rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 5. rész (vörösiszap-katasztrófa)

MTI 2012. február 28., kedd 17:52

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott kedden az Országgyűlésben a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó vizsgálóbizottság jelentésének vitája.

Az MSZP több ponton nem ért egyet a jelentéssel

Kovács Tibor az MSZP egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy egy ilyen vizsgálóbizottságnak távol kellene tartania magát a politikai állásfoglalástól. Ezzel szemben az ellenzéki politikus szerint a testület kapcsán többen is politikai hasznot akartak húzni a tragédiából és megpróbálták Gyurcsány Ferenc volt kormányfő felelősségét bebizonyítani a katasztrófában. A szocialista képviselő hangsúlyozta: a jelentés egyoldalú és olyan megállapításokat tesz - mint például hogy kinek a felelőssége a katasztrófa - ami egyértelműen a bíróság feladata, nem pedig a testületé. Sajnálatos, hogy lassan két év telt el, a kormány mégsem tett semmit például a hatóságok eredményesebb együttműködése érdekében, valamint továbbra is bizonytalan, hogy milyen besorolás alá tartozik az iszaptárolókban tárolt anyag. Kiemelte: a bizottságban folyamatosan vita volt, hogy a MAL Zrt. hibázott-e, illetve miért volt annyi folyadék a tározókban.

Kovács Tibor hangsúlyozta: az MSZP nem ért egyet azzal, hogy a MAL Zrt. felelőssége megállapítható és sajnálatosnak nevezte, hogy a testület nem vizsgálhatta a katasztrófát követő kormányzati lépéseket.

Gőgös Zoltán az MSZP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy a kárenyhítés során miért nem a helyi vállalkozókat részesítették előnyben. Hozzátette: a bizottság munkájának lezárulása után a legfontosabb feladat a térség fejlesztése és újraindítása kell legyen.

KDNP: a jelentés kiegyensúlyozott, tárgyilagos és tényszerű

Aradszki András (KDNP) ismertette: a bizottság 18 ülést tartott, ezeken meghallgatta a MAL Zrt. döntéshozóit és munkavállalóit, a hatóságok képviselőit és számos szakértői véleményt is megismert. A kormánypárti politikus a felelősség kapcsán kiemelte: a bizottságnak igenis feladata volt azt vizsgálni, hogy milyen szabályozási hiányosságok, vagy eljárási hibák vezettek a katasztrófához. Hozzátette: a MAL Zrt. kijátszotta a vörösiszap minősítésének hiányosságait, vagyis "kijátszotta a rendszer adta lehetőségeket", de ezzel csak nőtt a felelőssége, hiszen nehezítette a katasztrófa "pontos okainak feltárását" - mondta Aradszki András. Hozzátette: a hatósági szabályozást azóta a kormánytöbbség megváltoztatta, így hatósági szempontból minimálisra csökkent egy hasonló katasztrófa bekövetkezésének lehetősége. Leszögezte: ha lett volna másodlagos gát a tározók körül, akkor az ár nem érte volna el a településeket.

Aradszki András elmondta: a bizottság hatásköre a büntetőjogi felelősség megállapítására nem terjedt ki, csak javaslatokat fogalmazott meg a hasonló esetek elkerülése érdekében. Mivel a kormánypárti politikus szerint a bizottság jelentése "kiegyensúlyozott, tárgyilagos és tényszerű", a megfogalmazott javaslatok pedig előremutatóak, ezért a KDNP támogatja annak elfogadását.

Jobbik: a MAL felelőssége megkérdőjelezhetetlen

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy a MAL Zrt. felelőssége megkerülhetetlen, hiszen az üzem és a gátak tervezésekor, használatakor és üzemeltetésekor súlyos hibákat vétettek. Emellett a hatóságoknak is felelősségük van a katasztrófa bekövetkeztében, hiszen évente ellenőrizték több szempontból is a MAL Zrt.-t és mégsem vették észre a tragédia bekövetkeztére utaló jeleket.

A jobbikos politikus kiemelte: a jövőre nézve sokkal nagyobb figyelemmel és szakmaisággal kell eljárnia az országgyűlési képviselőknek is, hogy részletesebb és pontosabb szabályozással a jövőben el lehessen kerülni egy hasonló katasztrófa bekövetkeztét.

LMP: az állam és a hatóságok is hibáztak

Az LMP szerint a rendszerváltás utáni zűrzavaros helyzet, az állam és a hatóságok tehetetlensége, a törvényalkotás csődje, a technológiai fegyelmezetlenség és a nyereségvágy vezetett a kolontári tragédiához, amiért nagy árat fizettek.

Szilágyi László elmondta, tízen meghaltak, sokan megsebesültek, lakóházak, vagyonok mentek tönkre, emiatt a felelősség feltárását komolyan kellett venni, ebből a szempontból jó munkát végzett a bizottság.

Kifejtette, hogy az uniós bányászati irányelv pontatlanul került a magyar jogrendbe, de a legkomolyabb aggályok a hatóságok tevékenységével kapcsolatosak. Mint mondta, hatásköri viták voltak, és az is a fő okok szerepel, hogy a szervek nem működtek együtt. A szakhatóságok egymás munkájáról nem tudva, tudomást nem véve működtek, kooperáció nem volt.

A képviselő példátlannak nevezte, hogy a bizottsági munka után derült fény arra, a MAL Zrt. vezetői órákkal a tragédia előtt tudtak bizonyos intő jelekről, mégsem tettek semmit.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem történt meg a kártalanítással, kárelhárítással, adományokkal kapcsolatban a költségek pontos elszámolása.