rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 20.

Az MFB, a Közgép és a banktitok
Nyíri János, a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője


Bolgár György: - Két héttel ezelőtt derült ki az átlátszó.hu internetes portál közérdekű adatigénylése nyomán, amelyre Önök megküldték a múlt évben folyósított nagyobb összegű hiteleik listáját, hogy a kormányhoz közeli Közgép Zrt. 34 milliárd forintot kapott kölcsönként a Magyar Fejlesztési Banktól. Mire?

Nyíri János: - Igen. Nagyon érdekes helyzetben vagyok, szerkesztő úr. Szabad nekem is kérdeznem valamit?

- Hogyne, csak én nem tudom megválaszolni ezt a kérdést.

- Nem leszek bonyolult, biztos meg tudja válaszolni. Van Önnek hitelszerződése valamelyik bankban?

- Nincs.

- Számlája?

- Az van.

- És mit szólna hozzá, ha a bank a sajtónak közzétenné az Ön számlájának adatait?

- Annak nem örülnék, úgy gondolom, hogy egy magánbank és egy magánszemély pénzügyei vagy szerződései nem tartoznak a nyilvánosságra. De a Magyar Fejlesztési Bank egy közpénzből működő állami bank.

- Igen. Hadd mondjak valamit. Sok száz ügyfelünk van, az összes kihelyezett hitelezésünknek csak egy töredéke ez az említett hitelszerződés. Ha mi valamelyik ügyfelünk adatait közzétesszük, a szerződésére vonatkozó adatokat meg a többit, akkor gondolom, nyilvánvaló mindenki számára, hogy elveszítenénk a piac bizalmát. Erre találták fel a törvényi világban a banktitok fogalmát. Még a törvény is tiltja, nem véletlenül.

- De a törvény ezek szerint arra kötelezi őket, hogy mégis közérdekű adatigénylés nyomán beszámoljanak arról, hogy például a Közgép Zrt. kapott 34 milliárdot.

- Igen, de Ön nem ezt kérdezte. Azt kérdezte, hogy mire? Hát erre nem tudok felelni, mert köt minket a törvény a továbbiakban, olyan értelemben, hogy a banktitok megköti a kezünket. Tehát amikor Ön ezt kérdezi tőlem, akkor tulajdonképpen abszolút szelíden, de törvénysértésre bíztat.

- Biztos ez? Nem lehet, hogy törvényértelmezésbeli különbség van köztünk? Én nem törvénysértésre szeretném bíztatni.

- Nem hiszem. Biztos vagyok benne, csak szeretném érzékeltetni, hogy nem tudok felelni.

- De nem közpénz az, amit a Magyar Fejlesztési Bank elkölt?

- Ez egy nagyon érdekes kérdés, szerkesztő úr. Elég régóta foglalkozom itt a bankban mint szóvivő az újságok és az újságírók tájékoztatásával, úgyhogy Önnek is felajánlom, amit már sokaknak felajánlottam, hogy meghívom Önt egy pezsgős vacsorára, ha el tudja magyarázni…

- Óh, ilyenem már volt. Kósa Lajos hívott meg, de nem lett belőle semmi.

- De én abszolút vállalom, például a Mágnáskert étteremben, vagy ahol gondolja, ha megmondja most a hallgatóknak, tehát most mindenki előtt tisztázzuk, mit jelent az, hogy a magyar fejlesztési bank közpénzekkel gazdálkodik.

- Állami pénzből van a tőkéje, állami pénzből tőkésítették fel nem olyan rég. Minden állami pénzből megy. Az adóbevételekből működtetik ezt a fejlesztési bankot. Remélhetőleg persze majd nyereséggel, de akár nyereséget hoz, akár majd ki kell pótolni a veszteségeit, ez adóbevételekből keletkezett pénz.

- Igaza van olyan értelemben, hogy ha ez volna a helyzet, akkor ez valóban egy közpénzekből működő intézmény volna, de a helyzet nem ez. A helyzet az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank egy szuverén állami adósságkockázatot megtestesítő hitelintézet, ami azt jelenti, hogy mi a pénzpiacról vesszük fel és onnan vonjuk be azt a pénzt, amit hitel formájában kiosztunk, és az általunk forgalmazott hitelek nem közpénzek. Mi ugyanúgy a pénzpiacról szerezzük be, mint bármilyen más kereskedelmi bank. Ennek megfelelően tulajdonképpen közpénz csak akkor kerül itt a forgalomban szóba, ha a Magyar Fejlesztési Bank felelőtlen, rossz vagy balszerencsés hitelpolitikájával veszteséget, pontosabban kárt teremt, termel, ami azt jelenti, hogy amikor valamelyik hitelünket vissza kell fizetnünk a pénzpiacon, akkor nem megy. Ez esetben fogyasztanánk mi közpénzt. De jelen pillanatban nem fogyasztunk közpénzt, mint ahogy a tőkénk is megvan, tehát amit az állam adott, az hiánytalanul megvan, sőt még annál több is a tőkénk. Szóval a lényeg az, hogy nem fogyasztunk közpénzt. Akkor fogyasztunk közpénzt, ha veszteséget termelünk, vagyis akkor, amikor a fölvett hiteleinket visszafizetjük a nemzetközi pénzpiacon, nem tudunk kifizetni.

- 2011-ben például nem termeltek veszteséget?

- Nem, ez nem ilyen egyszerű. Amit most kérdez, ez egy fontos dolog, hogy hogyan áll a veszteség, el is tudom mondani, mindjárt el is mondom. A lényeg az, hogy olyan veszteségre az elmúlt két évben, amiért helyettünk a magyar államnak kellett jótállni, nem volt precedens. Ami itt fontos, tehát amit Ön kérdez, az nagyon jó, mert ugye a veszteség olyan, tehát ezeket a kérdéseket úgy érdemes nézni, hogy nem szabad összekeverni a fotót a filmmel. Tehát a folyamatokat egy mérleggel, egy állóképpel érdemes összevetni, hogy azt mondjuk, hogy december 31-i fordulónapon ez a helyzet. A kettőt – csak hogy mondjam – mérsékelt elánnal érdemes összevetni. Egyébként azt tudom mondani Önnek, hogy őszinte sajnálatunkra a Klubrádió kilenc hónapja, 2011. július 5-e óta egyetlen egyszer sem tárgyalta meg az aznap közzétett sajtótájékoztatón bemutatott, kiosztott és a Klubrádiónak is elküldött 2010-es mérlegünket, amelyikben szerepelt a veszteség mértéke is.

- Mennyi volt az?

- A mérleg szerinti eredményünk mínusz 19 milliárd forint volt, de ez megint nem azt jelenti, hogy ennyit valakinek aznap ki kellett fizetni, mert ugye az egy önkényes időpont, hogy a törvény szerint december 31-én meg kell egy ilyet neveznünk. De ha elmondhatom Önnek, hogy mi volt ebben a mínusz 19 milliárdban, akkor lehet, hogy Önnek is beugrik. Azokról érdemes beszélni. Például ebben volt olyan problémák kezelése, mint a Szalók Holding Egerszalókon, tavaly 7 milliárd fölötti kitettségű volt, ami most 18 milliárd, a HigiPapír Szolnok 10 milliárd, a Magtárház Kikötő Adonyban 11 milliárd, a Rácfürdő Rác Nosztalgia Kft. tavaly júliusban volt 6 milliárd.

- És ezeket mire vették fel annak idején?

- Hát, ez az. Látja, ezekről lehetne nagyon érdekes műsorokat készíteni.

- De mire vették fel? Mondjon egy példát.

- Igen. Például az egerszalóki szállodánál két évvel azután, hogy elkezdte a bank finanszírozni, látható volt, hogy ez az egész egy nagy pénznyelő gép. És ezek után a bank vezetése nem azt csinálta, hogy ezt abbahagyta vagy befejezte volna, hanem 2 milliárd körüli mínusznál beszállt, és tulajdonostársként vett részt a továbbiakban még négy évig a történetben. A kitettség a kockázatvállalásnál tavaly nyáron 7 milliárd fölé ment, és tulajdonképpen 2010 elején az Erős úrék tettek egy feljelentést, amelyben azt kérték a rendőrségtől, állapítsa meg, hogy a Szalók Holding becsapta a bankot. A rendőrség visszautasította a feljelentést, azt mondta, hogy nem megalapozott. Magyarán a Szalók Holding nem csapta be a bankot. Akkor mondjuk érdekes kérdés, hogy lehet 7 milliárd fölötti veszteségig elmenni, ha közben a bank a rendőri állásfoglalás szerint nem is volt becsapva.

- Nagyon érdekes, csak hogy beszélhetünk róla? Ha Egerszalókról meg a Rácfürdőről beszélhetünk, akkor miért nem beszélhetünk a Közgép Zrt.-ről?

- Hiszen a Közgépről is már elmondtam az előbb ugyanezt, közzétették, hogy a banknak van szerződése a Közgéppel. Ezt a kérdést senki nem vitatja. De nem azt kérdezte, hogy van-e szerződés, mert erre nyugodtan tudok válaszolni.

- Nyilvánvalóan Egerszalókon is egy fejlesztésre, a Rácfürdőnél a fürdő és a szálloda megépítésére vettek fel. Csak azt nem tudom, hogy a Közgép mire vette fel. Ha az egyiknél lehet tudni, sőt beszélni is lehet róla, miért nem lehet a másikról?

- Amikről beszéltem, azoknál arról beszéltem, hogy mi a cég. Tehát a Szalók Holding, a Rác Nosztalgia Kft. a cég. A Közgép esetében gondolom nyilvánvaló, hogy a Közgép a saját tevékenységéhez veszi fel. Ezt tőlük kell megkérdezni, mi nem mondhatjuk el.

- Tudja, hogy az egyik legmegközelíthetetlenebb cég a Közgép Zrt. Ezért gondoltam, hogy egy állami tulajdonú bank mégiscsak elmondhatja, hogy mire adja azt a pénzt.

- Igen. Én nagyon szívesen elmondanám, hogy arra adtuk ezt a pénzt, hogy a Közgép működjön, és a Közgép ezt a hitelkeret szerződést használja. A Közgép egy nagyon nagy magyar cég.

- Sőt, egyre nagyobb. Mennyire nagy?

- Nagyon nagy. De én erről nem tudok Önnek többet mondani, erről tényleg a Közgépet kellene megkérdeznie, mert a Közgépnek végképp nem vagyok a szóvivője. Azt tudom, hogy a Közgép 2010 előtt a nemzeti infrastruktúra-fejlesztőnél nyolc, tehát a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején nyolc nagy tenderen győzött konzorciális társként, ebben benne van az M0-s déli szektor, az M43-as főút, a 46-os főúton a Hármas-Kőrös gyomaendrődi hídja, a 47-es számú főút Hódmezővásárhelynél, a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc híd, az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49-es számú főút közötti szakaszának a megépítése, és a Pákozd-Székesfehérvár vasútvonal.

- Nem lehet, hogy most ilyenekre vették fel ezt a 34 milliárdot?

- Minden bizonnyal. De ezt én nem tudom Önnek elmondani, mert én ebben veszek részt. Tehát ezt a Közgép tudja elmondani.

- De Ön az előbb elmondta, hogy miket nyertek. Hát akkor feltételezhetően most is nyertek valamit?

- Minden bizonnyal.

- De ezt Önöknek mégiscsak elmondják, nem?

- De még egyszer mondom, úgy, ahogy az Ön hitelszámlájáról sem szokott beszélgetni a bankja a sajtóban, ugyanúgy nekünk is sincs módunkban arról beszélni, hogy a Közgép hogyan, miként működik. Ez a Közgép feladata.

- És arról például, hogy milyen biztosítékot ad egy ilyen nagy cég egy ilyen igazán óriási hitel visszafizetésére, lehet tudni?

- Fontos dolog, hogy amíg egy cég a hiteleit szabályosan törleszti, addig az a cég abszolút patyolatfehér. A cégek, amiket én az előbb felsoroltam, amikkel 2010-ben a bank új vezetése gondokat örökölt, már messze voltak a patyolatfehér kategóriától. És 2010-ben a kétharmados többségű országgyűlés módosította a ránk vonatkozó törvényt, és ennek keretében 2010 nyara óta mi két dolgot megmondhatunk, meg is mondunk, én is megmondtam Önnek, hogy milyen céggel van szerződésünk, és hogy mekkora a kockázatvállalás összege, vagy másik banki kifejezéssel a kitettség aktuálisan. Tehát én ezeket megmondhatom, de semmi mást. Ezt mondtam meg minden cégről, amelyiket említette. Ezt idézte a Közgépről is az átlátszó.hu-ról, és – habár az érdeklődését messzemenőkig megértem, mert ez nyilván érdekelheti az embereket, hogy egy nagy cég mit csinál egy nagy hitellel – sajnos erre én tulajdonképpen úgy tudok válaszolni, hogy olvastam az újságot, az MFB tulajdonosi joggyakorlása alatt áll. Ezekről az ember hall, meg tud. De ez nem azt jelenti, hogy én meg tudnám mondani, hogy a Közgép mit csinál a pénzével, mint ahogy a bank sem fogja megmondani, ha bármelyik hallgatója a rádiónak felvesz egy személyi kölcsönt.

- Értem. De én emlékszem az átkos nyolc évből, hogy Demján Sándor ugyancsak egy ilyen 30 milliárd körüli hitelt vett fel, vagy akart felvenni a Magyar Fejlesztési Banktól, és érdekes módon akkor az MFB-től nyilatkoztak arról, hogy például orosz szerencsejáték üzletben való részvételhez. Óriási visszhangot is váltott ki az ügy.

- Gondolom a Demján úr nagyon ideges lett, hogy milyen alapon.

- Nagyon ideges lett, de mégiscsak beszélt róla a Magyar Fejlesztési Bank, és nem bújtak el a mögé, hogy bocsánat, ez banktitok.

- Biztos, de akkor igen tisztelt elődeim banktitkot sértettek. Én magam ugyan nem emlékszem erre a történetre, de bizonyára úgy volt, ahogy elmondja.

- Pedig érdekes történet volt.

- Hogyne. De biztos vagyok benne, hogy ez a Demján úr érdekeit sérti.

- A magyar társadalomnak valamit mégiscsak a tudomására kell hozni, ha egyszer egy magyar fejlesztési bank ad pénzt különböző nyilvánvalóan nagyon hasznosnak látszó tevékenységekre. Nem azzal van a baj, hogy az ember megkérdőjelezi, hogy most jó-e ez vagy nem, hanem szeretné tudni nyilván a társadalom érdeklődő része, hogy na mégis, mire is adnak. Mi az, amit olyan jónak talált az MFB?

- Tényleg nagy bajban vagyok. Azért vagyok bajban, szerkesztő úr, mert amit elmondtam, tehát a kérdésére a válasz az banktitok. Tehát minden, amit tudunk, én nem tudok mást mondani, kérdezze meg a Közgépet, hogy mit csinálnak a hitellel, amit felvesznek.

- Akkor megszűnik banktitok lenni, ha véletlenül a kölcsönfelvevő elárulja ezeket az információkat?

- Őszintén szólva nem tudom, de szerintem a banktitok a bankot köti, nem a kölcsönfelvevőt. Ezt meg kellene nézni. De szerintem a banktitok az adósra nem vonatkozik. Az a bankra vonatkozik.

- Értem. De ha például az adós nem fizet, akkor meg is szűnik ez a banktitok?

- Nem.

- Akkor már az MFB nyilvánosság elé tárhatja, hogy ez az adósunk sajnos nem fizet.

- De én nem azt tartom, hanem azt, hogy mi a kitettség összege. Ha megkérdezi valakitől, én csupa olyan dolgot mondtam Önnek, amit a sajtó megkérdezett 2011 folyamán. Igaz, a Klubrádió soha nem volt a kérdezők között, de ettől függetlenül minden egyes esetet ezért vettük be tavaly júliusban a sajtótájékoztatónkba, mert ezek azok az esetek, amik iránt addigra, tehát 2011. júliusig volt sajtóérdeklődés.

- Magyarán, irány a Közgép.

- Igen, azt tudom mondani Önöknek, hogy tőlük kérdezzenek. Nekem személy szerint semmilyen kapcsolatom nincs a Közgéppel, de én úgy gondolom, ha olyat kérdeznek, amire ők tudnak vagy akarnak válaszolni, akkor biztos fognak. Azt tudom – mert azt látom a pozíciómból –, hogy a Közgép sok nagy országos beruházást az elmúlt öt-hat évben megnyert, nagy magyar állami tendereket vivő, tendergyőztes beruházó. Ez egy magyar cég, ezért érdekel sokakat, hogy kik a tulajdonosai. Egy ilyen cég Magyar Fejlesztési Bank általi hitelezésével – ráadásul ez egy jó hitelezés, ezzel semmi nincsen – mi a probléma?

- Nem probléma. Érdekel, hogy mitől kap ilyen óriási összegű hitelt egy ilyen rendkívül sikeres társaság. Miért nem tud például a szabadpiacon felvenni más bankoktól? Miért kell a Magyar Fejlesztési Bankhoz fordulnia?

- Honnan tudjuk, hogy nem megy? Ön azt tudja, hogy a szabadpiacon lenne a cég? Mert én nem tudom.

- Nem, nem tudom.

- El tudom képzelni, hogy ha mondjuk most letéve a telefont, felhívná valamelyik magyarországi kereskedelmi bankot, és azt fogja gondolni élettapasztalat szerint, hogy ott válaszolnak? Ilyen bank nincs Magyarországon.

- De MFB is csak egy van.

- Az igaz. Csak az MFB, ahogy megbeszéltük, nem közpénzt költ. Tehát állami bank, szuverén állami adóssággal.

- És akkor hogy fogják elmondani, hogy na ebből a veszteségből mennyi vonatkozik erre a hitelre és arra a hitelre? Tehát arról beszélhetünk, a másikról nem?

- Én most mondok egyet Önnek, teljesen komolyan. Ha felüti mondjuk a Napi Gazdaságot, abban megtalálja a tavalyi évben azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy a Péti Nitrogén Művek, Bige László ugye büszkén elmondta, és egyébként joggal büszkén, tehát nehogy azt gondolja, hogy én ironizálok, hogy ő visszafizette az – úgy emlékszem – 23 milliárd forintnyi tartozását minden értelemben. És az az igazság, hogy ennek egy jelentős hányada ide folyt be. Na most, én úgy gondolom, hogy ha ekkora nagyot sikerül előrelépni, mert azért 23 milliárd az 23 ezer millió forint, akkor mégiscsak el tudom képzelni, hogy mondjuk egy legalább annyit megérdemelne, aki ezt eléri, hogy uram, köszönjük. Nem?

- Már kinek köszönjük meg? Bige Lászlónak, hogy visszafizette?

- Nem. Egyrészt persze neki is, másrészt azoknak, akik ezeket a tárgyalásokat végigvitték és a magyar állam számára ilyen szerencsésen lezárták.

- Természetesen, mindenkinek ez az érdeke, hogy visszafizessék a hitelt. Természetes.

- Azért mondom, hogy azért vannak eredmények.

- Ez kétségtelen. Nem is az eredményeiket akartam kétségbe vonni, azt szerettem volna, ha az eredményeikről beszélnek.

- Igen, ez egy nagyon nehéz kérdés tudja, mert istenigazából amikor tartunk egy sajtótájékoztatót, ugye tavaly ezt az egyet tartottuk, akkor például a Klubrádió nem érkezett meg és rá kilenc hónapig nem beszélt róla.

- Ezt negyedszer mondja. Nagyon sajnálom, hogy nem voltunk ott. Tudja, nagyon nehéz anyagi helyzetben vagyunk, lehet, hogy MFB hitelre szorulnánk, hogy elegendő munkatársunk legyen.

- Értem. Mindenesetre azért mondom, hogy mi beszélünk, de csak arról beszélünk, hogy milyen hiteleink vannak, milyen kedvezményes konstrukciókat tudunk kínálni. Viszont a bank valójában a diszkréció műfaja.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái