BUSINESSEUROPE: strukturális reformok kellenek Európában
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/2. negyedév
- 2012. április 02. hétfő, 14:23
MTI 2012. április 2., hétfő 14:20
Európa legnagyobb munkaadói érdekképviseleti szövetsége; a BUSINESSEUROPE és hazai tagszervezete, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) "Reform Barometer" című kiadványa szerint az Európai Unió tagjainak legfontosabb feladatai az euró megerősítése, a tagállamok költségvetéseinek konszolidációja és a nemzetgazdasági szintű strukturális reformok végrehajtása lesz a következő időszakban.
Az MGYOSZ által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Magyarország tekintetében vegyes képet eredményezett a felmérés: míg például a külkereskedelmi mutatók terén előkelő helyen áll az ország, egyes munkaerő-piaci adatok tekintetében utolsó az Európai Unióban.
A BUSINESSEUROPE megállapításai szerint az euró megerősítése létfontosságú a gazdasági növekedés beindítása és a határokon átívelő befektetések szempontjából egyaránt.
A felmérés szerint a közös valuta megerősítése azonban önmagában nem elégséges. A nemzeti szintű strukturális gazdasági reformok és a fiskális egyensúly megteremtése minden tagország számára komoly kihívást jelent 2012-ben, ezen intézkedések nélkül pedig elképzelhetetlen a gyors gazdasági fellendülés Európában. Az elmúlt évben a közkiadások terén, illetve a pénzügyi stabilitás megteremtésében történtek jelentős előrelépések, ugyanakkor a befektetések és a produktivitás szintjének növelésére csak kevés sikeres példa található az unió tagországaiban.
Az idei felmérésben a tagállamok munkaadói szervezeteit arról is megkérdezték, 2012-ben mely területeken látják elkerülhetetlennek az átfogó reformok elindítását. A kutatásban részt vevő szervezetek 2012-ben az első három helyen a közkiadások szintjét, irányait, az adópolitikai változásokat, illetve a nyugdíj- és egészségügyi kiadások rendszerének átalakítását említették. Érdekesség, hogy 2011-ben az adózással kapcsolatos reformok iránti igény közel sem jelent meg ennyire markánsan.
A felmérés megállapításai között szerepel, hogy Európa gazdasága a fő versenytársai (USA, Japán, Kína) mögött több tekintetben is lemaradóban van. Különösen aggasztó a K+F (kutatás és fejlesztés) költések szintjének uniós szintű alakulása.
A felmérésből kiderül, hogy Magyarország a GDP-hez viszonyított K+F költést tekintve a 18. helyet, a magánbefektetések szempontjából pedig a 15. helyet foglalja el az EU-ban, míg a produktivitás esetében a 22. helyen áll.
A kereskedelem és versenyképesség kérdéskörét tekintve az Európai Unió kereskedelmi politikájában a fő hangsúly a piacbarát közösségi jogszabályok megalkotásán, a feltörekvő piacokhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosításán van. Ezen a területen Magyarország kiemelkedően teljesített, hiszen több export-mutató terén is a legjobban teljesítő 5 tagország között helyezkedik el Magyarország.
A válság talán a munka világát érintette leginkább Európa-szerte. A fellendülés érdekében rugalmas foglalkoztatási és a munkaerő mobilitását elősegítő szabályokra lenne szükség nemzeti és közösségi szinten. Sajnálatos, hogy a 32 tagú listában (az EU tagállamok mellett az USA, Norvégia, Svájc, Japán és Izland is helyet kapott) a foglalkoztatás szintjét vizsgálva az utolsó helyet foglalja el Magyarország.
A 15-24 év közötti munkavállalók esetében az utolsó előtti, míg az 55-64 éves korcsoportban a 30. helyre került Magyarország. A munkanélküliséget tekintve a szintén nem túl kedvező 24. helyet sikerült elérnie az országnak.
A közkiadások, államadósság és költségvetési pálya témakörét nézve az Európai Unió az elmúlt másfél évben számos olyan szabályt alkotott, amely éppen a fenntartható költségvetési egyensúly szigorúbb kikényszerítésére irányult. Magyarország az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét tekintve a 20. helyet foglalja el az összesített listában, ugyanakkor a költségvetési hiány tekintetében csak Norvégia előzi meg az országot, míg az adóterhelést illetően a 15. helyet foglalja el az ország.
A pénzügyi szektor stabilitását tekintve a válság hatására számos új szabályozó eszközt vezettek be a szektorban. Uniós és hazai szinten is fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a szigorúbb szabályozási környezet ne vesse vissza a pénzügyi intézmények hitel-kihelyezési hajlandóságát annyira, ami már veszélyezteti a növekedési kilátásokat. A pénzügyi szektort érintő mutatókban Magyarország szintén a hátsó régióban található - olvasható az MGYOSZ közleményében.
