rss      tw      fb
Keres

Drákói törvénnyel növelnék az orosz hadseregben a létszámot

MTI 2012. március 30., péntek 20:15

Súlyos gondban van az orosz hadsereg: gyorsan csökken az állomány létszáma – írta hírlevele legutóbbi számában a Jamestown Alapítvány.

Oroszországban alacsony a születési arányszám, csökken a népesség, s így a katonakötelesek száma is, ráadásul százezrek kerülik meg a besorozást. A válság annyira heveny, hogy a parlament sürgősséggel tárgyalja azt a törvénytervezetet, amely megkönnyíti a sorozást megkerülők elleni vádemelést. A Szövetségi Tanács, a parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának elnöke, Viktor Ozerov a héten nyújtotta be a törvénytervezetet. A szöveget a fegyveres erők vezérkarának szervezési és mozgósítási igazgatóságával közösen dolgoztak ki, amely a sorkötelesek összeírásáért, a tartalékosok képzéséért és a szerződéses katonák felvételéért felelős. Az alsóház, a duma kedvezően fogadta a törvényjavaslatot, amely várhatóan az őszi sorozásig törvényerőre emelkedhet.

2008-ban a kötelező katonai szolgálat két évről egyre csökkent. A döntést Vlagyimir Putyin elnök kezdeményezte arra hivatkozva, hogy fél év után a sorköteles eldöntheti, hogy szerződéses katonaként három évig tovább szolgál-e. A sorköteleseket nem küldték volna harci övezetekbe, és azt várták, hogy a besorozás elbliccelése a laktanyai erőszakkal együtt gyakorlatilag megszűnik.

A haderőreform azonban katasztrófával végződött: a 2008-ra tervezett 400 ezer szerződéses katona helyett kevesebb mint 200 ezret sikerült toborozni, azok is rosszul kiképzettek és motiválatlanok voltak. Folytatódott a laktanyai erőszak és a besorozás elkerülése. Ahhoz, hogy egy egymilliós hadsereget (közöttük 220 ezer tisztet és 180 ezer hivatásos katonát) állíthassanak fel, évente mintegy 600 ezer fiatalt kellene besorozni, de ez a cél teljesíthetetlen. 2009-ben mintegy 575 ezer, 2010-ben 540 ezer, 2011-ben pedig már csak 353 ezer fiatalt voltak képesek besorozni.

A zsold duplájára emelése sem segített a hivatásos katonaállomány létszámának növelésében. Bár a fegyveres erők és a titkosszolgálatok pontos létszáma államtitkok, de a toborzás a beígért 28 ezer-35 ezer rubel (900-1130 dollár) ellenére sem vált tömegessé, mint ahogyan azt tavaly ősszel a nemrégiben elhunyt Vitalij Slikov ezredes, a védelmi miniszter volt tanácsadója megjósolta. Slikov szerint a hadsereg létszámának elkerülhetetlen csökkenése nem tragédia: "Jobb félmillió jól kiképzett, fegyveres szolgálatra alkalmas katona, mint egymilliós hadsereg sántákkal, betegekkel és bűnözőkkel" – nyilatkozta 2011 októberében az Izvesztyija című lapnak.

A fegyveres szolgálatra alkalmas férfiak száma az orosz népesség fogyásával és öregedésével párhuzamosan csökken. Több millióan szolgálnak a belügyi erőkben, az FSZB titkosszolgálat fegyveres testületében, a határőrség egységeiben, a szövetségi büntetés-végrehajtásban, a rendkívüli helyzetek minisztériumának csapataiban, a szövetségi kormányőrségben, a vámhivatalban, a vámrendőrségnél és egyéb csapatoknál. Ezeknél az erőknél a hadseregben végrehajtott zsoldemelése előtt vagy azzal egy időben emelték a fizetéseket. A rendőrségnél és a büntetés-végrehajtási intézményekben a korrupció révén a sorkötelesek plusz jövedelemre tesznek szert, anélkül, hogy kockáztatnák a katonai szolgálatot a harci övezetekben.

Ahhoz, hogy egy egymillió főnél kisebb létszámú stabil hadsereget állíthassanak fel, a védelmi tárcának további szerkezeti reformokat kellene végrehajtania. Ez azonban politikailag kivihetetlen, helyette várhatóan börtönbüntetéssel fenyegetik meg a sorköteleseket.

Ozerov szerint a szolgálatot elbliccelők száma tavaly 15 százalékkal nőtt a 2010. évihez képest, jelenleg 236 ezer, de csak 55 férfi ellen emeltek vádat, és találták őket bűnösnek. Oroszországban a sorkötelesnek személyesen kell aláírni a behívót. Évente több százezren bujkálnak, nem a bejelentett lakcímükön laknak, és nem írnak alá semmit.