Valaki felelni fog
- Részletek
- 2010. február 06. szombat, 09:01
- Stein Á. Dániel
Stein Á. Dániel
…Azután fogja a két kecskebakot, állítsa azokat az ÚR elé a kijelentés sátrának a bejáratánál, és vessen sorsot Áron a két bakra, az egyiket sorsolja ki az Úrnak, a másikat Azázélnak. Vezesse oda Áron azt a bakot, amely a sorsvetésben az Úrnak jutott, és készítse azt el vétekáldozatul. Azt a bakot pedig, amely a sorsvetésben Azázélnak jutott, állítsák élve az Úr elé, hogy engesztelést végezzen vele, és elküldje Azázélnak a pusztába.
Mózes, III. 16 (Károli Gáspár fordítása)
Nem tudni, melyik bak járt jobban: az-e, amelyet késsel véreztettek ki az Úr oltárán, vagy az, amelyet a pusztában a farkasok faltak fel. De hát itt nem a bakok sorsa a fontos, hanem az áldozóké. Együtt élünk a bűnösökkel, sőt van, aki szerint bűnösök vagyunk magunk is. Mi több, tudjuk is, miben vétkeztünk, és miért. Nem könnyű ezzel a tudattal élni, ezért választunk magunk közül bűnbakot, aki helyettünk bűnhődik. Annyira fontos ez nekünk, hogy belebetegszünk, ha nem találunk valakit a kés alá, vagy a pusztába küldendőt.
A sajtó tobzódik a visszásságok leleplezésében, és az első kérdés mindig az, ki a felelős. Ez rendben is van, a baj ott kezdődik, ha több kérdés már nincs. Például, hallgatom a rádió híradását, a szokott hangsúlyokkal: idén már 150 millió forintba került a lehullott hó eltakarítása. Ezután csend, nem következik a hangsúlyt folytató sztereotípia: a felelőst keresik. Pedig talán a téli gumi sem csúszna úgy, ha elmondhatnánk, ki a hibás. (No, ki?)
Vegyük például a Zuschlag-ügyet. Közepes disznóság, mondjuk 12 egy tucat. Ezüsthajóhoz, Orbán-filmekhez képest tulajdonképpen még jelentéktelennek is mondható. Mégis évek óta ezt rágja a sajtó. Ha megfigyeljük, a Bibliában sorsolják, melyik bak megy a kés alá, melyik a farkasokhoz: ez valószínűleg igazságos, de a lelket nem kellően megnyugtató megoldás. Zuschlag fiatal, vékony, szemüveges, szoci, self made man és ráadásul egyszer nyilvánosan elmondott egy zsidóviccet. Van-e alkalmasabb bűnbak? Ki fog melléállni? Még a szocik sem, mert nem tartozik az establishmenthez, és a zsidókon tréfálkozik. Mindegy, mire ítélik majd Zuschlagot, akár igazságosan, akár igazságtalanul, a közönség kielégül, megnyugszik, és nem kíván új bűnbakot. Megnyugszik, mert reméli, rá már nem kerül sor. Remek találmány.
Akkor viszont mire jó a BKV-ügy? Persze, itt az is belejátszik, hogy a BKV fáj (mert nem jön, mert zsúfolt, mert büdös, mert Combino, mert Volvo sat. sat.) Ja, és mert itt igazán sokat lehetett keresni. Ugyan Zuschlag 60 milliója nekem még mindig valamilyen elképesztő magasságban van, de hát – ha már lopásról van szó – nem is olyan sok. Ha megnézzük a képviselői vagyonnyilatkozatokat, van, aki egy ciklus alatt a többszörösét teszi zsebre (míg nem is tudjuk, Zuschlagnak magának mennyi jutott). De nemcsak a sok pénzről van itt szó, hanem a hatalomról is. Hagyó nyeregben érezte magát, és olyan jó látni, ha valaki kipottyan belőle. Az más kérdés, hogy azok örvendenek igazán Hagyó kárán, akik éppen nem pottyannak ki a hatalomból.
Hagyót tehát kiküldik a pusztába. Hogy valaki a fejére tette-e a kezét, mert mint meg van írva: „… tegye Áron mind a két kezét az élő baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába…” , nem tudom. A küldők úgy nyilatkoztak, hogy Hagyó bűntelen, és majd sikerül is neki ezt igazolni. És akkor majd visszajöhet a pusztából. Emberek, ez így nem működik! A baknak magával kell vinnie a bűneinket, hogy megnyugodjunk, megtisztuljunk, de ha úgy küldjük ki a bakot, hogy kihirdetjük: ő bűntelen, mire jó az egész? Elfelejtettük az ősi erkölcsöt. A két bak régen a mi bűneinkért vitte a sorsát, és ezért elég volt évente egyszer, Jom Kippurkor elővezetni őket. Napjainkra akkora lett az igény az áldozatra, hogy az átlagember első kérdése, hogy ki a felelős, és a megnyugvást az jelenti, ha megtudja. Senkit nem elégít ki a bűnbak elküldése, újabb és újabb bakokra van szükség, amíg csak ki nem ürül a karám.