rss      tw      fb
Keres

Az EP állásfoglalása a magyar politikáról




Az állásfoglalás – A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye: a koncepciós perek gyakorlatát idézi – A magyar szocialista képviselőcsoport közleménye: nem Magyarországról, hanem az Orbán-kormányról szól – Uniós politikusok és pártcsoportok véleménye – Martonyi: Téves képzetek, torz, hamis adatok alapján születik meg ez az ítélet – Kovács Zoltán: tévedésekre alapozott, politikailag motivált döntés született – KDNP: Az elvakult támadás elvakult reakciót szül, rárontottak egy tagországra – Fidelitas: a baloldal nemzetközi lejárató kampánya nem ismer határokat – Gyürk: Ez a koncepciós perek gyakorlata, a nemzetközi baloldal párthatározata – Deutsch: Soha nagyobb boldogsága ne legyen
Demokratikus Koalíció: újabb pofon az Orbán-rendszernek


A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló négypárti állásfoglalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

Az állásfoglalás szövegét lásd itt: Az Európai Parlament állásfoglalása a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről, illetve az MSZP EP-delegációjának közleményében.

A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek (szövegét lásd itt) – a plenáris ülés elutasította.


Az állásfoglalás tartalma

Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, egyben „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.

A szöveg „a magyar állampolgárok és az Európai Unió közös érdekében felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság fent említett kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítsa ennek megfelelően az érintett jogszabályokat”, egyúttal „tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is”.

A képviselők „felhívták az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét”, hogy „végezzen alapos vizsgálatot az alábbiak biztosítása érdekében: a bíróságok teljes körű függetlensége, különös tekintettel annak biztosítására, hogy az Országos Bírósági Hivatalt, a Legfőbb Ügyészséget és általában a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és a függetlenül kinevezett bírák mandátumát ne lehessen önkényesen lerövidíteni; a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja; az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és a vonatkozó törvény betűje és végrehajtása révén történő szavatolása; az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is; a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, különös tekintettel a civil társadalom és az ellenzék képviselőinek a Médiatanácsban való részvételére; az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása; a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása; annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését”.

Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést”. Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét”, hogy e jelentés fényében mérlegelje, „szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések – életbe léptetésére”.

***

A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye: a koncepciós perek gyakorlatát idézi

A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi. Az állásfoglalást szerintük annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak.

„A mai képmutató és felelőtlen határozat elfogadása ismételten rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik, és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. A Magyarországgal kapcsolatos korábbi és várható további viták pedig e politikai kirakatper részei.”

„Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is.” A magyar néppárti EP-képviselők hangsúlyozzák: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is. „A Fidesz EP-delegáció az MSZP EP-képviselőinek Magyarország nemzeti érdekeivel szembemenő magatartásáért egy tál lencsét ajándékoz.”

A kormánypárti magyar EP-képviselők szerint „fontos azt is kiemelni, hogy a mai határozat nem születhetett volna meg, ha sok életvitelszerűen már nem Magyarországon élő, korábban a megbukott SZDSZ-hez köthető személyiség nem szítja folyamatosan álinformációkkal az EP liberális frakcióját”.

A néppárti kommentár szerint „a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is”.

***

A magyar szocialista képviselőcsoport közleménye: nem Magyarországról, hanem az Orbán-kormányról szól

A szocialista delegáció szerint viszont a Fidesz ezzel „valótlanságot állít", mert „az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást”, amely „mindössze egy folyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel. De annak is csak a lehetőségét!”

Az MSZP EP-delegációja közleményét jegyző Tabajdi Csaba szerint: „sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal.” A szocialista képviselő megállapítása szerint az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának értékelése szerint „az elmúlt másfél évben tapasztalt kettős beszéd miatt Orbán Viktor szavainak már nincs hitele”. „Ahogy korábban ő maga kérte: kormányzását nem a szavak, hanem a tettek alapján értékelik. Orbán Viktor az európai mérce szerint egy év alatt harmadszor is megbukott, azt azonban meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa”.

(Lásd ehhez Bolgár György interjúját Tabajdi Csabával)

***

Uniós politikusok és pártcsoportok véleménye

A magyar belügyekbe avatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették egyebek között az Európai Parlament Magyarországról szóló, csütörtökön megszavazott állásfoglalását a néppárti és konzervatív EP-kommentárok, a szöveget támogató baloldali, szocialista, liberális és zöld képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték.

Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője közleményében azt írta: az EP az állásfoglalással „megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni”. A szavazás célja „a magyar polgárok védelme” volt, és „mindazoké, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensúlyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve”.

Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője szerint: „a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét”.

Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe.

A liberális Kristina Ojuland azt mondta, hogy uniós alapértékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni.

Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás „vészjelzés” az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartásának szempontjából. Az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani.

A néppárti Bernd Posselt viszont úgy értékelte, hogy ami történt, az az orwelli Igazság Minisztériumára emlékezteti, mert a bírálók nem a tényekről beszélnek, hanem elrugaszkodnak tőlük.

A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania.

A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.

***

Martonyi: Téves képzetek, torz, hamis adatok alapján születik meg ez az ítélet

„Ez az állásfoglalás követi a korábbiakat, a szavazati arány is megfelelt a korábbiaknak. Az Európai Parlamentben van egy alapvető politikai és ideológiai megosztottság, ezt ezek a határozatok nagyon jól tükrözik, én ezt nagyon sajnálom. Téves képzetek, torz, hamis adatok alapján születik meg ez az ítélet. A politikai harc és vetélkedés már csak ilyen, de ez a politikai harc a reményeim szerint az Európai Parlamentben fog a jövőben is folyni és nem terjed ki a Bizottság egyetlen egy tagjára sem.”

***

Kovács Zoltán: tévedésekre alapozott, politikailag motivált döntés született

A kormányzati kommunikációs államtitkár szerint politikailag motivált döntés született csütörtökön Strasbourgban, amikor a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalás-tervezetet szavazott meg az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Kovács Zoltán az MTI-nek nyilatkozott. Szerinte láthatóan olyan döntésről van szó, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy „a kormány éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal”. Iézte Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában elhangzottakat, vagyis azt, hogy megszületett a magyar kormány válaszlevele az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, a dokumentumot pedig pénteken küldi el a kabinet.

A csütörtökön Strasbourgban hozott, jogi következményekkel nem járó döntés egyértelműen politikai motivációjú, a magyar kormány pedig minden szempontból elfogadhatatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy a kabinetnek semmilyen vitája nincs az Európai Unió alapelveit illetően, ugyanis „Magyarország egy olyan demokratikus jogállam, amelyben minden olyan érték érvényesül, amelynek az EU-ban érvényesülnie kell”, mondta az államtitkár.

***

KDNP: Az elvakult támadás elvakult reakciót szül – rárontottak egy tagországra

Így kommentálta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Európai Parlamentben csütörtökön elfogadott négypárti állásfoglalást az MTI-nek. Szerinte Magyarország annyi tisztelet elvár az unió politikusaitól, mint amennyit mi adunk nekik.

Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: nem az egész Európai Parlament (EP), hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett. Egyébként is, az EP-ben nem Magyarországról vitatkoztak, hanem a kialakult sajtóhírekről, például arról, hogy bebörtönzik a hajléktalanokat, betiltják a szerzetesrendeket, és összekeverik az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal. Az Európai Unió szocialista és liberális képviselői most ugyanazt a hibát látszanak elkövetni, mint amit a magyar liberális párt, az SZDSZ a 2010-es választások alkalmával elkövetett: kampányában a szélsőjobboldal térnyerésével riogatott, nagyban erősítve ezzel annak népszerűségét.

A KDNP alelnöke úgy látja, hogy az EP baloldali és liberális frakciói példa nélküli módon rontottak rá egy tagországra. Szerinte Magyarországon, bár továbbra is egyértelmű az EU-támogatottsága, az igaztalan vádak az EU-szkeptikusok és Jobbik-szavazók számát növelik. Sajnálatos az a tendencia, amely a közelmúltban készült közvélemény-kutatásokból is kiolvasható, hogy míg a kormánypártok továbbra is vezetnek, addig egyedül a Jobbik támogatottsága nő, lassan a második legerősebb párttá válik „az európai szocialista és liberális támadássorozatnak köszönhetően”.

Az elvakult európai szocialista és liberális támadások Magyarországon a rendszerváltás óta nem látott reakciókat szültek, mint például az EU-zászló elégetése – mondta Rétvári Bence. Sokakat felháborít Magyarországon, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba jegyzi a Magyarországot elítélő határozatot. Felszólítjuk a „lélekben luxemburgi” szocialista EP-képviselőket, hogy ha már használni nem tudnak Magyarországnak, legalább ne ártsanak, mondta Rétvári.

***

Fidelitas: a baloldal nemzetközi lejárató kampánya nem ismer határokat

A Fidelitas szerint az Európai Parlament (EP) csütörtöki állásfoglalása azt jelzi, hogy az „MSZP nemzetközi kampánya kilépett az egészséges politikai versengés keretei közül”.

A Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöksége, közleményében azt írja: „bebizonyosodott, hogy a baloldal nemzetközi lejárató kampánya nem ismer határokat”, az EP baloldali többsége ugyanis olyan határozatot fogadott el a szocialista képviselők kezdeményezésére, amely Magyarország uniós szavazati jogának és forrásainak elvesztésével járhat. Hozzáteszik: egyértelművé vált az is, hogy az MSZP nem méltó az ország képviseletére ugyanis, "ha csak Göncz Kingán és Tabajdi Csabán múlna, eljárás indulna Magyarország ellen".

A Fidelitas felháborítónak nevezi, hogy a "baloldali határozatot még azelőtt átnyomták az Európai Parlamenten", mielőtt véget ért volna a Európai Bizottság és a magyar kormány közötti hivatalos párbeszéd.

A Strasbourgban csütörtökön elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

***

Gyürk: Ez a koncepciós perek gyakorlata, a nemzetközi baloldal párthatározata

Gyürk András szégyenteljesnek tartja, hogy a Magyarországot elítélő határozat benyújtói között Göncz Kinga és Tabajdi Csaba MSZP-s képviselők aláírása is szerepel a hazánkat indulatosan kritizáló Daniel Cohn-Bendité mellett. Úgy gondolja, ez továbbra is abból a flusztrációból [sic!] fakadhat, hogy nem tudják elviselni azt a tényt, hogy a magyar emberek kétharmados többséggel meghozott döntése nem írható felül sem Brüsszelben, sem pedig Strasbourgban. Ez a nyilatkozat hemzseg a valótlan állításoktól és a rosszindulatú vádaskodástól, ami elfogadhatatlan. Ez, nyugodtan lehet így fogalmazni, egy párthatározat, a nemzetközi baloldal párthatározata. Ennyi is a jelentősége – jegyezte meg Gyürk András.

A fideszes EP-képviselő a fidesz.hu-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy semmiféle jogi kötőereje nincs az elfogadott határozatnak.

***

Deutsch – Soha nagyobb boldogsága ne legyen

Soha nagyobb boldogsága ne legyen Mesterházynak, Tabajdinak, Göncz Kingának mint, hogy az európai kommunistákkal, zöldekkel és liberálisokkal karöltve minden ok nélkül elítéltették a saját hazájukat az Európai Parlamentben!

***

Demokratikus Koalíció: újabb pofon az Orbán-rendszernek

„Saját pártcsaládja, az Európai Néppárt támogatását sem élvezi már maradéktalanul Orbán Viktor. A magyar kormányt a bíróságok, a Nemzeti Bank és az adatvédelmi intézmény függetlenségének, az Alkotmánybíróság jogkörének, a média szabadságának, a politikai ellenzék jogainak helyreállítására, a választási törvény az európai normáknak megfelelő, a politikai hatalomváltást lehetővé tevő korrekciójára és a lelkiismereti szabadság alapvető elveinek tiszteletben tartására felhívó határozattervezetet a Néppárt számos képviselője is megszavazta az Európai Parlamentben. Örvendetesen sok néppárti képviselőben kerekedett felül az európai demokratikus értékekhez és a lisszaboni szerződés alapelveihez való hűség a párthűségen. Ezek a képviselők nem vállalták, hogy szembeszegüljenek a magyar kormánytöbbség számára az európai demokratikus normák tiszteletben tartásának kényszerpályáját kijelölő, felelős döntéssel.

Az Európai Parlament mai határozatával az Orbán-rendszer hatalmas vereséget szenvedett. A négypárti egyetértéssel benyújtott határozati javaslat a kormánypártok kétségbeesett reakcióival ellentétben nem Magyarországot, hanem az Orbán-rezsimet ítéli el. Az Európai Parlament ezzel a döntéssel nem a magyar nép szuverenitását csorbította, ellenkezőleg, éppen a magyar nép szabadsága mellett tett hitet a kétharmados orbáni önkénnyel szemben.

A magyar kormány ugyanakkor készülhet a további kokikra és sallerekre is. Ha a Bizottság által megindított kötelezettségszegési eljárásban – amint a kormányközlemény hangsúlyozza – nem hajlandó a bírák nyugdíjazását felülvizsgálni, akkor az Európai Bíróság előtt újabb súlyos vereséget fog szenvedni. A bíróságot aligha lehet azzal az átlátszó érveléssel meggyőzni, hogy a bírák nyugdíjazása a nyugdíjrendszer egységesítésének része, az ugyanis csak a nyugdíjba vonulás lehetőségét rögzíti 62 éves korban, nem pedig a kötelező nyugdíjba vonulást. Az EP mai döntése politikai támogatást nyújt az Európai Tanácsnak, hogy a kötelezettségét megszegő magyar kormánnyal szemben szankciókat is életbe léptessen – beleértve akár a szavazati jog felfüggesztését is.

A Demokratikus Koalíció álláspontja szerint a magyar nép szabadsága nem azonos az Orbán-kormány korlátlan hatalmi tobzódásával. Mi az előbbi mellett vagyunk, és elutasítjuk az utóbbit. A szabadság helyreállításában Magyarország demokratikus erői ma erőteljes támogatást kaptak az Európai Parlamenttől. A szabadság kivívása azonban nem az Európai Unió különféle intézményei, hanem a magyar nép feladata, ehhez pedig valamennyi demokratikus erő összefogására van szükség. Erre hívunk fel minden magyar demokratát.

Kósáné Kovács Magda
volt EP-képviselő
a DK etikai bizottságának elnöke”

***

Címek a magyar sajtóból:
Népszabadság: Nőhet a politikai nyomás a kormányon az EP-döntés következtében
hvg.hu: A Fidesz mellett pártcsaládja sem áll ki

Origo: Megintette a magyar kormányt az EU vasökle
Index: Az EP megfeddte a magyar kormányt



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!