rss      tw      fb
Keres

Német portál: hogyan kell bánni az Orbán-kormánnyal?




A Tagblatt.de című német portál Nehéz mederben – Új stratégia keresése a Magyarországgal való bánásmódban címmel közölte Roland Muschel, Hans-Uli Mayer és Wilhelm Hölkemeier írását, Ulm, Stuttgart, Brüsszel keltezéssel: Mennyire legyen kritikus a bánásmód a vitatott magyar Orbán-kormánnyal? Ez a kérdés foglalkoztatja a tartományi kormányt, és a „Dunai Térség Stratégia” más magas rangú képviselőit.


Peter Friedrich, Baden-Württemberg tartomány Európa-minisztere (SPD) levelet írt Czukor József magyar Nagykövetnek. Friedrich ebben azt közölte, hogy Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök (zöldek) szívesen fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a tartományban tervezett látogatása során a Reitzenstein villában. Ám az Európa-miniszter bejelentette: a találkozó esetén  Kretschmann kritikus témákat is szóba fog hozni, mint például a magyarországi sajtószabadság kérdését, vagy azt, hogy az ellenzéki jogokat megnyirbálta az Orbán-kormány. A levél, továbbá Friedrich és a nagykövet találkozója után most már világos, hogy Orbán eredetileg február végére, március elejére tervezett látogatására Kretschmannál egyhamar nem fog  sor kerülni. „Nem mondták le, de egyelőre nem született megállapodás Orbán Reitzenstein villában teendő látogatásának időpontjáról” – mondta Friedrich egy kérdésre válaszolva.

A látogatás hiánya egy alapvető dilemmára vet fényt: hogyan járjon el Baden-Württemberg a problémás magyarországi helyzettel, végtére is az ország az egyik legfontosabb partner a Stuttgart  által döntően támogatott „Dunai Térség Stratégiában”. Mennyire legyen a bánásmód kritikus, és mennyire pragmatikus?

„Nem akarjuk megkerülni a kritikus témákat. De a bizonyos magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatos vitának nem szabad a kapcsolatok megszakítását jelenteni. A vita nem vezethet szótlansághoz” – mondja Friedrich.

A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig nagy várakozások fűződnek az EU dunai térség stratégiájához. Ennek lényegében az a célja, hogy „a polgároknak végig a Duna mentén a tartós béke után demokratikus viszonyokat,  jogbiztonságot, tiszta környezetet, jólétet, művelődést és szabad vándorlást hozzon”. Így fogalmazta ezt egyszer meg Peter Langer, Ulm és Neu-Ulm városok Duna-megbízottja.

Éppen ezt a vonatkozást látja veszélyben  Ivo Gönner ulmi főpolgármester, a Duna-menti Városok és Régiók Szövetségének elnöke. Gönner már januárban kifejezésre juttatta a demokráciaellenes magyarországi fejlemények miatti aggodalmát kollégájának, Tarlós Istvánnak. Tarlós reagálása igen hűvös volt: a véleménynyilvánítási és kulturális szabadság megsértéséről szóló jelentések nem fedik a valóságot – mondta Tarlós, aki Orbán jobboldali kormánypártjának tagja.

Gönner ennek ellenére meghívta a budapesti főpolgármestert a Dunai Ünnep július 6-i megnyitására – összekötve ezt azzal a felhívással, hogy a Duna-menti városok mutassanak példát a demokrácia erősítésében. Még nem tudni, elfogadja-e Tarlós a meghívást.

A Magyarországhoz fűződő kapcsolatok nagy múltra tekintenek vissza. Ulmból költöztek egykor a dunai svábok Dél-Magyarországra, aztán később tovább, felfelé a folyó mentén. Nemcsak a történelem köt össze, hanem a jelen is, gazdasági és politikai téren egyaránt. Például a Daimler – amely a hírek szerint előmozdította a Kretschmannál teendő Orbán-látogatás kívánságát – például hamarosan egy gyárat akar megnyitni Kecskeméten.

És májusban a tartományi kormány tagjai Heidelbergben magyar minisztériumok képviselőivel találkoznak, hogy egyebek között a főiskolák közötti együttműködésről beszéljenek. „Nem akarjuk azt a hamis látszatot kelteni, hogy minden rendben van. De nem is égetjük fel a hidakat, amelyek azokhoz vezetnek, akik Magyarországon fellépnek egy élénk demokráciáért” – mondja Friedrich. A Duna tíz európai országot köt össze, régi és új demokráciákat – és olyanokat, amelyeknek nem kifogástalan a jogállami mérlege. Akadnak köztük olyanok is, amelyekben gondot jelent a korrupció vagy a kisebbségekkel, vagy éppen a demokratikus alapszabályokkal való bánásmód.

„Nem lehet Duna-stratégiát csinálni, ha nem vetjük fel a nehéz kérdéseket. Ez nem szépidő-rendezvény” mondja Franzisca Brantner, az Európai Parlament freiburgi zöld képviselője. Ugyanakkor óv az „ujjal mutogatástól”. Mert Németországgal szemben is vannak kérdések – például a kisebbségekkel való bánásmód terén, vagy azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszik a német cégek korrupciója a Duna-menti országokban.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!