A Károlyi-szobor esete a jelenkor barbárjaival
- Részletek
- Az olvasók írásai
- 2012. március 03. szombat, 05:24
- Dániel Péter
Dániel Péter
Kövér László – úgy is mint Orbán Viktor „paranoia-felelőse” – a hatalomra kerülésük első heteiben közölte, hogy Károlyi szobrának mennie kell. Kövér szavatartó ember (mármint csak ebben), úgyhogy már bontják, rombolják is a szobor környékét. Fákat vágnak ki engedély nélkül és tönkreteszik fővárosunk egyik legszebb és leghangulatosabb terét. Értelmetlenül, feleslegesen és barbár módon. Ahogyan persze mindent tesznek, amióta csak hatalomra kerültek.
De ezt az egyet végül mégiscsak jól teszik.
A jelenlegi Magyarország jelenlegi parlamentje mellett ugyanis tényleg semmi keresnivalója Károlyi Mihálynak. Hiszen egy pártállami diktatúra elvtelen, felelőtlen, korrupt bólogató-géppé silányított országgyűlésének árnyékában tényleg nem állhat egy művelt, humanista demokrata, egy jó szándékú, tisztességes, európai államférfi szobra.
Úgyhogy egyik példaképem, Károlyi Mihály nevében „köszönöm” a jelenkor barbárjainak ezen ostoba és primitív lépésüket. Amellyel egyébként súlyos milliárdokat herdálnak el megint, amikor a magyar nép nagyobbik része már amúgy is éhezik és nyomorog. De hát a szellemi elődeik ugyanezt tették annak idején. Miközben Károlyi szétosztotta a saját birtokát is a szegények között... Meg is értem, hogy ez a szobor még mindig és ennyire zavarja ezeket a „percembereket”.
Azért egyet tisztázzunk, sokadszorra is. Trianon nem Károlyi Mihály hibája, hanem az akkori, de a jelenlegihez nagyon hasonló, „jobboldali” magyar politikusok (azaz inkább köztörvényes brigantik) gyalázatos bűne. Az akkori felelőtlen barbárok bűne. De hát Orbán és Kövér sajnos nem ismerik a saját hazájuk történelmét, illetve sok, időnként árpádsávos bűntársukkal egyetemben képtelenek tanulni múltunk hibáiból és bűneiből.
A jelenkor felelőtlen barbárjai tehát rosszul teszik, amikor lerombolják Károlyi szobrát és még rosszabbul teszik, amikor az 1944-es állapotot állítják vissza a Magyar Köztársaság egyik legfontosabb közterületén, a Kossuth téren. Hadat üzenve ezzel a józan észnek, a humanizmusnak, a tisztességnek, a demokráciáknak. Arcul csapva ezzel minden hazai és európai demokratát, minden tisztességes embert.
Hiszen 1944-ben magyar állampolgárok ezreit lőtték a zajló Dunába az akkori fasiszta, nyilas barbárok. Magyar állampolgárok százezreitől vonták meg a magyarságukat és tiporták el minden jogukat. Még az élethez való, legszentebb jogukat is. Zsidó gyermekekét, asszonyokét, anyákét, apákét és testvérekét. Magyar honfitársainkét... Nagy kár és felháborító arcátlanság ezzel a korszakkal nosztalgiázni.
Nagy hibát, azaz inkább szörnyű és cinikus bűnt követnek el tehát a jelenkor barbárjai, amikor lerombolják Károlyi szobrát és az 1944-es állapotokat állítják vissza a Kossuth téren. De még nagyobb bűnt követnek el, amikor a demokráciánkat és jogállamiságunkat rombolják le. Amikor a hazánkban is visszaállítják lassan az 1930-as és 40-es évek szégyenteljes állapotát.
Ezt pedig nagyon rosszul teszik.
Kövér László megüzente, hogy Károlyinak mennie kell. A minap gondolatban elbeszélgettem a „vörös gróffal”... Azt üzente, hogy Kövérnek és tettestársainak is menniük kell lassan... Azaz inkább gyorsan. Mielőtt újra ráterelnék hazánkat arra az elátkozott útra és szakadékba, ahonnét azután már a Károlyi Mihályok és Jászi Oszkárok, azaz a józan és tisztességes demokraták is csak nehezen találják meg a kivezető utat. Vagy meg sem találják...
De ez persze nem a Károlyi- vagy Jászi-féle demokraták hibája, hanem a Horthy-, Orbán- és Kövér-féle diktátorok bűne. Ahogyan Trianon tragédiája is az ő bűnük volt és a jelenkori, gyalázatos magyar állapotok is az ő bűnük.
Ezen az igazságon pedig nem változtat semmilyen szobordöntés és parkrombolás sem.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!