Orbán januári válasza Hillary Clintonnak
- Részletek
- Szemle
- 2012. február 27. hétfő, 04:05
- Galamus-csoport
Balogh S. Éva Hungarian Spectrum című angol nyelvű blogjában tette közzé azt a levelet, amelyet Orbán Viktor még januárban küldött Hillary Clintonnak. Az alábbiakban Balogh S. Éva ismertetését és az Orbán-levél magyar szövegét közöljük.
Balogh S. Éva bevezetője a levélhez
Emlékezhetnek rá, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levelet küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, amelyben kifejezésre juttatta a maga és az Obama-kormány aggodalmait a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban. December 30-án közreadtam a levél fakszimiléjét. Orbán Viktor politikáját gyakorlatilag az egész világgal való ütközési folyamatként írtam le. A válság jelei talán nem tűnnek olyan komolynak, mint december végén, de fenntartom, hogy Orbán kurzusa előbb-utóbb teljes válsághoz vezet majd.
Az alábbiakban közzéteszem Orbán Viktor válaszát Hillary Clinton levelére. Előbb azonban szeretném felfrissíteni az olvasók emlékezetét.
Noha Hillary Clinton december 23-án írta meg levelét, a magyar közvélemény csak december 27-én szerzett tudomást róla egy jelentésből, amely a Népszabadság című lapban látott napvilágot. Ekkor az MTI, a hivatalos magyar hírügynökség megkérdezte Szijjártó Pétert, Orbán személyes szóvivőjét, hogy tényleg kapott-e a miniszterelnök ilyen levelet. Szijjártó azt mondta, kapott. Az egyetlen tisztségviselő, aki kész volt nyilatkozni a levélről, Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője volt, aki kijelentette, hogy a konszenzusra épülő, régimódi amerikai demokráciának vége, Magyarország másféle demokráciát épít. Giró-Szász András, a kormány szóvivője azt mondta, nincs tudomása a levél tartalmáról.
Elmúlt két hét, és még nem érkezett hír válaszról. Az újságírók, kevéssé meglepő módon, nyugtalankodni kezdtek, és állandóan kérdezgették Giró-Szász Andrást, hogy mikor válaszol már a miniszterelnök. Január 5-én azt mondták nekik, hogy „a választ a héten elküldik”. És valóban, a választ a rajta szereplő dátumból ítélve már másnap elküldték.
Javaslom, hogy előbb olvassák el Clinton levelét, és aztán térjenek vissza Orbán válaszára. Itt szeretnék kiemelni néhány részt, amelyet érdekesnek találtam.
Először is nemigen tudtam, mit kezdjek azzal a résszel, amely a posztkommunista érát úgy írta le, mint amely „nem volt valóban szabad, versenyre alapuló piacgazdaság”. És ezt egy olyan ember írja, aki semmi mást nem tett, mint hogy újraállamosított mindent, ami a szeme elé került.
Másodszor, úgy gondoltam, teljesen felesleges egy olyan csípős megjegyzés, mint az, hogy „a változás szó választásokat nyerhet”.
Harmadszor: pimasz hazugság, és Clinton munkatársainál a magyar ügyeket, a jelenlegi politikai helyzetet illető totális tudatlanságot feltételez az állítás, amely szerint „folyamatos párbeszédben és szoros együttműködésben állunk minden érdekelt féllel, különösen az Európai Bizottsággal, vallási csoporttal és választópolgárral, miközben folyamatosan kerestük a konzultációt az ellenzéki pártokkal is”.
Végül: nem tudtam, mit kezdjek azzal az állítással, amely szerint „kabinetem több tagja és jómagam is találkoztunk Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövettel, hogy a munkánkról szóló olyan értelmezésekkel lássuk el, amelyek nem szükségszerűen jutnak el Washingtonba”.
***
Orbán válaszleve Hillary Clintonnak
Hillary Rodham Clintonnak
Az Egyesült Államok külügyminiszterének
Budapest, 2012. január 6.
Tisztelt Clinton külügyminiszter,
Megkaptam a karácsony előtti napokban írt levelét, amelyben Ön visszatért tavaly nyári, magyarországi látogatásán folytatott beszélgetésünkre. Nagyra értékelem a nemzeteink közötti szoros szövetségről szóló szavait. Kormányom és a külföldön lévő magyar fegyveres erők nevében valóban megtiszteltetésnek tekintem, hogy elősegíthetjük a közös értékeink melletti kitartást, és a béke, a demokrácia és a jog uralmának szolgálatát, vállvetve mind európai, mind a tengeren túli barátainkkal és szövetségeseinkkel, Afganisztántól Észak-Afrikáig, a Közel-Kelettől a Balkánig.
Nemrég ünnepeltük az országaink közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 90. évfordulóját, noha a nemzeteink közötti rokonszenv és vonzódás az amerikai függetlenség hajnaláig nyúlik vissza. Ebben a kapcsolatban vízválasztó volt a Szovjetunió 20 évvel ezelőtti feloszlása. Hiszem, hogy ez a történelmi esemény nem válhatott volna valóra a közép-európai nemzetek csillapíthatatlan szabadságszomja nélkül, amely harchoz az Egyesült Államokban kitartó partnerre találtunk. Sajnálatos módon Magyarország mostanáig elmulasztotta lezárni a posztkommunista korszakot. Ezt az időszakot olyan politikai rendnek kell leírni, amely nélkülözte az új alkotmányt, és a valóban szabad, versenyre alapuló piacgazdaságot.
Az utóbbi 20 évben Magyarország az egyetlen közép-európai posztkommunista országként nem vezetett be új alkotmányt: kormányomban volt elég bátorság egy új alaptörvény elfogadásához. A „változás” szó választásokat tud nyerni, de a régi rendszerek igazi megváltoztatása szükségszerűen többféle érdeket sért.
„Két fej jobb, mint egy” – tartja a mondás. Ezért állunk folyamatos párbeszédben és szoros együttműködésben minden érdekelt féllel, különösen az Európai Bizottsággal, vallási csoporttal és választópolgárral, miközben folyamatosan kerestük a konzultációt az ellenzéki pártokkal is. A Velencei Bizottság üdvözölte a tényt, hogy az új alkotmány a demokrácián és a jog uralmán, az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre, és megjegyezte, hogy „más európai államok, így Lengyelország, Finnország, Svájc vagy Ausztria alkotmányait használta fel inspirációs forrásként”.*
Valójában a sarkalatos törvényekre és a törvénykezés más jelentős részeire jelentős hatással voltak ezek a konzultációk. Az új médiatörvényt márciusban módosítottuk az EU-Bizottság ajánlásai alapján, s ezt követően a törvényt megerősítette a bizottság, leszögezve, hogy összhangban áll az európai normákkal és standardokkal. A médiatörvény egy éve lépett hatályba, és visszatekintve láthatjuk, hogy a jogszabály nem váltotta be a vele kapcsolatos aggodalmakat: a médiaszolgáltatások spektruma Magyarországon olyan sokszínű, mint előtte bármikor. Anélkül, hogy kitérnék a részletekre, szeretném eloszlatni az Ön által említett beszélgető rádió frekvenciapályázatával kapcsolatos kétségeit. Noha Magyarországon a médiahatóság a kormánytól függetlenül tevékenykedik, levelét kézhez véve tájékoztatást kértem a hatóság döntéséről. Ennek alapján hadd tájékoztassam Önt arról, hogy a pályázatot teljesen átláthatóan bonyolították le, és a hatóság mindent elkövetett e fontos sajtóorgánum megőrzése érdekében: a pályázó maximális pontszámot ért el a szubjektív kritériumoknál, ahol lehetőség nyílt a mérlegelésre, ám a pályázó nem tett versenyképes pénzügyi ajánlatot. Ezért a médiahatóság nem nyilváníthatta győztesnek a szabadpiaci verseny elméletének és gyakorlatának megsértése nélkül az Ön által említett pályázót.
A vallási szervezetekre vonatkozó törvényt, amelynek január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, a parlamenti többség ugyancsak visszavonta. A december 30-án elfogadott új szöveg magába foglalja a vallási csoportok véleményeit és aggályait. Ennek ellenére szeretném Önt emlékeztetni arra, hogy Magyarországon a vallásszabadságot garantálja az új Alaptörvény. Mindazonáltal az új vallási törvény szükséges lépés volt az egyházi támogatások és bejegyzések régi rendszerével való széleskörű visszaélések megfékezésére. A mintegy 350 bejegyzett entitás közül sok csak önmaga megsegítésének bizniszében, nem pedig a lelki gondozásban szükséget szenvedők segítésében tevékenykedett. Egyetértek abban, hogy a vallásszabadság alapvető emberi jog, és az új törvény semmiben nem korlátozza ezt. Ezért semmiféle másodlagos törvény nem korlátozhatja az egyének vagy közösségek alapvető jogát, hogy képviseljék, gyakorolják, vagy terjesszék a hitüket. Ennek megfelelően az új vallási törvény, akárcsak az előző, a visszavont, nem rendelkezik felhatalmazással a vallások elismerésére vagy elutasítására. Üdvözlünk minden vallási csoportot, ideértve azokat is, amelyek nem kívánnak hivatalos elismerést kérni, és továbbra is üdvözöljük, hogy gyakorolják hitüket, egyéni vagy kollektív, nyílt vagy a saját belátásuknak megfelelő módon. Az új törvény határidőt szab minden felekezetnek: ezen időtartam alatt kell eldönteniük, hogy kérelmezik-e a támogatott státust, vagy anélkül folytatják tevékenységüket.
A Fidesz-KDNP többség morálisan továbbra is nagyra értékeli a parlamentáris rendszert – amelyért személyesen harcoltam évtizedekig a jobb- és baloldali ellenfelekkel szemben –, és az új alkotmányos rend természetesen magában foglalja ezt.
Megértem, hogy a külső szemlélőket néha meglepi a sebesség, amellyel az országgyűlés a munkáját végzi. Mindazonáltal a jelenlegi gazdasági klímában – amelyben Európára és Európa részeként Magyarországra a piacok hatalmas nyomása nehezedik, hogy találjanak gyors megoldásokat pénzügyi bajaikra –, úgy hiszem, a habozásnak potenciálisan nagyobb az ára, mint amekkora az azonnali cselekvés kockázata.
Ön biztos lehet abban, hogy a Fidesz–KDNP-kormány és én magam személyesen továbbra is nyitottak leszünk és figyelmesen fogadunk minden bel- és külföldi véleményt. Ebben a szellemben kabinetem több tagja és jómagam is találkoztunk Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövettel, hogy a munkánkról szóló olyan értelmezésekkel lássuk el, amelyek nem szükségszerűen jutnak el Washingtonba.
Bátorítok minden barátot és szövetségest, hogy bízzon meg a magyar népben.
Békés és sikeres új évet kívánva
Őszinte híve
Orbán Viktor
_______________________
* A szerkesztő megjegyzése: Így védik Orbánt távolba szakadt hazánkfiai című írásomban ugyanezekről az állításokról – az állítólagos széles körül konzultációról, az Európai Bizottság, illetve a Velencei Bizottság állítólagos véleményéről – már bizonyítottam, Kim Lane Scheppele, illetve magyar jogvédő civil szervezetek elemzésével, hogy hamisak.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!