rss      tw      fb
Keres

Le Figaro – Granasztói: Ez csak Orbán finom játéka a magyarok megnyugtatására




A Le Figaro című francia konzervatív lapban jelent meg árpilis 9-én Stéphane Kovacs írása A magyarok nacionalista reakciója címmel. A történelmi hányattatások nyomán a szélsőségességig dicsőítik a nemzeti érzelmeket, hogy újra rátaláljanak az egységre.


Orbán Viktor „nemzeti forradalma” még a Parlament előtti teret is sújtja. Gróf Károlyi Mihály szobrát (miniszterelnök, majd köztársasági elnök volt 1918–1919-ben) épp most távolították el onnan. Eközben a budapesti Várban továbbra is nyitva áll a grandiózus kiállítás  Magyarország „hőseiről”, ahol – diszkréten – ott van a miniszterelnök is. Újra akarja írni a történelmet, amivel az ellenzék vádolja, és önmagát is bele akarja írni a nemzeti hősök hosszú hagyományába?

Orbán Viktor tanácsadója, a történész Granasztói György egy kézmozdulattal lesöpri a gondolatot. „Károlyit a kommunista diktatúra előfutárának tekintik – magyarázza. – A Parlament előtt, amelynek a nemzet egységét kell kifejeznie, ez zavaró.” A konzervatívok szerint Orbán Viktor 2010-es elsöprő győzelme (a szavazatok több mint 53 százaléka) azt a népi akaratot jeleníti meg, amely meg akar szabadulni „ezektől a régi kommunistáktól, akik más néven továbbra is uralják a társadalmat”. A „dzsihád” évei után, amelyet a szocialisták és a konzervatívok folytattak egymással, folytatja a történész, „a megbékélést hirdetjük, és a polgári újjáépítést a nemzeti értékek körül”.

1990-ben „a kommunista rendszer szétrobbanása nagy űrt teremtett a társadalomban – emlékeztet Granasztói György. – Identitásproblémánk volt. Támpontokra volt szükségünk, modellekre”. Ezeket a támpontokat a magyarok a nyugati demokráciákban találták meg, az Európai Unióban, amelyhez lelkesen csatlakoztak 2004-ben. „Orbán Viktor elképesztő energiát fordított arra, hogy a magyar jobboldal európai legyen. Ami nem magától értetődő, nézzék csak meg a lengyel jobboldalt – mondja Balog Zoltán, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Orbán igen közeli barátja. – És tessék, mindez a befektetés szertefoszlik! Ma az Európai Unió képe rossz a lakosság körében. És Brüsszel állandó kritikái csak radikalizálják a magyar patriotizmust.”

„Nem leszünk gyarmat”

A konzervatív napilap, a Magyar Nemzet azt írta nemrégiben, hogy „Brüsszel lelketlen bürokratái”, akik ma már szankciókkal fenyegetik az országot, nemcsak azt akarják, „hogy az Orbán-kormány térdre kényszerüljön”, hanem „meg akarnak gyötörni minden magyart is”. Így aztán nem csoda, hogy a magyar miniszterelnök újra erős nacionalista felhangokkal csendesíti le őket, mint tette március 15-én is, a nemzeti ünnepen: „Nem leszünk gyarmat!” „…nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk.”*

A kormány egyik tagja elismeri: „Nem jó dolog, a nemzeti érzelmeket Brüsszel ellen felhasználni.” De „hogyan magyarázzuk el ezt a franciáknak, akiknek a hazája mindig is szuverén volt? – teszi fel a kérdést Granasztói György. – Ezt a beszédet a mi teljesen eltérő történelmi referenciánkkal együtt kell megérteni. Nagyon finom játék ez Orbántól, hogy megnyugtassa a magyarokat, hízelegjen a hazafiságuknak, és eközben kezelje az Európa-ellenes érzelmeket is”.**

Mert Brüsszel bírálatai, a gazdasági válsággal együtt, legalább egy győztest biztosan teremtenek Magyarországon: a szélsőjobbot. Az antiszemita és romaellenes Jobbik nyíltan az Európai Unióból való kiválást hirdeti! 2010-ben, zajos bekerülésük után az országgyűlésbe, a szavazatok közel 17 százalékával, Orbán Viktor megígérte, hogy „két pofonnal” megszabadul tőlük. De ma pártja, a Fidesz jeltőn van, míg némely közvéleménykutatások több mint 22 százalékot tulajdonítanak a szélsőjobbnak, amely így az országgyűlés második legerősebb pártja, megelőzve a szocialistákat…***

Addig is Vona Gábor, a Jobbik fiatal vezetője, nem nagyon akar lakatot tenni a szájára. „Nem vagyunk demokraták! – közölte minden további nélkül egyik legutóbbi beszédében. – Szemben azokkal a gyávákkal, akik úgy táncolnak, ahogy az Európai Unió fütyül.”

_____________


* Ez az idézet Orbán Viktor tavaly március 15-ei beszédéből való. Amely viszont ezzel a címmel jelent meg: 1848 és 2010 is megújulást hozott. Az idei március 15-ei beszéd címe volt az itt idézett cím – Nem leszünk gyarmat –, és ebben másként fogalmazta meg ugyanazt: „Igen, mi, akik itt állunk, és magyarok milliói szerte a világban 1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk. 1848 politikai és szellemi programja úgy hangzott: nem leszünk gyarmat! A magyarok programja és kívánsága 2012-ben így hangzik: nem leszünk gyarmat!” És azt: „Nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem. Jól ismerjük a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, és felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik.” „Gyarmati sorsot vagy a legjobb énünk szerint felépített és berendezett magyar életet választjuk-e.” „Ma is gyanakodva méregetnek bennünket. Pontosan így néztek ránk 48-49-ben, mikor Európa csendes, újra csendes lett, de aztán a feudális világ egész Európában elporladt, és erős nemzetek sarjadtak a helyén. Így néztek ránk 56-ban, de a kommunista zsarnokság, melybe mi döftük az első vasat, végül összeroskadt, és Európa egyesülhetett. Az európai bürokraták ma is gyanakodva néznek ránk, mert azt mondjuk: új utak kellenek.”

** Emlékeztetőül a finom játékról és a megnyugtatásról: ma „fölényben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti gondolkodásmódtól és a szuverenitástól a nemzetközi és nemzetek fölötti irányba kell haladni. Ennek része, hogy a teremtés jegyében létrejött keresztény családmodellt egy számunkra zavarosnak tűnő világ felé akarják terelni. Másként fogalmazva: a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik.” Ma dől el, hogy „a brüsszeli bürokrácia” engedi-e a nemzeti szuverenitások létezését. „Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekinthető európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e a jövőjét az azokkal ellentétes értékekre. […] Elvehetik-e tőle ennek a jogát.”

*** Az Ipsos januári mérése szerint a biztos pártválasztók körében  – 55 százalék pártot nem választó mellett – állt a Jobbik 22 százalékon, de az MSZP akkor is 24-en állt. Az Ipsos szerint a Jobbik biztos szavazótábora január óta folyamatosan csökken. A Medián februári mérése szerint állt az MSZP 22, a Jobbik is 24 százalékon, a biztos szavazók körében. Márciusban a Mediánnál a Jobbik támogatottsága csökkent: mindkét párt 23 százalékon állt a biztos szavazóknál.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!