rss      tw      fb
Keres

Orbán ünnepi miniszterelnöki interjúi a katolikus hetilapnak




2000. december, karácsonyi beszélgetés: Egyre nagyobb hittel
(Részletek)


A múzeum sötétjéből a parlamenti fényárba

„Úgy érzem, igazán szép kezdése volt az évnek, hogy a múzeum sötétjéből a Parlament kupolájának fényárjába került a Szent Korona. Lehetőséget adott az embereknek, hogy elzarándokoljanak oda. Már több mint 750 000 ember látta, többükkel találkoztam is, néhány csoportot magam vezettem a Parlamentben.”


A keresztény magyar állam álom

„A keresztény magyar állam, abban a formában, amint Szent István megalkotta, ma már nem létezik. Az ország sokkal kisebb, a magyarság egy része szétszórtan él, de a Szent István-i ország nemcsak állam, leírható úgy is, mint egy gondolat, egy álom. Az ő álmában benne van minden magyar, a Kárpát-medencében és szerte a világon, s az ünnep is mindannyiunké.”


Magyarország és a kereszténység, a magyarok és a történelmi egyházak nem elválaszthatók

„Nincs kétségem afelől, hogy Magyarország és kereszténység, a magyarok és a történelmi egyházak egymástól nem választhatók el. Jövőre népszámlálás lesz, megkérdezik majd az emberek vallási hovatartozását is. […] Ma valóban sokan idegenkednek attól, hogy Magyarországot keresztény államként határozzák meg. A második világháború következtében kialakult korszellem kirekesztőnek ítéli a keresztény jelzőt az államberendezéssel összefüggésben. Ez a kordivat tiltakozik, ha egy nép a saját országát történelme, vagy a jelenkori meggyőződései alapján próbálja jellemezni. Én úgy érzem, a keresztény meghatározás nem ad okot kirekesztettség érzésére. De ettől függetlenül sem lehet Magyarországot nem keresztény országnak tekinteni. Mert minden embert, országot meghatároz az, ahonnan vétetett, és az az út, amelyet végigjárt. A magyar állam a kereszténységből vétetett, s ezáltal lett azzá, ami ma is. S ezzel nem ellentétes az a tény, hogy Keletről érkeztünk. A keresztény kifejezés egyszerre jelent civilizációs meghatározást és személyes meggyőződést a hívő emberek számára. Ilyen értelemben Magyarország keresztény ország, függetlenül attól, hogy a hívők száma alacsonyabb vagy magasabb, bár én is bízom abban, hogy a mélyen gondolkodó, az Istenben hívő emberek száma ismét nő majd, nemcsak nálunk, hanem az egész európai civilizáción belül.”


Mindenki polgára lehet a keresztény Magyarországnak

„…a keresztény civilizáció alkalmas arra, hogy magukat nem kereszténynek tartó honfitársakat is befogadjon és egyenrangúként kezeljen. A keresztény Magyarországnak, a saját identitásának megfelelően polgára lehet mindenki, legyen bár zsidó, bármilyen más vallású vagy éppen ateista, és ugyanazok a jogok illetik meg, mint azokat, akik magukat hívőnek és kereszténynek gondolják.”


A családok akadályozták meg, hogy nem rokkantunk bele szocialista rendszerbe, ezért volt sikeres a rendszerváltás

„Úgy vélem, a szocialista rendszer logikája az volt, hogy az emberben lakozó rosszra való hajlamot hozza felszínre. Az erőszakot, irigységet, lustaságot, önzést, felelőtlenséget. […] Hogy Magyarország mégsem rokkant ebbe bele, mégsem vált igazi kommunista országgá, az a családoknak köszönhető. Mert a magyar családok mindig is olyan közösséget jelentettek, amelyben az emberek a család belső lényegétől és hangulatától eltérő politikai világban is a jóra való képességet próbálták egymásban megtalálni. A magyar családoknak ez a karaktere volt az, ami 1990-ben esélyt adott, hogy Magyarország a kommunizmus után polgári irányba fejlődhessen. Azt lehet mondani, hogy a lassan lezáródó rendszerváltás azért lehetett sikeres, mert volt a társadalomban egy sejt, amely bár károkat szenvedett el, de nem ment tönkre a legnehezebb időkben sem.”


A kapitalizmusból nem következik, hogy ember embernek farkasa

„A verseny a modern gazdasági rendszerek alapja. A kapitalizmus lényegéből viszont nem következik, hogy ember embernek farkasa volna, hanem olyan világot jelent, amelyben verseny van a nemzetek között, és a nemzetek tagjai között is. Ha igazságos ez a rendszer, akkor a versenyt az dönti el, hogy ki milyen tehetséges, mennyit dolgozott, mennyire elkötelezett aziránt, amit végez. […] Vannak azonban eszmék, melyek a versenynél is fontosabbak, amelyek világossá teszik, hogy a gazdasági rendszer nem önmagáért való, hanem a megfelelő minőségű emberi létezés előteremtéséért.


Rozzant hajóból erős vihart kiálló tengerjáró

„1990-ben egy rozzant hajóhoz hasonlított az ország: szakadozott a vitorlája, rozsdás a szerkezete, a belsejébe szivárog a víz. Menet közben kellene javítani, a hajókassza eltűnt. A parancsnoki híd üres, a vezetők valószínűleg a pénzzel együtt váltak köddé. A tengerészek nem értik, miért fenyeget hajótörés, hiszen ők mindig lelkiismeretesen tették a dolgukat…

Ebből a helyzetből eljutottunk, oda, hogy Magyarországot ma mindenki úgy látja, mint egy erős vihart kiállt tengerjárót, amelyen menet közben kicserélték a hibás alkatrészeket, sikeresen védekeztek a betörő víz ellen, a matrózok egyre összehangoltabban, egyre nagyobb hittel feszítik szélbe a vitorlát, tudják merre tartanak, és miért éppen arra, a parancsnoki hídon mégiscsak állnak emberek, kezükben térkép és iránytű. Az a kassza azóta sem került meg, de sikerült újat nyitni.”


Újra eszmény az igaz szeretet, a hű barátság, a sírig tartó szerelem

„Úgy vélem, egyre inkább újra eszménye a magyaroknak, különösen a fiataloknak néhány már-már porosodó és talán romantikusnak is mondható ideál, mint az igaz szeretet, a hű barátság, a sírig tartó szerelem. […] Ez a nemzedék mintha erősebben hinne a fenti ideálokban, mint az előttük járó. S ezt csak részben magyarázza, hogy mi már átmentünk néhány tapasztalaton, a fiatalok pedig még ezek előtt állnak. Az igazi ok az, hogy ők már egy másik világban nőttek föl. Fogalmuk sincs arról, hogy milyen lehetett az élet szabadság nélkül.


A művészetek három kategóriája

„A művészeteket három kategóriába sorolnám. Az első, amikor művészi eszközökkel megalkotjuk a bennünket körülvevő világot. A második az önkifejezés művészete, amely azt mutatja meg, ami az ember lelkében játszódik le, s ehhez talál különös eszközöket. A harmadik, a jövő megsejtésének művészete, ez a politika. A politikusnak ugyanis meg kell értenie – bár az ember egyre inkább rájön, hogy inkább csak sejtheti –, mit hoz a jövő. Észre kell vennie a világban a jó dolgokat, s megpróbálni átplántálni a saját hazájába. Képesnek kell lennie arra, hogy az emberekben rejlő pozitív energiákat felszabadítsa. Mindez együtt, talán nevezhető művészetnek.”

***

2012. április, húsvéti beszélgetés: „A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet”

(Részletek)

Európában ma a hitetlenek vannak többen

A keresztény Európa gondolatával korábban szinte mindenki egyetértett, mára azonban vízválasztó lett, „minden európai értékvita mélyén ez a kérdés húzódik meg. Néha a hitetlenek vannak többen, de ez időről időre változik – nincs okunk elkeseredni. Még akkor sem, ha tudjuk, az európai politika színpadán mostanára azok a vezetők kerültek többségbe, akik kevésbé tartják fontosnak a keresztény gyökereket.”


Európa lemarad a világgazdasági versenyben, mert elvesztette a gyökereit

„Európa ma szenved, mert elvesztette gyökerei. Ezért küzd komoly kihívásokkal a világgazdasági versenyben is. Más civilizációk nem csupán megtartják, hanem a növelik a népességüket, a keresztény Európa pedig fogy. […] Most látszólag a hitetlenek vannak többen”, ám az EU egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy „sohasincs kész, folyamatosan alakul. Ezért az unióban nincs teljesen elvesztett vagy teljesen megnyert ügy. [...] Amikor például az Európai Parlamentben szólalok fel, és úgy látom, hogy nem a többség álláspontját képviselem, akkor sem ellenséges közegben érzem magam, hiszen otthon vagyok.”


Hitelezőink érdeke az, hogy ne jussunk ki az adósságcsapdából

„A Magyarország körüli vitáknak három fő gyökerük van. Az egyik az anyagi érdek […] nyolc év alatt brutálisan eladósították hazánkat. Ezzel kiszolgáltatottá váltunk, hiszen hitelezőinknek az az érdeke, hogy ne jussunk ki az adósságcsapdából. Örülnek, ha nagy kamattal, hosszú időn keresztül, folyamatosan fizetünk nekik.” […] „Jelenleg a magyar emberek által befizetett személyi jövedelemadó kilencven százalékát azonnal külföldre fizetjük a korábban felvett hitelek kamatainak rendezésére. Ez a hatalmas összeg a hitelezőink profitja, ahelyett, hogy a magyar emberek javára fordítanánk.”


Magyarország minta lehet, s ez súlyosan sérti a nagy gazdasági csoportok érdekeit

„A viták másik oka, hogy olyan módszerekkel akarunk kivergődni, az adósságcsapdából, amelyekhez ha más országok is kedvet kapnak, az súlyosan sérteni fogja nagy pénzügyi-gazdasági csoportok érdekeit.”


Ma a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik

A harmadik ok, hogy ma „fölényben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti gondolkodásmódtól és a szuverenitástól a nemzetközi és nemzetek fölötti irányba kell haladni. Ennek rész, hogy a teremtés jegyében létrejött keresztény családmodellt egy számunkra zavarosnak tűnő világ felé akarják terelni. Másként fogalmazva: a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik.”


Mi az uralkodó közfelfogással ellentétes irányba haladunk, ki akarunk maradni a szekuláris európai szellemi törekvések hatálya alól

„Ebben a környezetben van egy európai ország, amelynek egyes korábbi vezetőitől megszokta a világ, hogy együtt úsznak az árral. Ma viszont az uralkodó közfelfogással ellentétes irányba haladunk. […] A magyar ügy nem véletlenül vált ki számos országban rokonszenvet.” Ma dől el, hogy „a brüsszeli bürokrácia” engedi-e a nemzeti szuverenitások létezését. „Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekinthető európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e a jövőjét az azokkal ellentétes értékekre. […] Elvehetik-e tőle ennek a jogát.”


A két világháború a keresztény civilizáción belüli polgárháború volt

„Sokan úgy vélik, hogy a két világháború nem is annyira a nemzetállamok egymásnak feszülése, hanem sokkal inkább a keresztény civilizáción belüli polgárháború volt. Ennek következményeként kivéreztettük magunkat […] felbomlott a régi rend, hiszen a keresztény civilizáció alaptételeit szegtük meg. Isten az embert a saját képére teremtette, akinek ezért méltósága van, és bűn az elpusztítása. […] Lehet, hogy ezzel civilizációnk el is bukott.”


Történelmi szempontból most van a feltámadás: „Én ezért dolgozom”

„A 20. századi világégést, az 56-os forradalom leverését és a diktatúrát tekinthetjük annak a tragédiának, amely után a 21. században a szakadék széléről összekapaszkodva vissza kell fordulnunk. Ilyen szempontból is most van a feltámadás, a húsvét. Én ezért dolgozom.”


A nem Orbán-hű polgároknak is tudniuk kell, könnyebb az életük, ha a Fidesz zászlója lobog

„Elveszett ember nincs. Ezért érdemes azoknak is beszélni első látásra számukra idegen dolgokról, akikről azt gondoljuk, nem tudják befogadni ezeket a gondolatokat. Vannak az országban olyanok, akiket nem érdekel, mi van felírva a zászlónkra. Ezzel együtt nagyon fontos, hogy ők is tudják: amikor ez a zászló van fönn, akkor nekik könnyebb az életük, és emberségesebb világban élhetnek.”

_________________________

A Demokratikus Koalíció elnökségének közleménye: Orbán hadat üzent a szabadságnak, a demokráciának és a kultúrának

2012. április 8., vasárnap 10:06

„Orbán nem nyitott, szabadságra és szolidaritásra épülő, befogadáson és együttműködésen alapuló modern társadalmat akar, hanem a politikai kereszténység legrosszabb hagyományait felélesztő, függőségre és kiszolgáltatottságra épülő Magyarországot épít.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott az Új Ember című katolikus hetilap húsvéti számában. Az interjú megdöbbentő bizonyítéka a miniszterelnök valóságidegen, történelmet és társadalmi folyamatokat nem értő, félremagyarázó, fundamentalista világ- és társadalomképének. Orbán Viktor zavaros fejtegetései során az embereket hívőkre és hitetlenekre osztja; a teremtés jegyében létrejött családmodellről, vallásellenességről, istentelen kozmoszról beszél, szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekintő európai szellemi törekvéseket emleget. Mindeközben sokadszorra is tanúbizonyságát adja megrögzött, egyoldalú és értelmetlen kapitalizmus-, Európa- és globalizáció-ellenes felfogásának. A miniszterelnök interjúja durva és otromba támadás az európai kultúra legnemesebb hagyományai, a felvilágosodás szellemisége, a racionalitás, a kulturális sokféleség tisztelete, a mindennapi élet szabadsága ellen. Orbán nem nyitott, szabadságra és szolidaritásra épülő, befogadáson és együttműködésen alapuló modern társadalmat akar, hanem a politikai kereszténység legrosszabb hagyományait felélesztő, függőségre és kiszolgáltatottságra épülő Magyarországot épít. A Demokratikus Koalíció határozottan és egyértelműen visszautasítja a miniszterelnöki interjúban megnyilvánuló bűnös felelőtlenséget. Azt valljuk, hogy Magyarországnak nem bezárkózásra, nem hamis nemzeti büszkeségre, nem aljas indulatok keltésére, nem a másképpen gondolkodó és élő emberek megbélyegzésére van szüksége. Hanem sokkal inkább nyitottságra, együttműködésre, befogadásra épülő demokráciára. Orbán Viktor interjúja mindenki számára egyértelművé tette, az ország választás előtt áll: választhatja az alattvalók, az ideológiai kényszer, a maradiság, a centrális politikai erőtér politikáját, vagy kiállhat a Demokratikus Koalíció által felkínált szabadság és szolidaritás társadalma mellett. Nincs más út, nincs más választás. Ez a választás mindannyiunk jövőért viselt politikai és erkölcsi felelősségének a kérdése.”


A Fidesz – Selmeczi Gabriella szóvivő – reagálása a Gyurcsány-párt közleményére
2012. április 8., vasárnap 12:36

„Gyurcsány Ferenc Húsvétkor sem tagadta meg önmagát, Húsvét vasárnapját találta a legmegfelelőbb pillanatnak arra, hogy újra sértegesse az emberi értékeket, az ünnepeket fontosnak tartó magyarokat. Gyurcsány Ferencnek semmi sem szent, az ünnepek, az örök értékek tiszteletét hírből sem ismeri. Folyamatos hazudozása és gyűlöletkeltése szomorú és szánalmas. Mindezeken túl húsvét vasárnapján lelki békét és zavartalan ünnepeket kívánunk a Demokratikus Koalíció tagjainak is.”



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!