rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 2.

A Kossuth téri fákról és a tér sorsáról
Wachsler Tamás, volt honvédelmi államtitkár, a Kossuth téri beruházás programigazgatója


Wachsler Tamás: - Most én vagyok ennek a Kossuth téri beruházásnak a programigazgatója, úgyhogy mondhatni, hogy visszatértem az eredeti szakmámhoz már vagy tíz évvel ezelőtt, merthogy építészmérnök vagyok, és ezzel foglalkozom most.

Bolgár György: - Na akkor ezek szerint Kossuth téri fák, ezért telefonált.

– Azért telefonáltam, mert hallgattam ezt a beszélgetést a Lukács Andrással, és ebben elhangzott egy olyan állítás, ami egy ténybeli tévedést tartalmazott, tudniillik azt a ténybeli tévedést, hogy ne lett volna engedélyünk arra, hogy kivágassuk a fákat. Csak szeretném jelezni, hogy a fakivágáshoz szükséges engedélyünk megvan, jogerős, megtekinthető egyébként az V. kerületi önkormányzat honlapján...

– Jogerős fakivágási engedély? Ez így működik?

– Igen, igen. Meg kell nézni. Meg kell nézni az V. kerületi önkormányzatnál. Van egy helyi rendelet, az szabja meg ennek a szabályait, annak megfelelően kérvényeztük, megkaptuk az engedélyt, és egy jogerős engedélyünk van. Mondom, ez megtekinthető az önkormányzat honlapján.

– A Népszabadság cikkéből olvastam ki és nagyon alaposnak látszott, hogy még az engedélyezési eljárás is csak éppen hogy megindult, azt írja.

– A Népszabadság óvatosabb volt, mint ez az előző beszélgetésben Önök, mert a Népszabadság kérdéseket tett föl, itt meg már egy kicsit határozottabban ilyen állításszerűen hangzott el. Csak szeretném megnyugtatni, mert gondolom, hogy kellemetlenül érezné magát, ha véletlenül egy ilyen ténybeli tévedés hangozna el a műsorában.

– Ez így van, úgyhogy próbáljuk a tényekhez tartani magunkat, már korrigált, ennek örülök. Szóval azt mondja, kivágási engedély van. Ezt külön kell kérvényezni, ez egy külön engedély?

– Így van, van egy kormányrendelet, ami ennek a kereteit megszabja, és van egy helyi rendelet, gondolom, minden önkormányzatnál, az V. kerületben mindenképpen van, és ennek az eljárásnak a szabályai szerint haladva kértük és kaptuk meg az engedélyt, ami természetesen a közigazgatási eljárásról szóló törvényben foglalt eljárási szabályoknak is megfelel.

– Mennyi idő alatt megy le egy ilyen engedélyeztetési eljárás?

– Hát attól függ, hogy hány ügyfél van. Ebben az esetben nem voltak ügyfelek, nem volt bejelentkezve, úgyhogy hamar lement.

– Hogy lehet, hogy bár ezt mondjuk részben Lukács Andrástól megtudtam, hogy a zöldek meg se nyikkantak, senkinek nem volt ez ellen semmi kifogása.

– Hát ezt tőlük kell megkérdezni.

– Vagy lehet, hogy olyan ügyesen csinálták, hogy senki észre se vette, pillanatok alatt lebonyolították?

– Természetesen elég gyorsan ment, mint ahogy a Kossuth téri beruházással kapcsolatban igyekszünk nagyon jól dolgozni, mert hogy van egy országgyűlési határozat által megszabott határunk, mégpedig 2014. tavasza, de megismétlem, a megkapott engedély létezik, tehát jogerős, és az eljárás során minden eljárási szabályt tiszteletben tartottunk, mint ahogy egyébként a Kossuth téri beruházás kapcsán valamennyi eljárásban ez fog történni. Tehát nyilván nem fogjuk azt a hibát elkövetni, hogy buta eljárási hibákat kövessünk el.

– Arról például tud, hogy mi lesz a szobor sorsa? Vagy arra még nincsen engedélyezési...

– Nem, nem tudok.

– ...kérelem, még nincs terv sem. Mi van vele, mi lesz vele?

– Nincsen erről még semmilyen döntés, de én igazából azt szeretném Önnek felkínálni, hogy a tervező el fogja készíteni a beruházással kapcsolatos koncepciótervet április közepére, amikor ez megvan, és erről döntés születik, akkor lehet tudni, hogy pontosan mi fog megvalósulni a Kossuth téren, és akkor természetesen állok az Önök rendelkezésére is, hogy elmondjam. Most még jelenleg előkészítő munkáknál tartunk.

– Ezt előre is köszönöm. De miért kellett ennyire sietni a fák kivágásával, ha még nincsen terv sem?

– Azért, mert rövidesen indulnak a régészeti feltárások, amit szintén törvény ír elő, erre vonatkozóan szerződést kötöttünk a budapesti Történeti Múzeummal, ami a törvény erejénél fogva egyedül jogosult ezt a munkát ellátni, és ahhoz, hogy ők el tudják kezdeni a régészeti munkát, ahhoz szükség volt a fák kivágásához, ami egyébként... szükséges lenne...

– Az ember csodálkozik, hogy miért. Hát a Kossuth tér alatt már csak jártak, nem, vagy ott volt például egy óriási Tisza-szobor, hát biztos föltúrták egyszer-kétszer azt a teret, kellett, nem kellett. Mit keresnek, vagy mi ez a törvényi elvárás és kötelezettség?

– A kultúra és örökségvédelmi törvény írja elő, hogy nagyberuházások előtt egy ilyen feltárást el kell végezni. Egyébként a Kossuth tér régészetileg – hát hogy mondjam – érintett terület. Magán a téren is több lelőhelyet ismernek a régészek. Azért nem lehet tudni, hogy mi van, mert elég jelentős feltöltés van a téren, több méter vastag feltöltés van, de a jogszabály úgy szól, hogy az utolsó bolygatatlan réteget kell régészeti feltárás tárgyává tenni, és ez helyenként hat méter mélyen van. Tehát a régészeknek olyan mélyre le kell menni, pontosabban földmunkagépeknek olyan mélyre le kell menni, és ott kezdődik a régészek érdemi tevékenysége.

– Mi lett volna, ha – egy pillanatra visszaugorva a fákhoz – mondjuk zöldszervezetek vagy mások bejelentik tiltakozásukat ezeknek a nem tudom hány éves fáknak a kivágása miatt, az mennyivel lassította volna meg a folyamatot?

– Hát nyilván valamelyest meglassította volna, nem tudom, hogy mennyivel, attól függ, hogy mennyi idő alatt hozták volna meg a fellebbezést elbíráló szervek a döntésüket, de annyit hadd mondják el egyébként, hogy ezen a területen védett fa egy sem volt, a kerületben sem sok van egyébként. Általában a Kossuth téren is olyan fa, ami önmagában védelmet élvez, vagy ami önmagában védelemre érdemes, olyan nincsen, tehát olyan jogszabályi megszorítás, ami bármelyik fával kapcsolatban különleges eljárást írt volna elő, ilyen nem volt.

– És mindet ki fogják vágni? Vagy ez majd attól a tervtől függ, ami még nincs kész?

– Azt, hogy pontosan mi történik a téren, majd a terv alapján lehet megmondani, mondom, március körül, vagy április közepétől. Bocsánat, hadd spóroljak már meg háromszázharminc forintot.

– Mert hallottam, miközben itt a kapcsolásra vártam, ezt a betelefonálós kérdésüket, és annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, aztán olyan nagyon nem akarnék belebonyolódni, de április után majd szívesen..

– No, mondja!

– ...hogy én nem tudom, hogy a miniszterelnök úr hol fogja a Kossuth téren a beszédét mondani, de ezt a már bekerített részt kivéve akárhol mondja, ezt nem befolyásolják a munkák, mert a Kossuth térnek a legnagyobb része még jó néhány hónapig ugyanabban az állapotban marad, mint ahogy most van.

– De azért egy bizonyos idő után le fogják zárni, ott már nem lesz beszéd...

Természetesen.

– ...mondjuk jövő év március 15-én.

– Feltételezem, hogy nem lesz, így van. Sőt biztos vagyok benne, hogy nem lesz. Az a lényege ennek a dolognak...

– Sőt lehet, hogy soha többé nem lesz, mert olyan lesz a tér?

– Nem, ez biztos, hogy lesz vagy nem lesz, azt nem tudom, mert nem vagyok jós. Hogy lehet-e a tér berendezését, abban biztos vagyok, hogy lehet. Tehát a tér az olyan lesz, hogy továbbra is lehetőség lesz ilyen rendezvényekre.

–Tehát mondjuk tüntetni is lehet, nem úgy lesz a tér átalakítva, hogy oda már tüntető nem mehet.

– Ebben biztos lehet, Bolgár úr.

– Nem mintha feltétlenül ehhez ragaszkodnék, csak az emberben fölvetődik, hiszen olyan zajos élete volt ennek a térnek az elmúlt mondjuk öt és fél évben.

– Én nem találkoztam olyan szándékkal senki részéről, hogy a Kossuth téren a tüntetéseket lehetetlenné tennék vagy megakadályoznák, vagy hogy olyan tervet kéne a tervezőktől megrendelnünk, ami ezt ellehetetleníti, úgyhogy ebből a szempontból nem kell aggódni annak, aki aggódik. Természetesen és összességében pedig azt akarom elmondani, hogy a beruházás értelme az, hogy ha most ránézünk erre a térre, akkor ez úgy néz ki, mint egy elhanyagolt park és egy ilyen használható lerakat kereszteződése. El van hanyagolva ez a tér, és nem történtek meg azok a változások, amiket az tesz szükségessé, hogy a parlament nyilván egészen máshogy működik a rendszerváltás óta, mint azelőtt működött, és ha a világ bármelyik parlamentjére ránéz, akkor nem fog ilyet látni, hogy a Parlament mellett közvetlenül egy ilyen... egy ilyen rosszul kinéző autóparkoló van. Ezt meg kellett oldani. Egyébként korábban is volt erre kezdeményezés, 2007-ben volt egy tervpályázat pontosan ugyanezzel a céllal, úgyhogy azzal a szándékkal kapcsolatban...

– Nem, nem is hiszem, hogy bárki kifogásolja ezt, valóban ez egy jobb sorsra érdemes tér. Szerintem a tiltakozásokat az váltotta ki, hogy egyrészt ezt a 44. március 19-i állapot előtti helyzetet akarják vagy akarták visszaállítani. Most már azt olvasom, hogy ez sem egészen biztos.

– Úgy szól a tervezési program, már bocsánat, hogy közbeszólok, az erre vonatkozó megfogalmazás úgy szól, hogy egy olyan térberendezést álmodjon meg majd a tervező, ami egyszerre tartja szem előtt a történelmi hagyományokat és a 21. század igényeit...

– Na így már jobban hangzik, így szerintem nem is lett volna belőle cirkusz, mert ugye aztán Károlyi meg József Attila, meg a régi Kossuth-emlékmű, és így tovább, tehát sok-sok jogos és aggódó kifogás volt ezzel kapcsolatban, de hátha ebbe a rugalmasabb megfogalmazásba már belefér egyfajta racionális kompromisszum is.

– Én azt gondolom, hogy azt kéne csinálnunk, hogy amikor már látják, hiszen áprilisban nyilvánosságra fogjuk hozni a nyilvánosságra hozható részeket, tehát mondjuk például azt, hogy a tér hogy lesz berendezve, ezt látni fogják, amit most… nem tudom, sétált-e Bolgár úr mostanában ott a Kossuth téren...

– Hát amióta a fákat kivágták, nem. Nem olyan régen igen.

– A kerítésen, amelyik ezt a munkaterületet körülhatárolja, a régi Kossuth térről meg a régi Parlamentről helyeztün meglesznek a koncepcióterv, amint kész lesz a koncepcióterv, akkor ennek a rajzait fogjuk kitenni, hogy bárki láthassa, hogy mi készül.

– Jó, hát én szívesen nézem azokat is, meg reménykedem is abban, hogy például a térnek az értékeit, akár tetszik politikailag, akár nem, nem fogják eltávolítani, és valóban olyan teret csinálnak, ami méltó ehhez a Parlamenthez is, méltó mondjuk a város bizonyos értelemben közéleti, közjogi főteréhez is, méltó a történelméhez is meg a 21. századhoz is és még a fák is megmaradnak.

– Ez egy nagyon, ez egy nagyon szép végszónak is elmenne. Akinek ez a szándéka, az elégedett lesz a Kossuth térrel, mikor ez a beruházás befejeződik.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái