Gyurcsány-beszéd, alkotmányjogi panasz, feljelentés
- Részletek
- Szemle
- 2012. március 20. kedd, 03:22
- Galamus-csoport
2012. március 15-ei beszédében Gyurcsány Ferenc kilátásba helyezte az Alkotmánybíróság „alkotmányos blokádját” arra az esetre, ha a testület elutasítaná a Szabadság és Reform Intézet képviselőinek március elsején kelt alkotmányjogi panaszát (a kormányzó erőknek a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenysége ellen). Az alkotmányos blokáddal való fenyegetőzés miatt Gulyás Balázs, az egykori Kisgazdapárt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke feljelentette Gyurcsány Ferencet.
Az alábbiakban közöljük a Gyurcsány-beszéd ominózus részletét, a Szabadság és Reform Intézet alkotmányjogi panaszát, a feljelentésről szóló hírt és a DK alelnökének véleményét a feljelentésről.
Gyurcsány Ferenc március 15-ei beszédének egyik érintett részlete
„Az orbáni ellenforradalom eszköze az orbáni alkotmányos puccs. Azt mondja Magyarország korábbi alkotmánya, és azt mondja Orbán mostani alaptörvénye is, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a kizárólagos hatalom megszerzésére vagy annak gyakorlására. Ez alkotmányos kötelesség, védelme a többség plurális demokráciájának.
Orbán tevékenysége ugyanakkor a kizárólagos hatalom megszerzésére és ennek a hatalomnak a gyakorlására irányul. Orbán megmondta: ez a centrális erőtér politikája. De az alkotmány világosan beszél. Azt mondja, hogy mindenkinek joga és kötelessége fellépni az ilyen törekvésekkel szemben. Kötelessége Önöknek, kötelességetek Nektek, kötelessége minden magyar intézménynek.
De ha kötelessége mindenkinek, akkor van valaki, van legalább egy intézmény, amelynek kitüntetett felelőssége van. Ez az intézmény a Magyar Alkotmánybíróság. Ebben az intézményben azért ülnek kiváló férfiak és asszonyok, hogy a demokratikus Magyarország alkotmányos alapjait védjék.
Barátaink, politikus szövetségeseink a Szabadság és Reform Intézetben beadványt készítettek az Alkotmánybíróságnak. Beadványt, hogy a sarkalatos törvények sokaságával, a kinevezési jog torz gyakorlásával Orbánék az alkotmányos hatalmat kizárólagosan kívánják birtokolni, ezért mondja ki az Alkotmánybíróság, hogy ez a hatalom nem egyszerűen illegitim, de illegális is, alkotmányellenes és törvénytelen.
Az Alkotmánybíróság a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Szabadság és Reform Intézet ezen elutasító határozat után az elmúlt napokban alkotmányos panasszal élt. Jól tette. Azt szeretnénk erről a helyről mondani az Alkotmánybíróságnak, hogy nem futamodhatnak meg. Magas tisztségük nem arra való, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant, hanem hogy utolsó menedéket nyújtsanak a demokratikus alkotmányos rend őrzői számára, a demokrata sokaság számára.
Azt szeretnénk kérni az Alkotmánybíróságtól, hogy ne legyen gyáva, ne fordítsa el a fejét. Azt kérjük tőle, hogy vegye napirendre az alkotmányos panaszt, és érdemben vizsgálja meg a beadványt. Azt szeretnénk mondani e kiváló férfiaknak és asszonyoknak, hogy ha harminc napon belül elutasítják a beadványt, vagy nem veszik érdemben napirendre, akkor mához harminc napra alkotmányos blokád alá vonjuk az Alkotmánybíróság épületét.
Azt hinnénk, hogy az nem létezhet, hogy egy ország azért megy tönkre, mert akiknek az lenne a dolga, hogy megvédjék ez ország alkotmányos talapzatát, azok nem merik tenni a dolgukat. Felhívjuk őket a felelősségükre, és meg fogjuk nekik mutatni, hogy vannak elegen, akik készek ezért Magyarországon személyes erőfeszítést is tenni, és ha mi erre készek vagyunk, akkor azt kérjük, legyenek ők is készen erre.”
***
A Szabadság és Reform Intézet alkotmányjogi panasza a kormánynak a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenysége ügyében
(Sajtóközlemény. Az alkotmányjogi panasz teljes szövegét az Alkotmánybírósági beadványok tára című rovatunkban olvashatják)
A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány (SZRI) 2011 decemberében beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert álláspontja szerint a kormány, valamint a kormánypártok frakciói – az Országgyűlésben meglévő, kétharmados többségükkel élve, és azzal gyakran vissza is élve – az elmúlt másfél évben végzett hatalomgyakorlásukkal és az ezt magalapozó, illetőleg lehetővé tevő jogalkotással alkotmányellenes tevékenységet folytattak. Ezért az SZRI kérte az Ab-tól a kormányzó erőknek a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló – az Alkotmányban tiltott – tevékenységéhez jogalapot nyújtó, illetőleg lehetőséget adó jogi rendelkezések alkotmányellenessé nyilvánítását és megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság a beadvány alapján elindított eljárását érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. A beadvány alapjaként meghivatkozott alkotmányos sérelem – a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvés – azonban változatlanul fennáll.
A kormányzó erők 2011 végére felszámolták a demokrácia fő garanciáját képező hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét, meggyengítve egyben a jogállam intézményeit is, elfoglalták valamennyi, kormánytól független – a fékek és ellensúlyok rendszerében fontos szereppel rendelkező – állami intézmény vezető pozícióját, sőt még a választási szabályokat is a maguk javára alakították.
Az SZRI álláspontja szerint a fentiek változatlanul megvalósítják a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvést, sőt már a hatalom kizárólagos birtoklását is, ami viszont Alaptörvénybe (is) ütköző tevékenység. Az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdése szerint ugyanis:
„(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
Az SZRI az Alaptörvényben biztosított jogával élve, illetőleg kötelességének eleget téve fordult ismételten az Alkotmánybírósághoz, az alkotmányvédelem legfőbb szervéhez. Az alkotmányjogi panaszában az SZRI azt kéri, hogy az Ab az Alaptörvénybe ütköző tevékenységnek jogalapot és lehetőséget nyújtó jogi rendelkezések alkotmányellenességét állapítsa meg, és emiatt semmisítse is meg őket.
Budapest, 2012. március 07.
***
Gulyás Balázs feljelentette Gyurcsány Ferencet
Az Index hétfői beszámolója szerint Terrorcselekménnyel való fenyegetés miatt feljelentették Gyurcsányt.
A feljelentő Gulyás Balázs, aki az egykori Kisgazdapárt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, a Mokép decemberben menesztett igazgatója, Polt Péterhez fordult. Az Indexhez eljuttatott feljelentése szerint* Gyurcsány szavaira a Btk 261-es passzusa vonatkozhat, mely szerint aki azzal fenyegetőzik, hogy állami szervet arra kényszerít, hogy valamit megtegyen, bűncselekményt követ el és 2–8 év közötti börtönnel büntetendő.
***
Molnár Csaba: Kizárólag törvényes eszközökkel
Kizárólag törvényes eszközök igénybevételét jelenti az az alkotmányos blokád, amelyet Gyurcsány Ferenc hirdetett meg az Alkotmánybíróság (Ab) ellen – közölte Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján, és viccnek, politikai kabarénak nevezte, hogy a volt kormányfő március 15-i kijelentése után egy magánszemély terrorcselekmény miatt tett feljelentést. Molnár Csaba azt mondta: mivel a feljelentő, Gulyás Balázs, a kisgazda Torgyán József „egyik utolsó csatlósa, bizalmasa” volt, a Gyurcsány Ferenccel szembeni feljelentés tényét nem kívánja kommentálni. „Vicc, hogy ez megtörténhet”, ám az ügyészséget ismerve nem zárta ki, hogy nyomozás indul az ügyben, ami azonban nem változtat a minősítésén.
Az alkotmányos blokád mikéntjét firtató kérdésre Molnár Csaba nem adott érdemi választ, azt mondta, ha elárulná a részleteket, a Fidesz mindent megtenne, hogy mondvacsinált okokkal megakadályozza a tüntetést. Egyébként is, tisztelik az Alkotmánybíróságot, és abban bíznak, hogy a testület megtárgyalja az említett indítványt, így a blokád szükségtelenné válik.
_______________________________
* Az Index információja szerint Gyurcsányt „gyűlöletre uszítás miatt” is feljelentették, mert kifogásolta az egyházi személyek adózási kiváltságait. Mivel a feljelentést nem láttam, csak feltételezhetem, hogy a feljelentő Gyurcsány beszédének erre a passzusára gondolt (a szerk.):
„Egy német konzervatív politikust, Robert Schumant idézve azt mondja a miniszterelnök, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Azt hiszem, nincs igazad, Miniszterelnök úr! Tudniillik, amikor Robert Schuman ezt mondta, akkor a keresztény értékekre, elvekre gondolt. A jóság becsületére, a szeretetre, a megbocsátás képességére, a szegényhez való odafordulás emberi erejére. Amikor Orbán a kereszténységről beszél, akkor nem erről beszél. Ő a papok hatalmáról beszél, a Vatikán hatalmáról beszél, előjogokról beszél, és privilégiumokról beszél. Ha ebben az értelemben lesz keresztény Európa, akkor az az Európa nem lesz. Vagy legalábbis nem akként, amiként mi szeretnénk látni. Ezért mi azt válaszoljuk neki: ha Európa keresztény lesz, akkor nem lesz.
Tisztelt ünneplő, vagy éppen a temetés fájdalmát átérző Barátaim! Ez az ország hatodik éve azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az élete. Hogy sokaknak a villanyszámla kifizetése is iszonyatos nehézség. Hogy megvenni a gyógyszert, az egyre több számolást igényel hónap elején. Miközben ilyen az élet, vannak, akik gond és baj nélkül privilégiumokat élveznek. Rendben van-e, hogy az egyházi személyeknek, miközben mindenki másnak kell, nem kell gépjárműadót fizetni? Azt hiszem, nincsen rendben. Rendben van-e, hogy miközben növekednek a közterhek, az egyházi személyek jövedelme, keresete után hivatalosan, legálisan, törvényben adott kedvezményekkel mindenki másnál kevesebb közterhet kell nekik fizetni.
Miért különbek ők, mint bármely magyar polgár? Miért jár nekik több, mint bárkinek, aki egyébként nyilvánvalóan osztozni kényszerül a nemzet sanyarú sorsában? Arra szeretném kérni a főtisztelendő érsek és püspök urakat, hogy 1848 szellemében, amikor az akkori kiváltságosoknak volt ereje lemondani a saját kiváltságaikról, nyissák ki érseki, püspöki palotáikat, nyissák ki a püspöki kerteket, s maguk kezdeményezzék az előjogokról való lemondást.
A szent tanítás nevében azt szeretnénk, hogy ha az alázatot, a szeretet érvényét mutatnák meg nekünk, nem pedig azt, hogyan lehet a magyar emberektől távol, kiváltságokkal teli életet élni. Azt szeretnénk, ha osztoznának a nemzet polgárainak sorsában, ha azért lehetnénk büszkék a magyarországi történelmi egyházakra, mert épp annyit küzdenek, mint mi, mert épp annyit tesznek a közösségért, mint mi, és nem visszahúzódva palotáikba, parókiáikba, a miénknél könnyebb, jobb, kedvezőbb feltételekkel, kiváltságokkal élik mindennapjaikat. Ha így tesznek, megbecsülést fognak kapni. Ha nem, el fognak tőlük fordulni a magyarok.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!