Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 23.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. február 25. szombat, 04:02
- Megbeszéljük
Az egyházi minősítések visszásságairól
Iványi Gábor lelkész
Iványi Gábor: - Jó napot kívánok, csak valahol itt gyorsan ki akarok állni, mert az autópályán robogok.
Bolgár György: - Akkor addig elmondom, hogy miért van itt. Nyugodtan álljon le, a hallgatóknak, hátha nem emlékeznek rá vagy nem feltétlenül ugyanazok hallgatták a két nappal ezelőtt a beszélgetésünket Gulyás Gergely fideszes képviselővel, akivel többek között az egyházügyi törvényről beszéltünk. Ezek után telefonált be Iványi Gábor, csak már nem volt elég ideje a műsor végén arra, hogy kifogásait és ellenvéleményét megfogalmazza. Akkor megígértem neki, hogy másnap vagyis tegnap folytathatjuk, visszahívjuk, csak elfelejtettem, hogy tegnap én nem voltam itt. Ezért aztán nem is tudtuk a beszélgetést folytatni. Most pedig igen, és remélem, hogy közben Iványi úr is megtalálta azt a nyugodt helyet ahol meg lehet állni néhány percre. Sikerült?
– Nem, de hát kezdjük akkor. Nem akarom az időt lopni. Úgy látom, hogy egy pár száz méter múlva ki tudok sorolni.
– Hát nézze, még mindig az utat figyelje, addig a hallgatókat is felvilágosítom, hogy körülbelül arról volt szó, hogy a Fidesz és Gulyás Gergely véleménye szerint ők abszolút demokratikusan ítélnek arról, hogy melyik felekezet érdemli meg az egyházi minősítést, az egyházi kategóriába kerülést. Végül is teljes a vallásszabadság, mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását. Az más kérdés, hogy csak az egyházak számíthatnak állami támogatásra. De hát az nem feltétlenül olyan juttatás, ami mindenkinek kijár, ebben szerinte a parlamenti többségnek lehet szava. Én felemlítettem azt, hogy az emberi jogi vallásügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke, Lukács Tamás az elmúlt két hétben valamikor azt mondta, és ez nem volt biztos, hogy magán a bizottsági ülésen-e vagy pedig közben vagy utána a szünetben mondta, hogy nem jog az egyházzá válás, hanem kegy, aztán valakitől megtudtam, hogy ezt többek között Lendvai Ildikónak mondta, vagyis nem szerepel valószínűleg a bizottsági jegyzőkönyvben. De végül is nyilvánosság előtt, tanúk előtt elhangzott. És körülbelül itt hagytuk abba a beszélgetést. Ön kifejtette, hogy mennyire nem ért egyet azzal, ami a fideszes képviselők szájából elhangzott. És aminek alapján egyébként az evangéliumi testvéri közösség, amelyet Ön vezet, továbbra sem kapott egyházi minősítést. Nem tudom, hogy ez így rendben van-e?
– Ez így rendben van, teljesen rendben van. Nem is tudom hirtelen, hogy hol fogjam a meg a problémát, mert sok-sok valótlanság hangzik el az egész törvénnyel kapcsolatban.
– Tulajdonképpen szerintem az az igazán nagy kérdés, és erre várnak a hallgatóink is valószínűleg választ, hogy mi volna az a megoldás, ami a sajtó, illetve az egyházak szabadságát, a vallásszabadságot is tiszteletben tartja, ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy mindenféle szélhámosok állami pénzhez jussanak azzal az ürüggyel, hogy tulajdonképpen ők is egyházak.
– Na most ez is egy hamisság, és az emberek elég könnyen megették, hogy úgy mondjam, ezt az érvet. Mert eddig egyetlenegy érv nem hangzott el. Tehát az az érv, hogy azért kell új törvényt hozni, azért kell ezt a parlamentnek a kezébe vennie, mert a bíróság nem tudta kezelni a dolgot, ez egy hamisság.
– Meg ugye az is kiderült Gulyás Gergelytől, hogy ő se tudja, hogy egyáltalán mennyi kárt okoztak, ha egyáltalán okoztak ezek az úgynevezett bizniszegyházak. Ezt se tudják, és nem egyet sem említett.
– Egyet sem tudott megemlíteni. Tegnap vele egy sajtótájékoztatón is együtt voltam, ahol több újságíró kérte, hogy legalább egy nevet mondjon, és egyet sem tudott. Nagyon ügyesen kisiklott a kérdés elől, de nem tud egyetlenegy nevet sem mondani. Erre mondtam én, hogy én viszont tudok olyan egyházat mondani, amelynek éppen a biznisz területén most rendkívül komoly büntetőperei vannak. Hát megállt az ajtóban, mert épp el akart menni, mondjam, hogy az melyik. Mondtam, hogy a katolikus egyház, amelyiknek a pécsi és a győri megyéjében is most két nagyon komoly ügyben folyik éppen büntetőeljárás.
– Na, ezt szó nélkül hagyta a fideszes képviselő?
– Hát szó nélkül, nem mert ebbe belemenni, de ő megnevezni nem tudott egyetlenegy kis egyházat sem. Itt nem azt mondom, hogy esetleg nem volt olyan, amelyik felismerve, hogy így hozzájuthat valamilyen támogatáshoz, bejegyeztette magát, de én sem tudok ilyet. Ő sem tudott ilyet mondani. Elhangzottak abszolút mesék, hogy mit tudom én bicikliláncot adtak el kegytárgyként vagy nem tudom én. Ezek légből kapott dolgok, és azt fedik el, hogy itt ők akartak diktatórikusan, törvénytaposó módon egy átrendezést csinálni. Egyébként Lukács Tamás, akivel én az első parlamentben együtt ültem, ugyanígy az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban, ő már 1993-ban négy társával együtt beadott egy indítványt, hogy töröljenek minden olyan egyházat, amely száz évnél fiatalabb. Ugye akkor 98 évre voltunk az 1895. évi 43. törvénytől, amely először szólt arról, hogy az úgynevezett elismert, bevett egyházakon kívül hogyan lehet kisebb egyházaknak is legalizálniuk a működésüket.
– Igen. Hát ez nyilvánvalóan önkényes dolog. Az a kérdésem, és lényegében erre kérném a válaszát, hogy akkor hogyan? A parlament adja ki ezt a kezéből, adja vissza a bíróságoknak és legyen a bírákra bízva, hogy egy egyházról megállapítsák azt, megfelel-e annak a követelménynek, amit az egyház léte, fogalma jelent?
– Hát mindenképpen ezt kellene tenni, ugyanis most semmiféle követhető logikus rend nincs abban, hogy kinek adományoznak egyházi működést. Mondok példát. Bevettek most azon a címen, tehát, hogy igazolni tudják, hogy a világ egyházakat akarták most elismerni, olyanokat, akik nem tíz, de még öt éve sem működnek, és nincs húsznál több tagjuk Magyarországon. Nem akarom megnevezni, mert vegyék be, semmi problémám ezzel nincs.
– Csak önkényessé válik az egész procedúra.
– Önkényessé válik a dolog. Vagy világi egyház-e például, most akkor mégis mondok nevet, az erdélyi gyülekezet, amely tipikusan civil szervezetként jött létre, azért, hogy a romániai rendszerváltás körüli háborúban vagy forradalomban ide menekülő katolikus, református, evangélikus és hát ki tudja még milyen emberek valamilyen menedéket találjanak, és lelki gondozást is kaptak. Németh Géza református lelkész alapította ezt. De rájővén, hogy egyházként könnyebben tud működni, bejegyeztette külön egyházként. De ez az egyház nem tagja sem a magyar, sem a világméretű református egyháznak, tehát nem világi egyház ilyen értelemben.
– Magyarán a parlamenti többség szubjektív döntésére, önkényére van bízva, hogy kiből lesz egyház és kiből nem lehet.
– Így van.
– Iványi úr ne haragudjon, most megint meg kell szakítanom a beszélgetést, mert egy kormányszóvivő vár rám. És szerintem a dolog lényegét tisztáztuk. De ha nem, akkor visszatérünk rá, jó?
– Jó, jó. De nem muszáj, hogy visszakapcsoljanak engem, akkor folytassák a beszélgetést. És ha egyszer megint van mód, akkor elmondanám azt a négy-öt alapvető szempontot ami miatt ez a törvény nagyon súlyosan alkotmánysértő.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!