rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 13.

Az ombudsman és a Velencei Bizottság bírálatáról
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese


Bolgár György: - Amikor a múlt héten először kértem, hogy adjon egy interjút, és egyeztetési problémák miatt ezt nem tudta megtenni, még az volt az eredeti tervem, hogy elsősorban a Velencei Bizottság kiszivárgott jelentéstervezetéről fogunk beszélni, ígérem erre is rákérdezek. De itt van ez a még frissebb hír, ami tulajdonképpen még letaglózóbb lehet, hogy az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult az alaptörvény átmeneti rendelkezései miatt, azt kéri, teljes egészében semmisítse meg a bíróság ezt az alaptörvény-módosítást vagy kiegészítést. Néhány hónappal ezelőtt Önnel itt a műsorban beszélgettünk az átmeneti rendelkezésekről. Gondolta volna, hogy Szabó Máté ilyen kemény intézkedést követel? Hogy úgy, ahogy van, nem tetszik neki ez az egész és a jogállamisággal, a jogbiztonsággal ellentétesnek tartja?

Gulyás Gergely: - Őszintén köszönöm az aggodalmat, de azt rögtön érdemes rögzíteni, hogy itt az ombudsmani indítvány nem tartalmai kérdésekkel foglalkozik, ráadásul nem is az egész megsemmisítését kéri, hanem az ombudsmannak az az álláspontja, hogy az átmeneti törvényben vannak olyan rendelkezések, amelyek státusza nem átmeneti, tehát nem az alaptörvény hatályba lépéséhez szükségesek. És ennek egyrészt a jogszabályi hierarchiában való elhelyezkedéséről tesz fel kérdést, másrészt pedig, ha igazolódik az a felvetés, amit ő prejudikál, hogy nem feltétlenül csak átmeneti rendelkezést tartalmaz, akkor ennek a jogszabályi hierarchiában való elhelyezését kéri, és innentől kezdve alkotmányossági vizsgálatot és a jogerős megsemmisítésüket.

- Magyarán azt mondja, hogy nincs nagy baj?

- Relatív, hogy mi a nagy baj és mi nem. Nyilvánvaló, hogy a törvényhozó szándéka nem ez volt. Azt rögzíti az alaptörvény, hogy az átmeneti rendelkezéseket alkotmányi szintű jogszabálynak tekintjük. De ugye, ha nem vizsgálná meg az Ab, akkor azt a kérdést kapnám meg, hogy az Alkotmánybíróság rendesen működik-e. Ugye korábban azokkal a vádakkal találkozhattunk, hogy nincs utólagos normakontroll, most utólagos normakontroll keretében fogja az Alkotmánybíróság vizsgálni. Magyarországon van egy működő jogállam, ahol vannak különböző alkotmányos intézmények, és nem feltétlenül a törvényhozás többségi véleményével egyezik más alkotmányos intézmények véleménye. Ez a fékek és ellensúlyok rendszere egyébként.

- Ez teljesen így van és igaz is volna, csak ezekből a fékekből és ellensúlyokból vettek le jó néhányat, úgyhogy most maradt az ombudsman. Azelőtt más is az alkotmánybírósághoz fordulhatott, így most az történt, hogy Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár kezdeményezte, de nem az Alkotmánybíróságnál, hanem az ombudsmannál, hogy tegye meg ezt a lépést. Így is működött, lehet mondani, hogy lám, most akkor mi a baj, de mégiscsak kevesebb van abból a fékből, ami ezek szerint mégsem volna olyan nagy baj, hiszen a jogállam működéséhez hozzátartozik Ön szerint is.

- Jó néhányat vettünk le és tettünk hozzá legalább ennyit, mert ugye, amit levettünk, az az actio popularis volt, azt maga az Alkotmánybíróság is javasolta. Tehát azt, hogy bárki bármilyen törvény kapcsán jogi érdek nélkül fordulhasson a testülethez. Nem feltétlenül akartunk megfosztani bárkit bármilyen indítványozási jogától, emögött az a feltevés állt, az Alkotmánybíróság ezt meg is erősítette, hogy a jogbiztonságot leginkább az sértette, hogy voltak olyan alkotmánybírósági beadványok, amelyek elbírálása egyáltalán nem történt meg, vagy pedig öt-nyolc-tíz évet vett igénybe. Ráadásul azért, mert az Alkotmánybíróság számtalan olyan beadvánnyal is foglalkozott, amelyek nyilván sem súlyukat, sem tartalmukat tekintve nem voltak oda illők. Tehát én úgy gondolom, hogy az actio popularis megszűnése gyorsabb, hatékonyabb alkotmánybírósági döntést eredményez. És azt mindig érdemes hozzátenni, hogy van viszont egy új intézmény, amivel korábban senki nem élhetett, ez pedig az alkotmányjogi panasz, ami nemcsak jogerős ítélet esetén áll az állampolgárok rendelkezésére, hanem olyan jogi forma esetén is, ami rájuk közvetlenül vonatkozik, és jogorvoslati lehetőséggel nem tudnak élni vele szemben. Tehát az actio popularis megszűnése szerintem a gyakorlatban egy hatékonyabb és gyorsabb jogérvényesítésre teremt lehetőséget, egyébként pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy a jogi érdekkel bárki továbbra is minden ügyben fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

- Van arról információja, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amelyben tekintélyes jogászprofesszorok kapnak helyet, foglalkozik-e az átmeneti rendelkezésekkel?

- Nincs róla tudomásom.

- Csak azért kérdeztem, mert arról viszont van valamiféle előzetes tudomásunk, Önnek lehet, hogy ennél konkrétabb is, hogy az igazságszolgáltatás átalakításával viszont nagyon nem elégedettek. Ehhez mit szól?

- Egy hosszú előzetes vélemény készült, és ezt, ha jól tudom, a 16-i, 17-i ülésén Velencében tárgyalja meg a Velencei Bizottság.

- De látta ezt az előzetes véleményt?

- Igen, ismerem.

- Ismeri. Vagyis elküldte a Velencei Bizottság a magyar parlament tagjainak? Vagy kiknek küldte?

- Nem, a magyar kormánynak küldte el. Ha nem is az egészet, de a lényegi megállapításait ismerem.

- Értem. És azzal milyen fenntartásai vannak? Vagy egyetért velük? Sokan ugye már előre megmondták itthon is, hogy ez nagyon nem lesz így jó, de Önök úgy gondolták, hogy ezzel minden rendben van. Most kiderül, hogy a nemzetközi szervezet tekintélyes tudósainak is sok bajuk van vele.

- Van, amit üdvözölnek, és van, amit kritizálnak, de tény, hogy többségben vannak a kritikus megállapítások. Elsősorban az Országos Bírói Hivatal elnöke és az Országos Bírói Testület, tehát a bírákból álló testület közötti hatáskör-megosztást kifogásolja a Velencei Bizottság. Ez előzetes vélemény, tehát nyilván most a 16-ai, 17-ei ülésen a kormány kifejti az ezzel kapcsolatos álláspontját, hogy bizonyos jogköröknél sokkal jobb az egyszemélyi vezetés, mint a testületi vezetés. A kiindulópontot érdemes nézni. Abban nem nagyon volt vita az én emlékezetem szerint az ellenzékkel sem, hogy az igazságszolgáltatás működése Magyarországon az eljárások időtartamára tekintettel rendkívül rossz. Tehát nem az ítélethozatalok minőségével van baj, nem is venném a bátorságot arra, hogy kritizáljam, de tényleg úgy gondolom, hogy nem ott van a baj. De az, hogy ma egy polgári per három vagy öt évig, esetleg tíz évig tartson, és egyébként évről-évre más nemzetközi testületek Magyarországot azért marasztalják el, mert ez nem fogadható el, ez ellen valamit tenni kell. Ez a helyzet egy testületi vezetés, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács belterjes önellenőrző testületi vezetése alatt alakult ki. Ezt a Velencei Bizottság is elfogadja, tehát a reformokat ők is elfogadják. Ennek ellenére az a véleményük, hogy az Országos Bírói Tanácsnak több jogkörrel kellene rendelkezni. Én megmondom őszintén, hogy nem tartom kérdésnek, hogy mondjuk a bírák kinevezésének felterjesztése a köztársasági elnökhöz az Országos Bírói Hivatal elnökének, vagy a tanácsnak a jogköre legyen. Tehát én ugyanúgy jónak tartanám, ha ezek a jogkörök a tanácsnál lennének. De az, hogy átpolitizált lenne az igazságszolgáltatás, vagy hogy bárki politikai nyomást akarna az igazságszolgáltatással szemben érvényesíteni, ezeket eddig is elutasítottuk, ezt követően is el fogjuk. És egyébként szerintem a Velencei Bizottság véleménye erre nem fog okot adni, ez véglegesen majd csak a hét második felében, azt hiszem pénteken lesz.

- Nem szeretném, ha így történne, de azért kíváncsi volnék, hogy ha mondjuk a következő választások után kétharmados többségbe kerülne a mai demokratikus ellenzék, és az akkori miniszterelnök szoros baráti köréhez tartozó bírát neveznének ki egy ilyen egyszemélyi irányítónak a magyar igazságszolgáltatás élére, akkor mi volna az Önök feltételezése, kiindulópontja. Az, hogy átpolitizálja az új kormány az igazságszolgáltatást, be akar avatkozni az ítéletekbe, a bíráskodásba, megfélemlíti a bírói testületet, és így tovább, és így tovább. Miért gondolják, vagy miért kötik az ebet a karóhoz, hogy semmi köze ehhez a politikának? Rosszindulatú feltételezés, miért ebből indulnak ki? Miért nem lehet elgondolni azt, hogy de bizony, erre van lehetőség. Még akkor is, ha éppen egy angyal a bírói hivatal elnöke.

- Szerintem a kérdés úgy merül fel, hogy ki lehet-e valakit zárni azért bizonyos közjogi tisztségek viselésének a lehetőségéből, mert mondjuk egy fideszes képviselő felesége? Mert itt senki nem azt mondja, hogy Szájer József feleségéről van szó, mert úgy gondolnák, hogy talán a családi vonalon való támadás valóban visszatetszést szülhet, hanem a miniszterelnök baráti köréhez kötik.

- De ezt nem is tagadták a Fidesz vezetése részéről.

- Nyilván ismerik egymást, de én azt nem tudom, hogy ki kivel milyen viszonyban van. De eddig azért, legyünk nagyon őszintén, elég sok korábbi igazságügyi vezetőnek volt bírákkal vagy akár vezető bírákkal baráti viszonya. Nem is került ez a nyilvánosság elé, tehát nem volt ez beszédtéma.

- De nem is volt senki olyan helyzetben, hogy egy személyben tőle függjön bírák előmenetele, kinevezése, áthelyezése, minősítése. Pláne az ügyek elhelyezésénél különböző bíróságokra. Vagyis akárkinek akárkije volt az a vezető bíró vagy az az igazságszolgáltatási elnök, nem volt olyan hatalma, hogy éljen vagy visszaéljen vele.

- Nem, csak az igazságszolgáltatás szervezeti modelljét, ami átalakult, és az után alakult át – abban talán egyetérthetünk –, hogy egy ezzel ellentétes testületi hatalomgyakorlást lehetővé tevő és az ügyek elhúzódását eredményező modell csődöt mondott, ennek az átalakítását nem érdemes közvetlen személyi kérdésekkel összekapcsolni. Mert külön kérdés az, hogy egy személy alkalmas-e vagy sem. Ráadásul senki nem vitathatja, hogy Handó Tünde korábban is bírósági vezetőként dolgozott, és mindenki a szakmában elismeréssel beszél róla. Ezek után nem tudom, miért kellene őt kizárni a bírói hivatal vezetéséből azért, mert Szájer József felesége, vagy ne adj’ isten a miniszterelnök feleségét.

- De szerintem senki nem mondja, hogy őt azért kéne kizárni. Mindenki azt mondja, a Velencei Bizottságot is beleértve, hogy egy ilyen funkció megteremtése mond ellent az igazságszolgáltatás függetlenségének. Az mindegy, hogy kit neveznek oda ki. A lényeg az, hogy ne legyen korlátlan hatalma.

- Ezért aztán éppen a Velencei Bizottság egy félmondat erejéig sem keverte bele a tisztség betöltőjét ebbe a vitába, sőt, még azt is egyértelművé teszi a Velencei Bizottság, hogy az, hogy egy tisztséggel együtt járó bizonyos jogköröket kritizál, a legcsekélyebb mértékben sem jelenti az adott tisztséget betöltő személy munkáját. Tehát ők a modellel kapcsolatosan fogalmaznak meg kritikákat. Mondom, ebből szerintem van néhány olyan, ami megfontolandó, és akár még módosítás tárgya is lehet. Erre egyébként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes ígéretet tett, hogy a Velencei Bizottság véleményét valamennyi, az általuk vizsgált sarkalatos törvény során figyelembe vesszük. Tehát van olyan köztük, amit én el tudok fogadni. Van néhány olyan is, ami szerintem valóban a hatékonyság gyengülésével járna együtt, de tragikusnak nem tekintem ezt a véleményt. Ez egy jó szándékú, a modell egészét nem megkérdőjelező, de bizonyos jogköröket és jogosítványokat kifogásoló vélemény, egy előzetes vélemény, amiről a magyar kormány kifejti az álláspontját csütörtökön vagy pénteken majd Velencében, és ezt követően születik meg a végleges vélemény. Úgyhogy én partner vagyok abban, hogy erről bármilyen hosszan beszéljünk, de nyilván a végleges lesz az, amit iránymutatónak kell tekinteni.

- Világos, de mindig, amikor beszélgetünk egymással, nekem az a végső kérdésem, hogy miért nem voltak hajlandók figyelembe venni az akár jó szándékú, akár kemény politikai ellenzéki kritikákat, akár a szakmai bírálatokat, akár országon belülről, akár Európából? Miért söpörtek le mindent kapásból? Megspórolhatták volna maguknak és az országnak ezt a rengeteg feddést, szemrehányást, bírálatot, és aztán az ezzel járó visszavonulást is.

- Az a kérdés, hogy mit spórolunk meg az országnak, mert való igaz, hogy mondjuk a 97-ben kialakított, 98 január elsejétől működő igazságszolgáltatási modellt nemzetközi kritikák nem érték. Ezért aztán, ha emellett megmaradunk, akkor kétségkívül minden kritikát magunknak és az országnak is megspórolhattunk volna. Csak aki járt már bíróságon, és különösen ha akkora pechje van, hogy azt a fővárosban vagy Pest megyében tette, az pontosan tudja, hogy ez egy működésképtelen szervezeti struktúrát hozott hátralékkal, amely egyébként az egyenlő munkához egyenlő bér elvét is durván megsértette, a jogbizonytalanságot gyakorlatilag porig rombolta. Tehát megspórolhattuk volna azt, csak akkor meghagytuk volna azokat az állapotokat, amelyek a magyar igazságszolgáltatásban az elmúlt évtizedben az ott dolgozó bírák és igazságügyi alkalmazottak maximális jó szándéka és túlmunkája ellenére is előállt.

- De senki nem mondta, hogy ne változtassanak. Sőt, ha tetszik, balliberális oldalról is azt mondták, hogy igen, ez az önigazgatási rendszer rossz, változtatni kell rajta. Ha lett volna Önökben kompromisszumkészség, tárgyalási készség, egyeztetési készség, akkor valószínűleg a kritikákat is megspórolhatták volna, és hatékonyabb igazságszolgáltatást teremthettek volna. Miért nem ez volt a kínálkozó út? Miért mindig a vagy-vagy? Vagy az van, amit mi akarunk, vagy nincs semmi. És olyan pedig nincs, ami nem a mi akaratunk.

- Az, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyabb lesz-e vagy sem, nem feltétlenül a mostani reformot övező vitáktól függ, hanem a gyakorlati tapasztalatok során majd meglátjuk, hogy valóban sikerült-e kialakítani egy hatékonyabb, gyorsabb igazságszolgáltatást. Másrészt meg a kompromisszumkeresési, illetve egyeztetési kérdés egy kétoldalú kérdés, a hét eseményei is erre mutatnak rá, de egyébként ettől függetlenül sem tapasztaltam az ellenzék részéről nagyobb kompromisszumkészséget, mint ami kormányoldalon megvolt az elmúlt egy évben az alkotmányozási sarkalatos törvények során. Tehát nem akarok én eredményt hirdetni, hogy ki az, aki kevésbé kompromisszumképes, de nem érzem úgy, hogy a kormánypártok lennének ezek. Tehát legalább döntetlent kell felajánlani, és akkor azt hiszem, nagyvonalú voltam.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái