Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 7.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. március 09. péntek, 03:46
- Megbeszéljük
A Kossuth téri fakivágás engedélyezéséről
Pásztor Tibor, az V. kerületi Önkormányzat MSZP-s képviselője
Bolgár György: - Hogy zajlott ez a Kossuth téri fakivágási ügy, tehát a határozat, meg maga az aktus? Nem hallottam az MSZP-sek tiltakozását, lehet, hogy csak az én fülem rossz vagy az én szemem rossz. De minden rendben volt? Ez azt jelenti?
Pásztor Tibor: - Nem, ez azt jelenti, hogy előlünk pontosan ugyanúgy el volt titkolva ez az egész történet, mint bárki más elől. Az, hogy az MSZP-sek nem tiltakoztak, erős túlzás, mert egy-két nappal ezelőtt Lendvai Ildikó, Horváth Csaba és még több MSZP-s képviselő is tiltakozott ez ellen. De a folyamatról mi nem tudtunk, mint ahogy a közvélemény sem.
– Nem, én arra gondoltam – természetesen az utólagos politikai tiltakozásokra igen, arra odafigyeltem –, hogy az első pillanatban, amikor a határozat megszületett és öt nappal később hirtelen jogerőssé vált. De ezek szerint el lehet titkolni egy ilyen határozatot? Hogy lehet egyáltalán technikailag eljárásban végigvinni ezt?
– Ugye elvileg ez egy hatósági eljárás-ügy, amiben egy politikusnak, önkormányzati képviselőnek nincs és igazából nem is baj, hogy nem is lehet beleszólása. A probléma inkább az, hogy mégiscsak úgy tűnik, hogy van, csak hát nyilván nem ellenzéki képviselőknek, hanem a kormányoldal képviselőinek. Pontosan egy hete próbálkozom azzal, hogy a határozatot, illetve a határozat alapjául szolgáló kérelmet megkaphassam, megnézhessem, önkormányzati képviselőként, bár a jegyző például engedélyezte, hogy ebbe betekinthessek. A műszaki osztályvezető azóta is dugdossa előlem.
– Hogy micsoda? Hogy az engedélyeztetési kérelmet nem nézheti meg?
– Nem, nem.
– Miért? Mi van abban? Államtitok? Vagy mi?
– Erre én is kíváncsi lennék. Attól tartok, hogy ebből kiderülne feketén fehéren az, hogy nemcsak hogy a törvényeknek, de a saját kerületi rendeletünknek is ellentmond az a határozat, amit a műszaki osztály kiadott. Hadd idézzek csak egy mondatot a saját rendeletünkből, és ismétlem, hogy ez az V. kerület által elfogadott rendelet, amely szerint helyi védelem alá tartozó felületeken – és a Kossuth tér helyi védelem alá tartozik – az ezeket érintő beavatkozások csak kertészeti szakvélemény vagy egyidejűleg készített kertészeti helyreállítási terv alapján lehetséges. Most ilyen szakvéleményről sem a határozat, sem más nem tud, helyreállítási terv pedig nem lehetséges, hiszen semmilyen...
– Még koncepció sincsen az egész tér átalakítására.
– Helyi védelem alatt álló területen csak rendkívüli indokolt esetben szabad fát eltávolítani, megint csak mondom, hogy ez egy helyi védelem alatt álló terület. És vizsgálni kell az átültetés lehetőségét is. Most ha ezek a formai kellékek hiányoznak a kérelemből, akkor a határozat formailag is jogszerűtlen.
– Ki nyújtotta be a kérelmet? Az Országgyűlés Hivatala?
– Ha én azt tudnám.
– Hát feltételezem ugye, nyilván ők kezdeményezték az egész tér átépítését.
– Igen, de ahhoz, hogy tudjam, ki nyújtotta be a kérelmet, látnom kellett volna a kérelmet.
– Igen. Nem lehet, hogy például az is benne van egy ilyen kérelemben, hogy vágják ki a fákat és azt a szobrot is vigyék el az útból? És ezért nem mutatják meg, mert akkor kiderülne, hogy na ez is még jön?
– Ugye az a kérelem címe, mert az a határozatból kiderül, hogy régészeti feltárási, fakivágási engedély. Hogy mi kell nekik a régészeti feltáráshoz, ez egy nagyon jó kérdés, megint csak a kérelemből kéne kiderüljön. Közben pedig azt is tudjuk, ugye Cselovszky úr elmondta, hogy itt nemcsak régészetről, hanem talajmechanikai vizsgálatokról is van szó, hogy monitoring kutak fúrását szeretnék ezen a területen. Na most monitoring kúttal régészkedni viszonylag nehéz. Monitoring kúttal talajmechanikai viszgálatokat szoktak végezni. Azt pedig ilyen hálóban csinálják, ehhez egészen biztos nem kellett volna tarvágást végrehajtani ezen a területén.
– Közben azért megnéztem megint ezt a határozatot, ott van, hogy ki kérte. A tulajdonos magyar állam nevében az Országgyűlés Hivatala mint vagyonkezelő, a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet cím V. kerület Kossuth 1-3. Képviseli Bakos Emil főigazgató kérelmére.
– Hát akkor Bakos Emil kérelmére született. Ez még nem magyarázza azt, hogy hol van belőle a kertészeti szakvélemény, hol van a rendkívüli indokolt eset indoklása, vizsgálták-e a fák átültetésének a lehetőségét, vizsgálták-e azt, hogy vissza lehet-e pótolni valahogy ezeket a fákat, vagy ugye alapvetően a rendeletünk nem pénzszerzési céllal született, hanem azzal, hogy az V. kerületben ne kevesebb, hanem inkább több fa, fű zöld felület legyen mint amennyi eddig volt.
– Ahhoz mit szól, hogy ha a műszaki osztály határozatában benne van, hogy a határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel lehet élni, akkor hogyan nyilváníthatja jogerőssé ez az önkormányzat öt nappal később, február 29-én?
– Én még ebben sem vagyok biztos, hogy vártak vele öt napot, mert itt az van az én papíromra írva, hogy jogerős február 24-én, de lehet, hogy ezt 9-nek kellene olvasni.
– Én ezt 9-nek olvasom. De lehet, hogy Önnek van igaza, mert ugye ez az internetről letöltött másolat.
– Így van, én is abból az anyagból dolgozom, mint mondtam már, hogy nekem sincs több lehetőségem. A dologhoz hozzátartozik, hogy február 23-án adott ki a fővárosi hivatal, a fővárosi főpolgármester-helyettes egy papírt arról, hogy őnekik nincs ehhez közük. Tehát február 24-e előtt az önkormányzat biztos hogy nem kezdett el foglalkozni ezzel az anyaggal. Február 24-én még helyszíni szemlét is végeztek a leírás szerint és még a határozatot is meghozták.
– Hú, ez nagyon sürgős. Hihetetlen.
– Mindezt egy pénteki napon, amikor egyébként csak fél műszak van az önkormányzatban, tehát nem délután négyig, hanem csak nagyjából, ha jól emlékszem, fél kettőig tart a hivatali idő.
– Na de azalatt összehozták a határozatot, még helyszíni szemlét is tartottak.
– A beadott kérelmet, a hozzácsapott mellékleteket, helyszíni szemlét tartottak, határozatot hoztak. Azt gondolom, hogy ez pontosan mutatja, hogy ez nem egy felelős alapos döntésnek az eredménye, hanem egy… hát nem tudok rá jobb szót, ez egy politikai megrendelésnek az eredménye.
– És vajon a politika mit akart azzal, hogy ha Ön olvasta jól azt a dátumot, mert kézzel van csak odaírva, hogy jogerős február szerintem 29-én, Ön szerint 24-én, vagy így is lehet olvasni. Mit akar a politika, a kormány azzal, nevezzük általában politikának, mit akar a kormány azzal, hogy egy nap alatt lezavarja a fakivágást és elindítsa ezt a térrendezést?
– Hát a térrendezés elindításáról szó nincs. Tehát egyelőre a tér rombolásról van szó. Rendezés legkorábban állítólag októberben kezdődhet. Szerintem nagyon egyszerű a magyarázat. Ez egy politikai területfoglalás, és semmi több. Ahogy egy kiskutya csinálja, amikor bekerül egy új kertbe, körbeszaglászik, körbepisili a kertet, és akkor azt gondolja, hogy az onnét kezdve mindörökké az övé marad.
– De szerintem azért ennél többről van szó. Az rendben van, hogy most térrombolás megy, enyém a tér, miénk itt a tér, rendben van. De azt akarják vele elérni, hogy olyan tér legyen, ami az ő politikai céljaikat ideáljaikat képviseli. És ehhez át kell alakítani, ha tetszik, át kell rendezni ezt a teret.
– És nem az a kérdés, hogy milyenre kell átrendezni, az a céljuk, hogy mindegy, hogy milyen, csak másmilyen legyen, mint amilyen eddig volt. Be akarják bizonyítani, hogy ez az ő terük, az ő politikai területük, és ezzel azt csinálnak, amit csak szeretnének. És hogy ebben az esetben a saját maguk által állított jogszabályok kereteit is át kell lépni, hát pontosan tudjuk, hogy a jelenlegi kormányzatot ez egyáltalán nem szokta zavarni.
– De azt is nagyjából sejteni lehet, hogy leginkább Károlyi Mihály zavarta őket, József Attila kevésbé, de hát ő is belekerült a szórásba, mert valamit ki kellett találni, valami elvi koncepciót, hogy az 1944. március 19-e előtti állapotokat akarják helyreállítani, és akkor még nem volt ott József Attila-szobor. De Károlyi az a szimbólum, akivel nem tudnak mit kezdeni. Nem akarnak mit kezdeni, pontosabban azt akarják, hogy onnan tűnjön el. Lényegében erre megy ki az egész. Nem?
– Ebben egészen biztos vagyok, bár azért azt is hozzátenném, hogy ugye Károlyi Mihály a jobboldal szemében elég erősen szálka, ez elég sokszor ki szokott derülni. De azt gondolom, József Attila ugyanennyire szálka, hiszen mondjuk Kovács Béla szobrát vagy az 56-os jelképes sírt természetesen nem akarják eltávolítani, csak és kizárólag Károlyi Mihályét és hát József Attiláét arrébb rakni. Vagy ki tudja, hogy meddig arrébb rakni, az biztos, hogy a helyén hagyni nem akarják. Tehát ami bármilyen szinten baloldalhoz köthető, ahhoz mindenképpen hozzá akarnak nyúlni. Megint csak azt tudom mondani, ki akarják túrni erről a területről azt, ami számukra ideológiailag nem fekszik. Az egyébként, amit Károlyi Mihállyal csinálnak, különösen vérlázító. Ugye megpróbálják rátolni a felelősséget Trianonért, az első világháború elvesztéséért. Miközben pontosan tudjuk, hogy abban az időszakban Károlyi Mihály volt talán az egyetlen mérvadó politikus, aki békepárti volt, aki ellenezte az első világháborút, és akinek a nézetei alapján biztos hogy nem történhetett volna meg se Trianon, se az azt követő eseményláncolat.
– Igen. Úgyhogy az ő nyakába varrni a területek elvesztését, ez több mint méltánytalan, igazságtalan. Ez a felelősség teljes áthárítása a politikailag nem szeretem oldalra. De visszatérve még a mához és az önkormányzati lehetőségekhez, egyáltalán mi tartozik az V. kerületi Önkormányzatra a Kossuth tér átépítése ügyében? Van még valami, amibe bele tudnak szólni? Tudván azt persze, hogy az V. kerületben is fideszes többség van.
– Hogyne. Hát nemcsak hogy fideszes többség, de Rogán Antal a kerület polgármestere, és hát azért azt is tudjuk, hogy ez egyáltalán nem nehezíti a fideszes térfoglalási kísérleteket. Természetesen az V. kerületnek mint hatóságnak, már ameddig az V. kerületben még van hatóság, mert a kormányhivatalok átveszik ezt a feladatot, például az építési engedélyek tekintetében van jogosultsága. Például Károlyi Mihály szobrának az elbontása, ennek az engedélyezése V. kerületi hatósági feladat.
– Vagyis ezt nem tehetik meg úgy, hogy Ön is csak az újságból vagy az internetről értesül róla?
– Hogyne tehetnék meg. Hát pontosan…
– Ja, hogy mindent megtehetnek.
– Mindent szabad megtenni, amit ezek szerint mégiscsak megtesznek.
– Úgyhogy elvileg még lehet beleszólásuk a dolgokba.
– Elvileg itt is az van, hogy érvényes építési engedély nélkül bontási engedélyt nem szabad kiadni a szoborra sem. De hát azt pontosan tudjuk, hogy ez aztán úgy megy, hogy...
– Oszt jó napot. A történelmi kifejezéssel.
– Oszt jó napot, igen. Van ebben a határozatban egy nagyon érdekes indoklás. Tehát, hogy ők azt mondják, hogy az ügyféli kört gyakorlatilag ők határozzák meg, és mivel jogszerűen van az engedély kiadva, ezért az ügyféli kör nem bővíthető, mert nincs jogellenes természetkárosítás. Hogy jogszerűen van kiadva ez a fakivágásról szóló engedély, ez azt gondolom, hogy egy eléggé erősen róka fogta csuka esete. Ők úgy döntenek, hogy jogszerű, tehát akkor más nem is reklamálhat, tehát fellebbezésnek helye nincs. Gyakorlatilag a teljes magyar közigazgatást, bíróságot, közigazgatási hivatalt lefedték ezzel, átvették a feladatot mindenkitől, és ebből lett egy jogerős határozat. Azt gondolom, hogy ha így csinálják, akkor tulajdonképpen a Károlyi Mihály szobrának az eltávolítása is pikk-pakk engedélyeztethető, hiszen egy csöndes péntek kora délutánon tíz perc alatt lezongorázható a dolog, pecsét megszárad hétfőre, és akkor a szobrot is máris lehet vinni. Nyilván be lehet tenni egy raktárba és ki tudja, hogy onnét hova mikor kerül. De hát itt ugye nemcsak Károlyi-szoborról van szó, sőt még csak nem is József Attila-szoborról, a Kossuth-szoborral is ugyanaz a helyzet. Hát ki tudja, hogy a dombóváriak mikor ébrednek arra, hogy az ő Kossuth-szobruk egyszer csak eltűnt, és néhány teherautóra bepakolva már úton van Budapest felé.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!