rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 24.

Budapest államosításáról
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője 


Bolgár György: - Egészen meghökkentő költségvetést terjesztett be a kormányzati többség a Fővárosi Közgyűlésben: egyrészt a főösszege nem éri el a négyszázmilliárd forintot sem, és emlékeim szerint korábban ez ötszázmilliárd körül is járt.

Horváth Csaba: - Ötszázötvenmilliárd körül volt általában a főváros költségvetése.

- Ez már önmagában egy sokk – és majd meg is kérem, hogy magyarázza el –, de hogy ráadásul majdnem nyolcvanmilliárdos hiánnyal, ez meg a másik sokk. Hát mi a fene történik itt?

- Azt mindenképpen meg lehet állapítani, hogy amit a fideszes városvezetés benyújtott, Budapest történetének legrosszabb és legkártékonyabb költségvetése, gyakorlatilag lehetetlenné teszi a napi budapesti működést, praktikusan olyan szolgáltatásokat sodor veszélybe, mint a közvilágítás, az utak karbantartása, takarítása, a szemétszállítás, az iskolák működése és Budapest méltán híres kulturális élete.

- Közbevetőleg nem lehet, hogy „esztergomosodik” Budapest? Lassan még Tarlós is kerülhet abba a helyzetbe, mint Tétényi Éva Esztergomban?

- Nekem úgy tűnik, hogy a dolog mögött olyan politikai szándék áll, hogy Budapest fölé kirendeljenek egy pénzügyi kormánybiztost, aki majd kvázi a kormány nevében igazgatja a fővárost. Választások nélküli jogi átrendeződést jelentene ez, de lehet érzékelni a célját, amit el akarnak ezzel érni, a kórházak, az iskolák államosításával, az ingatlanok átvételével – amelyek megtetszenek a kormánynak – és a fővárosi bevételek államosításával, mert ez is folyamatban van: a főváros egyre kevesebbet kap vissza a közösbe befizetett adóból, és egyre kevesebbet kap vissza szolgáltatásként a közösség által befizetett adóból. Tehát a fővárostól elvesznek több százmilliárd értékű vagyont a nagyjából ezer-ezerötszázmilliárd forint értékű vagyonból*. És vannak azért privatizációs szándékok is, mert a BKV csődbevitele mellett egyetlenegy érv szól, gazdasági, üzleti érdek, ha valaki zsíros vállalkozást lát esetleg ebben, akkor érdemes csődbe vinni a BKV-t, mert utána privatizálni tudja azt a területet, ami számára hasznot hoz.

- Maradjunk ennél egy pillanatra, már csak azért is, mert ezt többször, többen emlegetik, igaz, még az Önök idején is emlegették ezt a lehetőséget. Én azonban csak a zsíros üzleti lehetőséget nem látom ebben, függetlenül attól, hogy könnyen lehet, hogy ez lesz a végeredmény, hogy egyre több járatot vagy feladatot fognak privatizálni a fővárosi tömegközlekedésben. De hol itt az üzlet, vagy hogy lehet úgy és olyan feltételeket teremteni, hogy az üzlet legyen a belépő vállalkozónak?

- Ha egyrészt úgy dönt a kormány és a főváros, hogy a továbbiakban nem finanszírozza ezt a szolgáltatást – akkor az évi száznegyvenmilliárd forintos összköltségvetése a BKV-nak, amiből ötvenmilliárd a jegyár-bevétel, a többit a két központi, az adófizetők pénzével gazdálkodó szereplő pótolja ki –, tehát ha kivonul ez a két szereplő, akkor ez annyit jelentene, hogy ezer forint lenne egy buszjegy, és nagyjából a harmincezer forint lenne egy bérlet. Ebben az összes kedvezmény és a normatív támogatások felszámolása szerepel.

- Csakhogy akkor nyilván kevesebben vennék igénybe, ezért aztán mégse jönne össze az az összeg, amire szükségük volna.

- Igen, ez egy elméleti megközelítés, de akik üzletbe gondolkodnak, és politikai hátteret kapnak ehhez, nyilván a kockázatokkal kevésbé foglalkoznak, hiszen nem a sajátjukat kockáztatják, hanem egy olyan közösségi szolgáltatást, ami egyébként azért is felelős, hogy eljussunk minden nap a munkahelyünkre, ezáltal termelőként a közösbe nap mint nap befizessük az adónkat. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a budapestiek napi tizenhat-húszmilliárd forint adót fizetnek be a központi költségvetésbe, ebből most már nem kapunk vissza másfél-kétmilliárd forintot – napokra leosztva –, ebből pedig egész egyszerűen nem lehet működtetni a várost. Tehát ez egy kormányzati, tudatos döntés. Egyéb bizonyítékokkal is tudok szolgálni arra, hogy a kormánynál tudatos politikai elképzelés, hogy Budapestet teljes mértékben felszámolják, ehhez kapcsolódik a Kormányzati Hivatal működtetése, most a járási rendszerek, amelyek gyakorlatilag az önkormányzatoktól átvesznek minden helyi feladatot, kórházakat, egészségügyi intézményeket már elvitték, 2013. január elsejével elviszik az oktatást, érdemben nem marad semmi a helyi közösségek kezében.

- Adok én Önnek még egy tippet, amire vissza lehet ezt vezetni, hogy nem ad hoc módon döntenek, ez benne volt már Orbán Viktor fejében, nem tudom, emlékszik-e a 2006-os Gyurcsány-Orbán tévévitára, nyilván igen.

- Hogyne.

- Ott felvetette Orbán Viktor a Budapest Minisztérium létrehozását, ez is szerintem egyértelműen ezt a fajta központosítást vetítette előre.

- Igen, bár akkor még a Budapest Minisztérium kapcsán nem azt mondta, hogy ez Budapest helyett lenne, hanem Budapest mellett és a fontosságát hangsúlyozandó lett volna a Budapest Minisztérium...

- Majd meglátja, hogy most is Budapest mellett fognak mondjuk pénzügyi biztost kinevezni, meg központosítani az összes feladatot, mert ez Budapest érdeke szerintük, nem?

- Igen. Ha vicces kedvemben lennék – sajnos nem vagyok abban –, akkor azt mondanám, hogy Budapest javait akarják. Mi ezt nem szeretnénk odaadni, de ezzel együtt úgy tűnik, hogy hatékony a fideszes úthenger, mert valóban Budapest javait, ingatlanvagyonát, működő közüzemi eszközeit akarják állami tulajdonba venni, és egyre határozottabban hallani azt is, hogy a Budapest által tulajdonolt közműcégeket is államosítani kívánják, merthogy annak jobb helye lenne az állam szép nagy markában. Csak az elmúlt két év sajnos ennek az ellenkezőjét bizonyította számomra, illetve az emberek számára.

- De ahhoz megint tízmilliárdokat kéne kifizetni, a tulajdonosok nyilván nem ingyen adják vissza.

- Ez nem így van, a tulajdonosok közül mind a két tulajdonos köztulajdonnak tekinthető, tehát az önkormányzatok is és az állam. A Fidesz hozott egy olyan rendelkezést, miszerint ez a két típusú tulajdon érték nélkül cserélhet gazdát. Tehát hoznak egy másik törvényt – ahogy az egészségügynél, és ahogy az oktatásnál –, hogy ezentúl nem a helyi közösségek tulajdonába van mondjuk a művelődési központ, a városligeti szép nagy park vagy akár a városligeti Műjégpálya, hanem úgy dönt a kormány, hogy ezentúl ez állami közösségi tulajdonba kerül. Onnan aztán olyan távolra kerül a budapesti választópolgártól az, hogy bele tudjon szólni annak az intézménynek a működésébe, mint Makó Jeruzsálemtől, a legnagyobb távolságra.

- Állami einstand, tehát mondjuk egy 2014-es választáson esetleg Budapesten győz az ellenzék, de kormányon marad a Fidesz, akkor is minden a kormányzat kezében marad, a legkisebb állami intézmény vezetőjének kinevezéséig bezárólag.

- Tökéletesen fején találta a szöget. Budapesten Kubatov Gábor 2010. október másodikán, tehát a választások másnapján kénytelen volt konstatálni – egy parlamenti folyosói beszélgetésből idézem –, hogy csak hatezer darab szavazattal sikerült Budapest megnyerni, ami azt jelenti, hogy atombiztosan elvesztik Budapestet 2014-ben. Ezért kerestek olyan közjogi modellt, ahol Budapestet el lehet jelentékteleníteni, tönkre lehet tenni, lehet einstandolni. Nettó pozícióban több tízmilliárd forinttal rosszabb helyzetben van a főváros, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, és sokkal rosszabb pozícióban van, mint két évvel ezelőtt. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a kormány fejében az lehet, hogy csődbe viszik a BKV-t, csődbe viszik a fővárost, és majd küldenek egy mentőangyalt, aki azt mondja, hogy az ostoba budapestiek helyett ideküldök egy megbízható fideszes elvtársat, aki majd megoldja a problémát, de ezt a problémát ők állítják elő.

- Tehát egyértelműen arra gondol, hogy ezt a hatalmas hiányt nem lehet semmilyen módszerrel, semmilyen pénzügyi vagy takarékossági módszerrel rendezni, ezért csak egy megoldás van, hogy a kormány majd az adott pillanatban odaadja a pénzt, de úgy, hogy az már nem a Fővárosi Közgyűlés és nem a főpolgármester kezébe kerül, hanem az ő emberük fogja irányítani, mire költsenek, hogyan és miért.

- Ez pontosan így van. Majd ők határozzák meg, hogy mi legyen, és mi ne legyen. Azért ne legyen túl sok pozitív illúziónk azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz milliókat szán nekünk, mert az elmúlt másfél-két évben Budapestet valahogy mindig a szívóágra tette, ha lehet ezzel a hasonlattal élni. Ugyanis minden döntés, ami született az elmúlt időszakban, Budapestet mindig hátrányosan érintette, akár az adók újraelosztása, akár a kerületek főváros közötti munkamegosztása – amiben persze a kerületek is rosszul jártak, és összességében vontak ki forrásokat Budapestről –, de Budapest ezen belül is egyre rosszabb és rosszabb pozíciókat fogott. Sajnos megállapítható, hogy illúzió volt, mikor Tarlós István megválasztatta magát azzal, hogy majd ő lesz az a koordinátor, aki pozitív kijáróként megoldja a budapesti problémákat. Mondhatjuk, hogy ezzel mindenképpen szegényebbek lettünk, Tarlós István ebben a feladatban megbukott. Sajnálom, hogy megbukott, mert ha valamiért, akkor azért őszintén szurkoltam, hogy azokat a forrásokat legalább ki tudja harcolni, amelyekre Budapestnek szüksége van. Egy nagyon fontos dolog ehhez hozzátartozik, méghozzá az, hogy Tarlós Istvánnak volt lehetősége annak eldöntésére – és az elmúlt hónapokban némi bizonytalanságot is lehetett látni –, hogy melyik utat fogja bejárni, hogy a budapestiekkel vagy a kormánnyal szemben fog fellépni. De sajnálattal vettem tudomásul – a benyújtott költségvetés is ennek a bizonyítéka –, hogy Tarlós István a kormányt választotta a budapestiek ellenében és ez egy fenntarthatatlan állapotot hoz majd a budapestiek számára.

_________________

Lásd ehhez kiemelt hírünket: Kornai János az Orbán-rendszer központosító törekvéseiről



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái