rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 11.

Az összeférhetetlenségről, az elnökjelölésről, Tiszaeszlárról
Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivője


Bolgár György: - Több dolgot is szeretnék tőled kérdezni, mindenekelőtt azt, hogy meséld el nekünk, mi az oka ennek a váratlan, szokatlan Fidesz–KDNP-vitának. Tegnap ugyanis kiderült, hogy a ti frakciótok többsége nem úgy szabályozná a képviselői összeférhetetlenséget, ahogy a Fidesz. És több dologban fel is soroltátok az ellenvéleményeteket, aztán mégis keresztülvitték a fideszesek a módosító indítvány, méghozzá jobbikos támogatással. Ez azért nem tűnik nekem innét a távolból túlságosan baráti vagy szövetségesi gesztusnak.

Pálffy István: - Az elég természetes, hogy két párt életében és szövetségében is van jó néhány olyan pont, amiben elvszerűen nem értünk egyet, és az az elv, amit a Fidesz ebben az ügyben képvisel, Kovács Zoltán módosító indítványa alapján, ütközik azzal, amit mi erről az ügyről gondolunk. Azért azt tegyük hozzá, hogy ez egy részkérdés, bár nagyon fontos részkérdés az országgyűlési képviselők működése dolgában. Azért nem váratlan, mert olyan sok idő nem volt, hogy ez megérjen vagy kiderüljön, hiszen ez egy jószerével egy héttel ezelőtti kapcsolódó módosító indítvány. Közben azért volt egy ünnep, és most értünk oda, hogy szavazásra került a sor, illetve, hogy ezt meg kellett beszélni. Az természetes, hogy mindkét párt vagy több képviselő is kifejtette álláspontját, és egyelőre úgy néz ki, hogy ebben nincsen egyezség, illetve eldőlt olyan formában, hogy a Fidesz a Jobbikkal együtt megszavazta azt a módosítást, hogy gyakorlatilag teljes közjogi, gazdasági és foglalkoztatási összeférhetetlenség legyen érvényes a képviselők esetében a következő országgyűlési mandátumtól kezdődően.

- Vagyis a képviselő legyen csak képviselő, ez az alapelv ebben, ugye?

- Ez az alapelv, ami lényegében addig, amíg csak arról beszélünk, hogy legyen kisebb és professzionálisabb parlament, logikus, hiszen ezzel az jár, hogy professzionálisabb, vagyis hivatásszerűen politikusként dolgozó képviselők legyenek. De az nem jelenti azt – és akkor itt a KDNP érvkészletének a lényegéhez érek –, hogy valakinek feltétlen fel kelljen adnia a civil szakmáját, életútját, addig megszerzett egzisztenciáját, mindazt a tanulmányokra fordított időt a sutba dobni, elvesztegetni, hiszen azért nagyon sok szakmában kreditrendszer vagy tudományos továbbképzés folyik, aminek meg kell felelni. Ha valaki négy-nyolc évig kiesik egy területről, az igen nehezen kerül oda vissza.

- De ez egy józan, logikus gondolkodás, azt nem értem, hogy mi ebben az elvi különbség két, egyébként nagyjából hasonló nézeteket valló párt között. Ez lehet, hogy egyes képviselők esetében különböző és Te így gondolod, egy másik párttársad amúgy gondolja. De miért gondolja másképp a KDNP mint a Fidesz? Ezt nem értem.

- Mondom, elmondtam az érveket. Tehát a Fidesz azt képviseli az ügyben kimondva vagy kimondatlanul – nem nagyon akarom  tolmácsolni az ő álláspontjukat –, hogy a problémákat megoldják a szakértők, megoldják az előkészítők, a politikus pedig tényleg képvisel egy már kialakított álláspontot. Nem kell hozzá orvosnak lenni, hogy egészségügyi kérdéshez szólj hozzá, nem kell ahhoz gazdának lenni, hogy az agrár dolgokhoz szólj hozzá és a többi. Ezzel szemben a KDNP álláspontja az, hogy profi politika, és az, hogy egy politikusnak van egy szakmája, amit gyakorolhat, ennek a kimenetét, bemenetét meg kell teremteni, az csak javít az egyébként professzionalizálható működésen. Tehát lehet egy működés profi és egy politikus is profi anélkül, hogy egy olyan rendszert szabnánk rá, amelyik beleerőlteti valamilyen szerepbe, és nem tanulhat közgazdászatot vagy nem végezhet olyan tevékenységet, ami kereső foglalkozás, mondjuk a közgazdaság területén. Vagy mondom, a gazdálkodás területén. Ha belegondolsz abba, hogy ezáltal nem jönnek be a szakmai civil színek a valóságból, a foglalkoztatás világából, a munka világából a parlamentbe, akkor még egy érv fontos érvet tettem hozzá, mert gyakorlatilag a teljesen professzionalizált képviselők nagyon könnyen olyan bábokká válnak, akiknek közük nincs a valósághoz. Arról nem is beszélve, hogy az egyéni választókerületek nagysága nagyjából a kétszeresére nő, és sokkal kevesebb lehetőségük lesz az egyéni képviselőknek a területen, a választókörzetükben az emberek egyéni, komoly, személyes, szociális vagy akár foglalkoztatási gondjaival törődni. Tehát azért nagyon át kell gondolni ezt az egészet, hogy jól van-e ez így, azzal együtt, hogy tudom, túlvagyunk a szavazáson, tehát ez most a hét hátralévő részében magasszintű egyeztetéseket kíván.

- De vajon másképp gondolkodik-e erről Orbán Viktor és Semjén Zsolt? Vagy hogy alakul ki egyáltalán a frakcióálláspont? El tudod képzelni, hogy a hatalmas Fidesz-frakció szinte minden tagja úgy gondolkodik, ahogy a Fidesz módosító indítványa tartalmazza, míg a jóval kisebb KDNP-frakció szinte teljes egészében ezzel ellentétesen? Vagy valaki megmondja felülről, hogy nekem ez a véleményem, az a véleményem, aztán tartsátok magatokat hozzá?

- Ez nem méret kérdése. Azt tudom, hogy a KDNP-ben hogyan alakult ki. Amikor kedden reggel a KDNP elnöksége ezeket a kérdéseket tárgyalta, akkor kialakult az elnökségben egy álláspont, amit az imént elmondtam. A Fideszé úgy jött létre, hogy Kovács Zoltán behozott egy indítványt, ami némelyek egyetértésével találkozott, majd kialakult egy vita, amiben lényegében két szélsőséges álláspont volt. Az egyik az, hogy teljes összeférhetetlenség, a másik az, hogy csak a közjogi, tehát polgármester, alkotmánybíró, bíró, ügyész stb. legyen. És a kettő között lévő kivételekkel kapcsolatban pedig azt mondták, hogy ha egy kivételt megengedünk, akkor a másikat miért nem. Tehát az a tiszta, hogy vagy teljes közjogi, vagy egyáltalán teljes foglalkoztatási. Az utóbbi győzött, így alakult ki az ő álláspontjuk. De nagyon koncepcionálisnak és szakmailag megindokoltnak azért nem tartom, sokkal inkább egy ilyen voluntarista frakcióműveletnek láttam, hiszen végigültem a frakcióülést, és kevesebb érv és vita volt e tárgyban, mint azt a helyzet és a komolysága indokolná.

- Igen. Két érdekes megjegyzést is tettél. Ezt, hogy voluntarista műveletnek érezted, korábban pedig azt, hogy könnyebben válhatnak a képviselők, a frakciótagok valamiféle bábbá, aki önálló gondolkodásra vagy tevékenységre, vagy parlamenti munkára nem lesz alkalmas, ha egyértelműen, egzisztenciájában teljes mértékben ettől fog függeni. Akkor lehet, hogy a Fidesz ilyen elvi alapokon foglal emellett állást, míg a KDNP más elvi alapon, ami ezt nem támogatná, vagy nem szeretné?

- Nem. Azért azt látni kell, hogy ebben a vitában tegnap délelőtt – mondom, egy viszonylag rövid vitában – nem biztos, hogy minden érv kellő mélységű hangoztatása után a Fidesz frakciója többségi állást foglalt, majd pedig fegyelmezetten szavazott. Ennek így van a rendje, ez nagyon helyes, hogy így van.

- De lehet, hogy sok fideszesnek nem ez volt a véleménye, csak ebben a szavazásban fegyelmezetten végrehajtották a vezetőség utasítását.

- Pontosan. Én állítom, hiszen mondom, érzékeltem a vitát. A Fideszben is jó néhányan azt az álláspontot támogatták, mondhatnék neveket is, csak most nem akarom őket ebbe a helyzetbe hozni, amit a KDNP ez ügyben képvisel. Ugyanakkor a másik része nem ide tartozó, hiszen az egy majdani állapotnak egy szélsőséges felrajzolása, hogy ha nincsen olyan kapcsolata a valósággal a politikusnak, amely egy szakmai, foglalkoztatási, munkaerőpiaci beágyazottság révén jön létre, vagyis, hogy mondjuk húsz-harminc éve szolgál egy szakmában, akkor nincs meg az a szakpolitikai gyakorlati háttér, ami szerintem elengedhetetlen a politikai munkához. Ezt én így gondolom és a KDNP így gondolja. Biztos van jó néhány brit képviselő, aki ezt így gondolja Nagy-Britanniában, francia, aki így gondolja mondjuk a francia nemzetgyűlésben. És ettől függetlenül lehet olyan álláspont – a németek inkább balra mennek –, hogy profi politikusok legyenek és komoly csapatok, akik felkészítik, egyes ügyekben kiokítják, amikor arra szükség van és aztán másnap el lehet felejteni. Mert ugye jön a következő téma.

- Akkor nézzük a másik, mostanában nagyon is aktuális témát, az új köztársasági elnök megválasztását. Illetve még előtte a jelölését. A mai Népszabadságban megjelent a jobbközép értelmiségieket tömörítő Nemzeti Kör nyilatkozata arról, hogy szerintük nem valamiféle pártpolitikust kellene jelölni, hanem egy szélesebb körből, az alkotó értelmiség soraiból kellene erre alkalmas személyt választani. Olyan embert, akinek külföldön és belföldön is van tekintélye, elismertsége, és képes az ország egységéért, a demokrácia működéséért, az alkotmányosság megőrzéséért tenni. Nem hallottam a KDNP-ből senkit eddig megnyilvánulni, hogy vajon a KDNP hogy gondolja, jó volna-e, ha mondjuk egy vezető fideszes politikus kerülne az államfői székbe, vagy érdemes volna ezen egy kicsit jobban elgondolkozni és valamiféle gesztusként kezet nyújtani az egész társadalomnak?

- Nem hallottál még KDNP-st ez ügyben nyilatkozni és most sem fogsz. A helyzet az, hogy itt a jelölésnek van egy teljesen nyilvánvaló és elfogadott politikai procedúrája, a jelölést a Fidesz elnöke, a miniszterelnök úr fogja megtenni. Persze teoretikusan beszéltünk a kérdésről, szigorúan nem személyekről és nem a Fideszről. Mert azt elmondhatom nyugodtan KDNP-véleményként is, hogy nem az mérne meg egy köztársasági elnök jelöltet, hogy milyen politikai múltja volt. Ha emlékeznek, akkor 2010-ben az MSZP Balogh Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Fidesz–KDNP-frakciószövetség gyakorlatilag egyhangú támogatásáról biztosította a jelöltet, azért, mert a bemutatkozáson, az életútját felvázolva meg tudtuk állapítani azt, hogy egy olyan tudományos szaktekintélyről van szó a történelem területén, aki fel tudja mutatni azokat az erényeket, amelyek egy ilyen jelölt esetében elvárhatók. És garanciát adott arra, hogy a megválasztása esetén a nemzet egységét fogja képviselni és a törvények szerint jár el.

- Persze tudtátok, hogy esélye sincs erre.

- Nézd. Azt tudtuk, hogy kevesebb esélye lehet, mint egy Fidesz-KDNP közös jelöltnek. De az, hogy valakiről egy ilyen politikai testület nagyon erősen véleményt mond, és azt a véleményt két év múlva is bátran emlegethetem, mert ki tudok állni mellette, azt jelenti, hogy egy személlyel kapcsolatban mondtuk ki, és nem az MSZP politikusával kapcsolatban.

- Néhány hónappal korábban választották oda, tehát nem volt igazán szoros és mindennapos politikai múltja. De hát te is tudod.

- Ebben nem látok semmi különösebb problémát. Ilyen értelemben lehet a másik oldalé, vagy történetesen lehet az a Fideszé is, vagy lehetne a KDNP-é is. És a KDNP is gondolkodhat abban, hogy ki lehet az...

-... És gondolkodik?

- Én nem zárom ki, hogy vannak olyan helyzetek, amelyben a megbeszélések eljutnak egy olyan szintre, hogy még az is szóba kerül, hogy érdemes olyan keresztény szellemiségű, ezen a világnézeti alapon álló személyt említeni, aki mondom, hasonlóan állhat be a sorba, mint mondjuk Balogh András tette 2010-ben. Tehát ez egy nagyon elképzelhető forgatókönyv. Azzal együtt, hogy mondom, a jelölés egyértelműen a miniszterelnök úr joga és dolga lesz ebben az esetben.

- De azért a KDNP-nek van a kétharmadnál szava, persze lehet, hogy nem lesz ellentétes jelölt, egyetlen jelölt lesz, és akkor nincs, de csak figyelembe veszik a KDNP gondolatait, esetleges jelöltjeit vagy aggályait azzal kapcsolatban, hogy ki legyen az, nem?

- Ez nyilván egészen biztos, sőt mondom – anélkül, hogy én rendkívül okosnak mutatkoznék ebben az ügyben, mert nem vagyok az, egyrészt ezeken a tárgyalásokon nem én veszek részt – szigorúan magánvéleményként azt mondom, hogy például Surján László, az európai parlament alelnöke egy olyan személy, aki a KDNP-hez kötődő, hiszen korábban elnöke, nagyon sokáig parlamenti képviselője volt, népjóléti miniszter volt az Antall-kormányban, aki az utóbbi huszonöt év pályáján felmutatta mindazon erényeket, amelyek alkalmassá teszik egy ilyen poszt betöltésére.

- Végre mondtál akkor valakit, aki mégis szóba kerülhet.

- Nem azt mondtam, hogy szóba kerülhet, mert ahol szóba kerülhet, ott nem biztos, hogy szóba került. Én azt mondtam, hogy ha én elkezdek ezen gondolkodni, és sorra veszem azokat a személyeket, akik erre alkalmasak, akkor nem azt nézem, hogy mi a párt elkötelezettsége vagy milyen nézeteket vall, hanem azt nézem, hogy az életpályája és a politikai tőkéje teremt-e olyan garanciát, hogy megválasztása után a nemzet egységét tudja szolgálni. Én Surján Lászlót ilyen személynek tartom, függetlenül attól, hogy ezt a személyt, ezt a nevet beviszem a jelölési rendszerbe, vagy hogy ebbe a procedúrába bármilyen módon hivatalosan betenném. Én nem ebben a kontextusban említettem meg, hanem kizárólag abban, hogy ha gondolkodunk egy személyről, akkor milyen kritériumoknak kell megfelelnie, és történetesen ő megfelel ezeknek a feltételeknek.

- Akkor még röviden egy harmadik kérdést beszéljünk meg, mégpedig a tiszaeszlári botrányos felszólalást a Jobbik egyik képviselője részéről, és az ennek nyomán kibontakozott vitát. Tegnap a Fidesz is, gondolom a KDNP képviselői is hozzájárultak ahhoz, hogy napirendre vegyék az MSZP határozati javaslatát.

- Igen.

- Amiben korlátot szabnának a gyűlöletbeszédnek, a rasszista jellegű hozzászólásoknak az országgyűlésben. Lehetne-e  és kellene-e szerinted valami határozottabbat, az eddiginél mindenképpen határozottabbat lépni a parlamenten belül, hogy ez a fajta beszéd ne szaporodjon, hanem lehetőleg megszűnjön?

- Nagyon is kellene, és ez a lépés közel van, mert meg kell szavazni épp az előbbi beszélgetés elején emlegetett törvényt, vagy törvénycsomagot, a házszabályról szólót, mert az elnöknek onnantól kezdve sokkal erősebb joga van az ilyen jellegű gyűlöletbeszéd megakadályozására, még a szankcionálására is. Egyébként pedig ez ügyben a nyomozóhatóságnak, az ügyészségnek van dolga. És anélkül, hogy én prejudikálnám ennek az vizsgálatnak az eredményét, azt mondom, hogy amit Baráth Zsolt képviselő elmondott, az már csak a képviselőségre sem teszi méltóvá. És a cselekmény súlyát ítélve pedig nagyon valószínűnek tartom, hogy bármilyen demokratikus országban egy ilyen esemény következménye az volna, hogy a büntetőeljárás nyomán elvesztené a parlamenti mandátumát.

- Ez érdekes fejlemény volna. Talán nem is kizárható.

- Biztos, hogy a KDNP részéről, ha ez a mentelmi bizottság javaslata alapján előkerül, meg fogjuk szavazni a kiadatását.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!