Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 23.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. február 25. szombat, 04:02; Megbeszéljük

3. oldal / 6

Az Európai Bizottság döntéséről
Giró-Szász András kormányszóvivő

Bolgár György: - Mit fognak tenni az Európai Bizottság tegnapi határozata után? Várnak vagy diplomáciai próbálkozásokba kezdenek, hogy az Európai Uniós pénzügyminiszterek tanácsa ne hagyja jóvá ezt a bizottsági javaslatot, vagy már hozzákezdtek ahhoz, hogy a javaslataikat, tanácsaikat, ajánlásaikat megfogadják és átültessék a gyakorlatba?

Giró-Szász András: - Nézze Bolgár úr, abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy ugye Ön azt kérdezi, hogy mit fogunk tenni, illetve a kormány mit fog tenni. Én meg azt mondom, hogy a kormány megtette már ezt a lépést, csak az Európai Bizottság nem vette figyelembe a mostani határozata meghozatalakor. Épp ezért mondta a magyar kormány azt, hogy megalapozatlannak, méltánytalannak és bizonyos szempontból jogilag vitathatónak gondolja ezt a lépést. Ugyanis a magyar kormány, egész pontosan a magyar nemzetgazdasági miniszter már február 9-én elküldte a bizottságnak azt a levelét, amelyben taglalta, hogy milyen lépéseket tenne a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárás okán 2013-ra vonatkozóan, hogy a 3 százalékos határ alá szorítsa az államháztartási hiányt. Majd a miniszterelnök úr szintén elküldte a levelét Barroso elnök úrnak, amiben szintén ezt taglalta. Ráadásul a szerdai bizottsági határozat napvilágra kerülése előtti napon, kedden, ez a Magyar Közlönyben meg is jelent, tehát a magyar kormány annak is eleget tett, amit a bizottság úgy definiált, hogy részletes és nyilvánosságra hozott lépésekben kell ezt megtenni.

– Ez a bizonyos 100 milliárdnyi plusz megszorítás vagy takarékoskodás lenne az, ami Önök szerint elegendő volna a jövő évi államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához?

– Hát nézze, Bolgár úr, az Európai Bizottság egész pontosan ugye 3,25 százalékos hiányt prognosztizál 2013-ra. A 3,25 százalékos hiány ugye az én matematikám szerint az 0,25 százalékkal több a 3 százaléknál. A magyar kormány lépése pedig 0,4 százalékkal tudja csökkenteni ezt a hiányt. Tehát jóval beljebb van, 2,85 százalékon. De ha a számmisztikát félretesszük, akkor is azt kell mondjam, hogy azért azzal óvatosan bánnék, hogy ez egy megszorító csomag lenne-e. Mert ebben a költségvetési intézkedéssorban benne van a gyógyszerkassza belső átalakításától kezdve a tömegközlekedésre költött állami pénzek felülvizsgálata is, de benne van az elektronikus útdíj bevezetése, amely nem megszigorító lépés, hanem új típusú lépés. Az Európai Bizottság pont ezeket hiányolta, hogy olyan strukturális lépések legyenek, amelyek hosszú távon nem egyszeri intézkedésekkel tudják a költségvetést korrigálni. Egyébként egy zárójeles megjegyzésem evvel kapcsolatban, hogy éppen ezért az kifejezetten nem kellően megalapozott értékelés mondjuk a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati lépés tekintetében, hogy azt egyszeri intézkedésként sorolják be.

– Mármint, hogy egyszeri. Egyszer alkalmazható intézkedésként ugye?

– Hát az Európai Bizottság, illetve egész pontosan minden közgazdász, amikor költségvetést néz, ugye a strukturális költségvetési egyenleget és az általános költségvetési egyenleget pont az egyszeri intézkedések különböztetik meg. Az egyszeri intézkedés az, amely egyszeri bevételt jelent az államháztartás számára. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati döntés, illetve országgyűlési döntés pedig nem ilyen.

– Milyen értelemben nem? Hogy tudniillik nem megy most már tovább az a bizonyos 8 százalék a magánnyugdíjpénztárakhoz, hanem megy az állami alapokba. Ezért aztán ez egy tartós, hosszú évtizedekre szóló plusz bevétel. Erre gondol.

– Hát egész pontosan. Ön tökéletesen átlátta Bolgár úr.

– Javasoljanak engem az uniós bizottságba, és akkor két legyet ütnek egy csapásra, ugyanis Andor Lászlót nem tartják alkalmasnak.

– Nézze, ha rajtam múlik, akkor én javasolni fogom, mert Ön amikor Ön műsort vezet, illetve amikor az Ön műsorát beharangozzák, Ön mindig ott van. A jelenlegi biztossal ellentétben, aki nem volt ott jelen.

– És ez olyan fajta bűn amit nem szabad megbocsátani? Hiszen elmondta, hogy az írásos hozzászólását elküldte, a véleményét már elmondta, nem oszt nem szoroz, hogy ott van-e.

– Hát nézze, egész pontosan Andor László azt mondta ugye, hogy a véleményét már elküldte múlt pénteken, és ugye nem történt semmi váratlan, meg ahhoz képest nem kiszámítható dolog. Még egyszer mondom, a magyar miniszterelnök múlt pénteken küldte el Barroso elnök úrnak a levelet, és a Magyar Közlönyben pedig kedden jelentek meg az adatok, amelyek azért alapvetően átértékelésre kellett volna hogy késztessék a bizottságot. És egyébként Kovács László volt európai uniós biztos úr hívta fel arra a figyelmet, hogy a biztosok teljesen természetesen nem a nemzetállamok érdekeit képviselik az Európai Bizottságban, de ők azok a személyek, akik a biztosok közül a leginkább ismerik saját országukat, illetve az összes ország közül leginkább saját országukat ismerik. Éppen ezért Andor László jelenléte, illetve mondjuk az a hozzáadott érték, amellyel be tudott volna számolni, hogy az előző nap a Magyar Közlönyben megjelentek a konkrét számok, és ezek a számok 3 százalékos államháztartási hiány alá tolják a 2013-as államháztartást, azért szerintem sokat nyomtak volna a latba. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy nem prekoncepcióról beszélünk.

– Na de elolvasták ezt a határozatot is, elolvasták Orbán Viktor levelét is, gondolom világos angolsággal született, de ha magyarul írta, akkor jól lefordították az uniós biztosoknak. És nem Andor László a gazdasági pénzügyi biztos, hanem egy svéd politikus és szakember. És ők úgy ítélték meg, hogy ez kevés. Ez nem az, amit ők kérnek, és nem az, amit az európai pénzügyminiszterek már hetekkel ezelőtt kértek.

– Bolgár úr, én óvatos lennék evvel a ténymegállapítással, ugyanis ha megnézi Ön vagy akár a kedves hallgatók az interneten megtalálható Olli Rehn sajtótájékoztatót, akkor pontosan láthatják, ott újságírók feltették neki a kérdést, és pontosan láthatják a válaszban, hogy arról számolt be, hogy a leveleket megkapták, a leveleket látták, de pontosan a nyilvánosságra hozatalt és a konkrétumot hiányolja. Tehát magyarul a Közlönnyel kapcsolatos nyilvánossághozatalt és konkrétumokat nem vették figyelembe, akkor, mikor meghozták ezt a határozatot.

– Azt mondja, hogy a részleteket hiányolták.

– Ami a Közlönyben megtalálható, hiszen a nyilvánosságot is hiányolták, s a Magyar Közlöny nyilvánvalóan arról szól.

– De nem lehet, hogy a részleteket abban az értelemben hiányolták, hogy talán még a kormány sem tudja, azonkívül, hogy milyen területeken szeretne és hogyan spórolni, azért még nem látja át? Még nem döntötte el, még nem vitatta meg és nem hozott erről határozatot. Hogy a tömegközlekedésben, a BVK-nál, a gyógyszer-ártámogatásban, a gyógyszertárak helyzetében hogyan fogja összehozni ezt a plusz 100 milliárdot, amit bevételként szeretne?

– Bolgár úr először is a Magyar Közlönyben a kormánydöntés után jelent meg a tájékoztatás. Tehát azért erről a kormány döntött.

– De részleteiben? Nemcsak irányaiban?

– Pontosan, a részleteit már 2011 tavaszán részletekbe menően pont Olli Rehn üdvözölte, hiszen ez az összes elem megtalálható a Széll Kálmán Tervben tételekre és részletekre bontva. Harmadszor pedig felhívnám a figyelmét, hogy január 11-én, amikor a túlzott deficit eljárást megerősítették Magyarországgal szemben, akkor Belgiummal szemben kifejezetten kedvezően járt el Olli Rehn biztos úr. Belgium akkor egyébként csak annyit jelentett be, hogy mind bércsökkentések tekintetében, mind egyéb költségvetési tételek zárolása tekintetében fog lépéseket megtenni. Ezt az általános bejelentést pedig akkor elfogadta a bizottság. Ennél nagyságrendekkel konkrétabb információkat adott át a magyar kormány a bizottságnak.

– De hát akkor ezek szerint lehetünk optimisták, mert a magyar kormány már elébe ment az uniós követeléseknek, teljesíteni fogja az ajánlásokat, a javaslatokat, az elvárásokat. Nem kell attól félnünk, hogy szankciókat vezetnek be ellenünk. Nem?

– Hát és ráadásul azért azt is tegyük hozzá, hogy hosszú évek után először 2011-ben 3 százalék alatt volt az államháztartási hiányunk. Én tudom, hogy erre az a válasz sok esetben, hogy az egyszeri intézkedések következtében.

– Pedig nem is szóltam közbe, de tudja.

– Persze nem is feltétlenül csak Önre gondoltam, mert a politika sajátossága nagyon helyesen az, hogy elvek és nézőpontok ütközzenek a politika területén. De azért mindenki fogadja el azt, hogy tények alapján történnek a dolgok. De 2012-re az Európai Bizottság prognózisa már 3,5 százalékost hiányt prognosztizált, ez, ha átfordítom forintba, hogy a hallgatók is értsék, ez a 13-14 ezer milliárdos költségvetés tekintetében ez egy 13 milliárd forintos problémát jelentett. És 2013-ra pedig egy 3,25 százalékos prognózist adott az Európai Bizottság, amely egyébként Magyarországot a 27 európai tagállam közül a 7., 8. legjobb helyre teszi. Tehát magyarul azt akarom csak mondani, bár nem vagyok jó matematikából, ez azt jelenti, hogy közel 20 tagállamban, amelyeknek rosszabbak ezek a számai, még sincs semmilyen ilyen típusú eljárás velük szemben.

– Lehet, hogy nem jó matematikából, de a kormány szavának hitelében szerintem elég jó. Úgyhogy ezek után tulajdonképpen már csak arra várok, hogy a brüsszeli bizottság mikor vonul vissza. De ha mégsem teszi meg, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország olyat is csináljon, amit eddig nem tett meg. És olyan törvényeket vonjon vissza vagy módosítson, amilyeneket eddig nem tett meg, még ha esetleg ígérte is, majd meglátjuk, hogyan teszi meg. Nem ez mutatja-e azt, hogy valamit azért az Orbán-kormány rosszul kell hogy csináljon, hiszen szinte mindenki a világban a szövetségeseink körében, az Európai Unióban, a barátaink közül balközép és jobboldalon úgy látja, hogy erőteljesebb eszközökhöz kell nyúlni, mert úgy látszik, Magyarország nem érti, miről van szó.

– Nézze, én azért evvel is óvatosabban bánnék. Tehát Ön azt mondja, hogy szinte mindenki ezt látja. Ha jól vagyok tájékoztatva, és az emlékeim nem csalnak, akkor a lengyel miniszterelnök nem ezt gondolja. Az osztrák alkancellár nem ezt gondolja. A litvánok nem ezt gondolják. A német CDU, CSU nem ezt gondolja. A cseh külügyminiszter és a cseh államfő nem ezt gondolja.

– Mindegyiknek van biztosa az Európai Unió bizottságában.

– Hát így van.

– És egyhangú döntés született.

– De ugye avval kezdtük a beszélgetést, hogy ezek a biztosok nem nemzeti érdekeket képviselnek, hanem a bizottságot. Akkor ebben az esetben is vegyük ezt figyelembe. De én értem az Ön felvetését, nyilvánvalóan Ön is olvasta GP Morgannek, a londoni pénzügyi elemzőháznak az értelmezését. Ők azt mondják, hogy az EU a kohéziós támogatások felfüggesztésének fenyegetését eszközként használja Magyarország kapcsán. Most idézem.

– Én is így gondolom és valószínűleg Ön is. Nem?

– Hadd idézzem a GP Morgant. Az intézkedés kilátásba helyezése inkább az IMF–EU-finanszírozási csomaggal kapcsolatos uniós tárgyalási taktika része. Ez nem szól másról, mint hogy azokat a területeket, amelyeket Ön úgy emlegetett, hogy más törvények, amelyeket jogilag nagyon nehéz kötelezettségszegési eljárásokba belevonni, azokat a területeket megpróbálják ide belerakni. De ugyanakkor a magyar kormány álláspontja az, egyébként én azt gondolom kormányszóvivőként, hogy nagyon helyesen, hogy ezeket a területeket mindenképp külön kell választani. Sem a bizottságnak, sem semelyik tagállamnak nem érdeke hosszú távon, hogy arra precedens szülessen, hogy akár túlzottdeficit-eljárás kapcsán más témák kerüljenek be, akár más témák kapcsán a túlzottdeficit-eljárás területén legyen nyomásgyakorlás. Pontosan az a lényeg, hogy költségvetési szigort a költségvetés területén kell végrehajtani, a többi területen pedig, ha az Európai Bizottságnak felvetései vannak, és írásban meg tudja fogalmazni őket – ezt hívják kötelezettségszegési eljárásnak, az Európai Unió irányelveihez való alkalmazkodás kikényszerítésének – akkor jogi szinten folyik az a, leegyszerűsítve, csatározás, amelyet most is a három kötelezettségszegési eljárás kapcsán tapasztalunk. Ezt következetesen külön kell választani.

– Hát ez a magyar kormány álláspontja, hogy ragaszkodjunk a betű…

– A jogállami állásponthoz.

– …a betűhöz, a törvények, a normák stb. betűjéhez. Az Európai Unió pedig egyre inkább úgy gondolja, hogy ezen már túlvagyunk, mert Magyarország politikája és gyakorlata azt mutatja, hogy az egésznek a szellemével a törvények megszületésének, alkalmazásának szellemével van baj. És ha ők akarnak valamit, például hitelt az Európai Uniótól, akkor ezt a szellemet is tessék tiszteletben tartani.

– De hát Bolgár úr, azt gondolom, hogy Ön is meg én is mint elkötelezett demokraták, mindketten a törvények betűjéhez és a törvényi állásfoglaláshoz kell hogy ragaszkodjunk.

– Is. És szelleméhez.

– Mert a törvények mögött meghúzódó szellem, az egy szubjektív dolog. Nekünk objektív mértékek alapján kell megbecsülnünk egy kormányt, egy országot, egy nemzetet, és az objektív mértékek itt ugye, nem véletlenül jogállamról beszélünk, a jogállam alapja a leírt jogi, kodifikált szövegek. Ennek alapján Önnek is meg nekem is, ha demokraták vagyunk, márpedig egyikünk sem kételkedik a másikban, akkor ehhez kell ragaszkodnunk.

– De ha az Európai Unióban is demokraták vannak, ráadásul többségében jobboldali kormányok vezetése alatt, akkor tudomásul kell vennünk, hogy az unió most mást akar tőlünk, és szeretné, ha együttműködnénk velük.

– De azt ugye Ön is tudja, hogy annak, hogy az Európai Unióban többségében jobboldali kormányok vannak, nincs relevanciája mondjuk az Európai Bizottság összetételére vagy az Európai Parlament összetételére. Hiszen az Európai Parlamentet ettől függetlenül választják, a biztosokat jelölik. Nem a mostani kormányok jelölték, hanem a korábbiak. Ha az Európai Parlamentet megnézzük, abban Önnek teljesen igaza van, hogy az Európai Néppárt a legnagyobb frakció, de az Európai Parlamentben többségben vannak a balliberális politikai pártok.

– De a liberálisok nem baloldaliak többségükben, jobboldali kormányok tagjai. Svédországtól Németországig és az Egyesült Királyságig.

– Így van, éppen ezért megfigyelhető mondjuk Németországban, hogy az összes kritikát liberális miniszterek mondták el a magyar kormány kapcsán, és a CDU, CSU részéről nem fogalmaztak meg ilyen kritikákat. Sőt a magyar kormány támogatására…

– De az nem fordult meg a fejükben, hogy hátha igazuk van?

– De Bolgár úr. Én egy pillanatig, illetve a magyar kormány egy pillanatig nem zárkózott el ezen viták lefolytatása elől. Ha elzárkózott volna, az azt jelentette volna, hogy kategorikusan elutasít minden ilyen típusú észrevételt. Mivel nem utasított el, teljesen nyitott volt rá, a hátha igazuk van felvetés akkor dől el, ha végigviszik a jogi vitát. A jogi vita végén, ugyanúgy, mint tavaly a médiatörvény kapcsán, amikor az Európai Bizottság megfogalmazta három kategóriában az észrevételét, a magyar kormány pillanatok alatt változtatott a médiatörvény azon pontjain. A magyar kormány sohasem zárkózott el ilyen típusú dolgoktól, és sohasem mondta azt, hogy nála van az igazság. A miniszterelnök maga elmondta, mind idehaza az országgyűlésben, mind Strasbourgban az Európai Parlamentben, hogy másfél év alatt 350 törvényt hozott meg a magyar parlament. 350 törvény meghozatalakor teljesen természetes, hogy adódhatnak hibák. Ezen hibákra való figyelemfelhívás és a hibák kapcsán a megvitatás, hogy mitől hiba a hiba, az teljesen természetes folyamat. A magyar kormány mindig partner volt ebben.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!