Egészségünkre!
- Részletek
- Napi apró
- 2012. február 14. kedd, 03:48
- Fazekas Csaba
Orbán Viktor miniszterelnök beszédeitől megszokhattuk, hogy mindig szerepeltet egy (néha több) rövid, frappáns, így jól megjegyezhető és idézhető gondolatot, amely híveinek és kritikusainak sokáig ad elemezni valót. Idézett ő már „dakota közmondást”, emlékezhetünk a „három szoba, három gyerek, négy kerék” programra, kijelentette, hogy a „haza nem lehet ellenzékben” stb. Nem tudom, ő maga végiggondolta-e némely hasonlatának képtelenségét, össze nem érő párhuzamának tanulságait. Inkább az a benyomásom, hogy csak az a cél vezette, hogy mondjon valami jó nagyot, magára irányítsa a figyelmet, akkor is, ha a gondolatának kevés tartalma van – a hívei akkor is megtapsolják, ha nem értik; akik pedig nem a hívei, azokról eddig is rossz véleménnyel volt és egyre inkább ellenségesen is tekint rájuk.
Legutóbbi „évértékelőjében” a leginkább elgondolkoztató, tipikusan orbáni mondatfüzér arra irányult, hogy szerinte Európa „lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük őket”. A külföldi média is érdeklődéssel csapott le a nem is olyan finoman euroszkeptikus gondolatra, vagyis arra a célzásra, hogy a józanságra törekvő magyaroknak egy-egy korty Európa még üdítő és finom is lehet, nagyobb dózisban azonban ártalmas, elhomályosítja a tisztánlátást és természetünktől alapvetően idegen megnyilvánulásokra ragadtathat bennünket. Pontosabban a szónok szerint az „igazi” (vagyis kizárólag általa definiált) nemzeti célok csak tiszta, permanens „európázástól” mentes körülmények között érhetők el. (Nem is tudom, udvariasabb-e egyáltalán az Európai Uniót „lealkoholistázni”, mint Brüsszelt Moszkvával azonosítani, vagy kijelenteni, hogy azon kívül is van élet… Szerintem nem.)
De a miniszterelnök téved. Európa nem olyan, mint az alkohol, mert nemcsak nagy célokra inspirál, hanem jelenleg – az EU minden működési zavarával, üzemi baleseteivel együtt – biztosítja is az elérhetőségüket. Nem igaz, hogy az EU rendszerét fenntartani akarók a zavart fejű alkoholisták, a kritikusok és a kívül maradottak pedig a hosszú életű józanok. (A miniszterelnök hasonlatából ez következne logikusan.) Nekem egy régi, pártállami időkben született viccet juttatott eszembe, miszerint két út áll előttünk, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Ebből a szempontból – persze a szeszfogyasztás hasonlatát normálisan értelmező lábjegyzetekkel – továbbgondolható Orbán mondása: ha Európát „alkoholnak” nevezzük, akkor valóban ez az egyik út. A másik viszont tényleg járhatatlan.
Az Európával kapcsolatos fideszes álláspont folyamatosan változik, hol európai elkötelezettséget, hol fenntartásokat hangoztat. Aki így beszél, az nyilván a fenntartásait gondolja komolyan, a másik álláspontot legfeljebb taktikai okokból hozza szóba. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy Orbán több évtizedes szabadságharc győzelmeként aposztrofálta az otthoni pálinkafőzés lehetőségét, nem nehéz levonni a következtetést: a miniszterelnök talán jobban szereti, ha népe a sufniban főzött gyümölcspárlatoktól bódul, és nem az Európában megszokott értékek, jogszabályok utáni vágyakozást szívja magába…
(Fazekas Csaba)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
