rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 15.

Az Európai Parlament lehetséges szankciói a magyar politikával szemben
Tabajdi Csaba a szocialisták európai parlamenti csoportjának vezetője


Bolgár György: - Az Európai Parlamentben beterjesztettek egy határozati javaslatot – többek között Ön is az aláírók között szerepel –, a szocialisták, a demokraták, a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek parlamenti csoportja együtt. Ebben a magyar politikai fejleményeket érintve és ezeket értékelve lényegében felszólítják a magyar kormányt, hogy fogadja el az európai intézmények, testületek és nemcsak az uniós intézmények, hanem például az Európa Tanács különböző ajánlásait az elfogadott kétharmados törvények, illetve az Alaptörvény vitatott pontjainak felülvizsgálatára, illetve megváltoztatására. Amennyiben ezt nem tennék meg, akkor megfontolásra szólítja fel a javaslat az Európai Uniót, hogy esetleg alkalmazzon egy olyan cikkelyt is, amely ugyan nincs kifejtve, de büntető szankciókat alkalmaz Magyarország ellen. A Fidesz európai parlamenti csoportjának egyik tagja, Gyürk András felszólította Mesterházy Attila MSZP elnököt, hogy akadályozza meg ennek a határozatnak az elfogadását Brüsszelben, és szólítsa fel az MSZP európai képviselőit, többek közt Önt, hogy ne szavazzák meg ezt az állásfoglalást. Bizonyos szempontból, kívülről nézve azért ez egy dilemma az Önök számára. Nyilvánvalóan a politikai véleményük egy az egyben megegyezik ezzel a határozati javaslattal, ugyanakkor ha ez Magyarországot anyagilag is sújtaná, akkor Önök is kétszer meggondolják, hogy mit csináljanak. Meggondolták-e kétszer?

Tabajdi Csaba: - Igen. Pontosan így van, és nagyon örülök, hogy itt egyértelművé tudom tenni, hogy teljesen hamis az a beállítás, amit Gyürk András levele tartalmaz, meg amit egyáltalán most a jobboldali médiumok gépezete megpróbál torzítani. Az Európai Parlament készül egy állásfoglalás elfogadására. Holnap meglátjuk, hogy meglesz-e ehhez a többség, mert ez azért egy nagyon billegő többség a jelen pillanatban.

- Kin billeg ez a többség? Mert feltételezhető, hogy az Európai Néppárt, amelyhez a Fidesz is tartozik, legalábbis egységesen nem fogja ezt a határozati javaslatot támogatni, legfeljebb hallgatólagosan, mondjuk úgy, hogy néhány képviselőjük nem vesz részt a szavazásban. De ha a Néppárt képviselői egyöntetűen ellene foglalnának állást, akkor még mindig ott vannak a szélsőjobboldaliak például.

- Holnap három állásfoglalás-tervezetet nyújtanak be. Az Európai Néppárté, az Európai Konzervatívoké, akikről el kell mondani, hogy ők a brit konzervatív párt, Klaus pártja Csehországból. Erősen euroszkeptikus formáció, Bokros Lajos is ott van ebben a politikai csoportosulásban. Nekik is van egy állásfoglalás-tervezetük és az Európai Szocialistáknak, demokratáknak, a liberálisoknak, a zöldeknek és az egyesült baloldalnak is van egy. Tehát négy frakciónak. A helyzet az, hogy az Európai Néppárt javaslata nagy valószínűséggel nem kapja meg jelen állás szerint a többséget.

- Zárójelben kérdezem meg, ebben a néppárti állásfoglalásban mi van?

- Tulajdonképpen arra hívják fel a magyar kormányt, hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal. Visszautasítják a Magyarország elleni megalapozatlan támadásokat, amelyek megkérdőjelezik a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét. Mint tudjuk, senki nem Magyarországot támadja, hanem a magyar kormányt, ez is egy csúsztatás. Támogatja az Európai Bizottságot, hogy a magyarországi törvények legyenek összhangban az uniós joggal. Felhívja a magyar kormányt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Bizottsággal, hogy a magyarországi törvényhozás legyen összhangban az uniós törvénnyel, és ha kell, fogadjon el módosításokat. Tehát azért ez azt jelenti, hogy még az Európai Néppárt is felszólítja a magyar kormányt arra, hogy működjön együtt, és ha szükség van rá, akkor módosítson.

- Tehát ez a kínos barátság tipikus példája, hogy azt nem engedjük, hogy a Parlament megszégyenítse a mi párttársunkat, a Fideszt, de azért innen is felszólítjuk barátainkat és tagtársainkat, hogy legalább az Európai Unióval és a bizottsággal működjenek együtt.

- Igen. Ez azért nagyon sok mindenről árulkodik, hogy még a szolidaritást kifejezni akaró európai néppárti pártcsalád is lényegében felszólítja a magyar kormányt, hogy az amúgy jobboldali többségű Európai Bizottsággal működjön együtt. Az európai konzervatívok még ennél is tovább mennek a javaslatukban.

- Mert ők mit mondanak?

- Azt, hogy támogatják az Európai Bizottságot, hogy a magyarországi törvények kerüljenek összhangba az európai uniós szerződéssel, a közös demokratikus értékekkel, és egyetértenek az Európai Bizottság Magyarországról alkotott értékelésével. Ha ezt ki akarom fejteni, egyetértenek Barroso, Neelie Kroes, Reding asszony és Olli Rehn kritikájával. Ezen is nagyon el kell gondolkodni, hogy az Európai Néppárthoz képest még inkább jobbra álló frakció még keményebben fogalmaz a magyarországi kormány és a magyarországi helyzet vonatkozásában. Az európai liberálisok egy része nem is baloldali. Tehát ez nem a magyarországi politikai képlet, mint ahogy az SZDSZ egésze se volt baloldali. Csak a MSZP-SZDSZ koalíció után a jobboldal címkéje következtében lett összemosva ez balliberális tömbbé, ez pláne nem igaz az Európai Parlament négy frakciójára és nem igaz a liberálisokra.

- Igen. Tehát akkor a szociáldemokraták, a baloldaliak, a zöldek és a liberálisok közös határozati javaslata valószínűleg a leginkább esélyes arra, hogy elfogadják. De kinek a szavazata kell még hozzá, hogy ez megtörténjék?

- Itt van egy ügyrendi trükk, mivel a konzervatívokról előbb lesz a szavazás. Mi van akkor, ha a néppártiak beállnak e mögé, és ez megkapja a többséget. Abban az esetben a mi négypárti javaslatunkról nem történik szavazás. Ez a veszély sajnos benne van. Ez egy eljárásbeli veszély és eljárásbeli trükk.

- És ezt az eljárási szabályt ki erőltette végig a parlamenten?

- Ez annak a függvénye, hogy ki mikor nyújtotta be az állásfoglalás-tervezetet. Nyilvánvalóan, ha négy frakciónak egymás közt kell egyeztetni, akkor nem tudja benyújtani. Még a tetejébe képmutató voltak mind az Európai Néppárt, mind az európai konzervatívok, akik azt követelték, hogy legyen meg az Európai Parlamentben, az állampolgári bizottságokban meghallgatás, viszont még azon a napon beadták ezeket az állásfoglalás-tervezeteket, anélkül, hogy megvárták volna, mi hangzik el ezen a közmeghallgatáson, ami múlt csütörtökön zajlott le.

- Lehet, hogy akkor van köztük valamilyen hallgatólagos összejátszás? Talán éppen ezzel a céllal, amit Ön mondott?

- Nagyon remélem, mert az az információ egy nagy dilemma, hogy a konzervatívok nem akarják megszavazni a Néppárt tervezetét, és akkor az Európai Néppárt mit fog tenni ebben a helyzetben?

- Tegyük fel, hogy mégis a szocialisták, demokraták, liberálisok és többiek javaslatát fogják megszavazni, ez kap többséget. Mit jelent ez a bizonyos 7. cikkely, amire utalás történik? Mit jelentene, ha ez bekerülne egy elfogadott parlamenti határozatba?

- Mielőtt erre válaszolnék, mert ez egy nagyon fontos kérdés, szeretném jelezni, hogy a négy párt javaslata sehol sem ítéli el Magyarországot, de még a magyar kormányt sem. A legsúlyosabb fogalmazás az, hogy súlyos aggodalmát fejezi ki a magyarországi helyzettel kapcsolatosan, a demokrácia, jogállamiság kérdéseiben. Ez nem Magyarország, de még csak nem is az Orbán-kormány elítélése. Nem azt a szót használja, hogy elítéli az Orbán-kormányt. Ugye azért érzékelhető a különbség?

- És nagyon konkrét ráadásul a határozati javaslat, végigsorolja az aggodalmakat.

- Így van. Ami a 7-es cikkelyt illeti, 7-es paragrafust – mert itt van egy ilyen egybeesés, hogy a négy párt állásfoglalás-tervezetének 7. pontja a 7-es cikkelyre vonatkozik, de ez a 7-es pont nem az egész –, ez úgy fogalmaz, hogy amennyiben kiderül a következő hónapokban, hogy a magyar kormány nem tartja be az ígéretét – most nem a szöveget mondom, hanem a dolog logikáját, az előző paragrafusban lévőket –, hogy amennyiben az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság javaslatait nem tartja be a magyar kormány, akkor az Európai Parlamentben az elnökök értekezlete – Magyarországon ez a házbizottság – vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy elindítson-e egy eljárást az európai uniós szerződés 7/1-es cikkelye alapján vagy sem. Ez tulajdonképpen semmiféle szankciót nem tartalmaz. Azt jelenti, hogy lényegében ellenőrizzék rendszeresen, hogy az adott tagállamban betartják-e a jogokat. Ez egy monitoringozást, ellenőrzést jelent.

- Tehát önmagában ez még nem jelenti azt, hogy bármilyen forrást megvonnának Magyarországtól, csak azt, hogy szigorúbb kontroll alá helyezik.

- Sőt. Még ennek a cikkelynek a második része is csak egy figyelmeztetés, a harmadik is csak a szavazati jog felfüggesztéséről szól, és nincs szó arról, hogy az uniós forrásokat megvonnák az adott tagállamtól. Itt egy nagyon-nagyon csúnya csúsztatás van a magyar jobboldal részéről, amikor részben Gyürk András megvádolt bennünket Mesterházy Attilához írt levelében, meg folyamatosan vádol bennünket, hogy kvázi bármi olyat tennénk, ami ártana a magyar állampolgároknak. Mi többször elmondtuk, hogy semmit nem fog megszavazni a magyar szocialisták európai parlamenti delegációja, ami egy árva eurót elvenne a magyar állampolgároktól, mert egy dolog figyelmeztetni, bírálni, adott esetben szankcionálni az Orbán-kormányt, de nem szabad büntetni a magyar népet. Ezt nagyon sokszor egyértelművé tettük, de a 7/1-es cikkelyben szó sincs erről. Ez egy olyan dolog, ami teljes mértékben megszavazható, ha sor kerül rá, meg is fogjuk szavazni. Mert ez arról szól, hogy nyomon kell követni, hogy mi folyik Magyarországon, mert az uniós vezetők – lásd Neelie Kroes kérdése Navracsics Tiborhoz – kérdései egy dolgot mondanak itt Brüsszelben arról, mi hangzik el zárt ajtók mögött a diplomáciai tárgyalásokon és más dolog az, hogy mi hangzik el a nyilvánosság előtt, pláne Egerben, meg a magyar parlamentben.

- Szóval a lényeg az, hogy ezek szerint a Brüsszelben dolgozó magyar szocialisták nem állnak semmiféle dilemma előtt, ez a határozati javaslat nyugodt szívvel megszavazható, a magyar polgárokat semmiképpen nem sújtja, ellenben lehetőséget ad arra, hogy azt, ami történt az elmúlt másfél évben, a magyar kormány illetve a magyar parlament kijavítsa.

- Így van. Mert ahogyan elmondtam a januári beszédemben, Magyarországot az Orbán-kormány politikája sújtja, nem az Európai Unió. Semmi olyat nem kérnek tőlünk az uniós intézmények, ami a magyar állampolgároknak ne lenne jó. A tizenhat százalékos személyi jövedelemadó, ami több millió embernek zsebéből pénzt vesz ki, az, hogy nincs rendes médiaszabadság és torzítanak a közszolgálati médiában vagy megfojtják a Klubrádiót, ezek mind elveszik a magyar állampolgároknak azt az elemi jogát, hogy hitelesen tudjanak tájékozódni a világ dolgairól. És még sorolhatnám a korkedvezményes nyugdíj elvételét, a magánnyugdíjpénztári nyugdíj elvételét, az igazságszolgáltatás függetlenségét. Nem az szolgálja a magyar állampolgárok érdekét, hogy ne legyen lefejezve a magyar bíróság? Így is lassúak a bírósági eljárások, most meg még inkább lassúak lesznek. Semmi olyat nem kér az Európai Unió, ami ne a magyar emberek érdekét szolgálná.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái