OGY - Krónika 5. rész (bíróságok)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/2. negyedév
- 2012. április 03. kedd, 15:52
MTI 2012. április 3., kedd 15:32
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslat részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.
Az MSZP nagyobb kontrollt javasol a Országos Bírósági Hivatal elnöke felett
Lamperth Mónika, az MSZP képviselője emlékezetett arra, hogy a kormány azért nyújtotta be a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, mert az igazságszolgáltatás szerkezetétét illető szabályozást a Velencei Bizottság kritikával illette és módosításokat javasolt.
Közölte: módosító indítványaik többek között arról szólnak, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jobban kontrollálja az Országos Bírói Tanács, amelynek ezért érdemi, ellenőrző hatásköröket adnának. Hozzátette: a bírói tanácsnak emellett egyetértési jogot is adnának a bíróságok költségvetésére vonatkozóan.
Vita az OBH-elnök jogköréről
Schiffer András, az LMP képviselője azt mondta, a jelenlegi helyzetben nem lehet tudni, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője vagy Polt Péter legfőbb ügyész mikor, milyen okokból terelget ügyeket másik bíróságokra.
Szerinte nem a bírák pártatlanságáról, hanem arról van szó, hogy súlyosan sérülnek azok az objektív intézményi garanciák, amelynek alapján mindenki csorbítatlanul hihet a bíróságok pártatlan és befolyásmenetes működésében.
A fideszes Mátrai Márta ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének februárban hatályba lépett ajánlása egy másik bíróság kijelölését "végső és kivételes" igazgatási eszközként határozza meg a munkateher arányosítása érdekében.
Schiffer András erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnöki ajánlás nem jogforrás. Mint mondta, elvből nem ért egyet azzal, hogy ügygazdaságossági szempontból lehessen ügyeket tologatni, de ha már erre tesznek javaslatot, akkor törvényben kellene meghatározni az objektív előírásokat, hogy mekkora ügyhátralék mellett lehet ügyeket áthelyezni.
Lampert Mónika, az MSZP képviselője egyetértett Schiffer András aggályaival, hozzátéve, hogy az elnöki ajánlásban megfogalmazott feltételek rendkívül szubjektívek, amelyeket "egy fideszes politikai megrendelés bármikor felírhat".
Mátrai Márta az ellenzéki kritikákra reagálva hangsúlyozta: az OBH elnöke a bíróságok kijelölésének jogát a bírói tanács ellenőrzése mellett gyakorolja. Azt is kiemelte, hogy nem a bíró, hanem a bíróság kijelöléséről van szó.
LMP: biztosítsanak többletkapacitásokat a bíróságoknak
Schiffer András (LMP) úgy látta, hogy folyamatban lévő ügyek esetén konkrét bíróktól vontak el személyeket. A törvényes bíróhoz való jog azt jelenti, hogy egy per vagy eljárás során kizárólag a semleges elveken nyugvó eljárásjogi szabályok alapján dől el, hogy ki bírálja el az ügyet - jelentette ki. A képviselő szerint a kormányoldal viszont ezt az objektív garanciarendszert bontotta meg.
A politikus azt mondta, hogy ha az Országgyűlés úgy látja, hogy a bíróságok leterheltek, akkor azt úgy kell megoldani, hogy többletkapacitásokat biztosítanak a számukra. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ma azért húzódnak hosszú évekig ügyek, mert nehéz szakértőket találni azokhoz.
Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik javaslatait ismertette
Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik módosító javaslatait sorolva közölte, pártjuk szeretné, ha az OBH elnökét továbbra is megilletné a jogegységi eljárás indítványozásának joga. Elmondta, hogy a Jobbik nincs ellene annak, hogy az OBH elnökének lehetősége legyen jogszabályi kezdeményezéseket tenni, de emellett viszont azt is támogatnák, hogy az Országos Bírósági Tanács önállóan is megkapja ezt a jogot.
Az OBT ülésén elképzelésük szerint részt vehetnének a soron kívüli eljárásban zajló ügyek érintettjei - mondta a politikus, aki egyúttal azt is kérte, hogy ezekre az ülésekre hívják meg a mértékadó jogvédő szervezetek képviselőit is.
Hangsúlyozta, hogy a jogszabály támogatását a javaslataik elfogadásához kötik.
Staudt Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy ha a kinevezésre jogosult véleménye eltér a véleményező testület javaslatától, azt részletesen indokolja. A képviselő kifogásolta azt is - és egy módosító javaslatban törölné el -, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogában áll eredménytelenné nyilvánítani a bírók kinevezési pályázatát.
Répássy: a bíróság kijelölése nem új keletű
Répássy Róbert államtitkár a vitára adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság kijelölése, vagyis ügyek áthelyezése nem új keletű. Ami új elem, hogy az ésszerű határidőn belüli befejezés érdekében is lehessen ügyeket áthelyezni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az OBH elnöke ezt hivatalból nem kezdeményezheti, csak az érintett bíróságok kezdeményezésére, a kijelölendő bíróságok közreműködésével.
Elmondta azt is, hogy az Országos Bírói Tanács határozatban fogja megállapítani, hogy minek alapján kezdeményezhető egy ilyen áthelyezés. Az államtitkár az önkényes ügyáthelyezésre vonatkozó kritikákat politikai vádaskodásnak minősítette.
A pályázatok nyilvánosságára vonatkozó bírálatokról szólva azt mondta: azok éppen annyira lesznek nyilvánosak, mint eddig, a pályázatokba az eljárásban résztvevő bírói testületek, valamin az OBT tagjai tekinthetnek be.
Az államtitkár visszautasította az OBH elnökének túlhatalmára vonatkozó kritikákat is, és kijelentette: senkiből sem lehet bíró vagy bírói vezető, akit a véleményező testület nem támogat. Hangsúlyozta: nincs lehetőség kívülről érkező, politikailag motivált bírók kinevezésére.
Az ülés levezető elnöke a részletes vitát lezárta.
