A The Irish Independent Orbán Magyarországáról
- Részletek
- Szemle
- 2012. február 13. hétfő, 04:21
- Galamus-csoport
A legnagyobb példányszámú ír napilap Karen Coleman cikkét közölte szombaton: Mindannyiunkat aggasztania kell a baljós ösvénynek, amelyen Magyarország jár.
Képzeljék el, hogy hazafelé tartanak egy kis kikapcsolódásról, amelyet barátaikkal Budapesten töltöttek. Minden remek volt, a fürdők fantasztikusak, a masszázs kilazított sok izomcsomót, a bevásárlás jól sikerült, és az ital szinte ingyen volt. És ott vannak a repülőtéren, jó melegben, kicsit spiccesen, és sorban állnak a haza induló járathoz.
Az egyetlen probléma: nem fognak sehová elindulni. A check in pultnál ott egy nagy tábla, amelyen az áll, hogy az Air Lingus minden járatát lemondták, mert a légitársaság csődvédelem alá került.
Nagyjából ez történt nemrég Dublinban, amikor a Budapestre tartó utasok megérkeztek a repülőtérre, csak azért, hogy azt hallják: járatukat lemondták, mert a Malévot, Magyarország nemzeti légitársaságát csődvédelem alá helyezték.
Emlékezzenek vissza, Magyarország volt azon aranyedények egyike, amelyre az írek a fényes napokban vadásztak: azt mondták nekünk, Budapest az új New York, ahol a befektetéseink töméntelen pénzt termelnek majd.
Nos, a dolgok most nem olyan rózsásak Budapesten, és a Malév légitársaság nem az egyetlen fejfájás. Mint mi itt Európában sokan, Magyarország is súlyos gazdasági bajban van. Az első uniós tagállam volt, amely 2008-ban az IMF és az EU segítségét kérte, és most reméli, hogy felújítják a hiteltárgyalásokat az EU-val és az IMF-fel. Hitelminősítése bóvlira esett, gyenge a valutája, magasak az adósságai, és a munkanélküliség aránya 10 százalék felett van.
De ennél vészjóslóbb fejlemények zajlanak Magyarországon.
Az elmúlt évben folyamatos volt a demokrácia és az emberi jogok erodálódása, és ez nemzetközileg is megkongatta a vészharangokat.
Orbán Viktor jobbközép pártja, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta törvények áradatát fogadta el, amelyek veszélyeztetik az igazságszolgáltatás, a központi bank, az adatvédelmi hatóságok függetlenségét, és a sajtó szabadságát.
Orbán kormánya oly módon változtatta meg a választókörzeteket is, hogy az kedvezzen a pártjának a jövendő választásokon. E törvények közül sokat egy idén januárban hatályba lépett új alkotmányban erősítettek meg, és közülük némelyik megváltoztatásához a jövőben kétharmados parlamenti többségre lesz szükség.
A helyzet annyira megriasztotta az Európai Uniót, hogy az EU-Bizottság a múlt hónapban jogi eljárást indított Magyarország ellen, követelve, hogy vonjon vissza bizonyos meghozott intézkedéseket, amelyek az unió szerint megszegik azokat az EU-szerződéseket, amelyeket Magyarország a csatlakozásakor, 2004-ben aláírt. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szintén nemrég adott ki jelentést Magyarországról, amelyben kifejezésre juttatta súlyos aggályait az ottani „regresszív” folyamatok miatt.
A kormányt azzal vádolják, hogy korai nyugdíjba kényszeríti a bírákat, és helyükre saját híveit nevezi ki. Megváltoztatta a bírák kinevezésének módját is. A legutóbbi időkig ez egy független testület dolga volt. Ám a kormány azt megszüntette, és helyette létrehozta az Országos Bírói Hivatalt, amelyet egy politikai szempontok alapján kinevezett egyén vezet. Az EU-Bizottság szerint ő túl nagy hatalmat kapott a bírók kinevezésére, az ügyek elosztására és az igazságügyi költségvetések menedzselésére. A bizottság múlt hónapban élesen megfogalmazott nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy ezek a változtatások ellentmondanak az uniós jognak.
És célba vették a demokrácia egy további lényeges oszlopát is. Egy új médiaszabályozó testület rendelkezik most felhatalmazással egyes sajtóorgánumok bezárására és bírságolására, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok nem biztosítanak „kiegyensúlyozott” tájékoztatást. A Human Rights Watch szerint a testület a kormánypárt iránt lojális személyekből áll, és létrehozása riasztó fejlemény.
Mármost miért kell nekünk törődni ezekkel a fejleményekkel? És kik vagyunk mi, hogy bárkire ujjal mutogassunk? Végső soron nekünk is volt részünk agyafúrt kormányokból, visszaélésekre alkalmas intézményekből és a média tulajdonával kapcsolatos kérdésekből.
Ezek mind tiszteletre méltó érvek, de amint a mostani euróválság megmutatta, mindannyian össze vagyunk kapcsolódva egymással Európában, és ami egy országban történik, az komoly hatásokkal lehet az összes többire. Nem azt mondják most nekünk, hogy Görögországnak eleve soha nem kellett volna csatlakoznia az euróövezethez, mert hazudott pénzügyi helyzetéről? És miért kell felvenni államokat az Európai Unióba, ha később megsértik a törvényeket, amelyek mellett elkötelezték magukat?
Orbán Viktor az országát lefelé vezeti egy regresszív ösvényen, és eltéríti azokat a szabályokat, amelyeket Magyarország elfogadott, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz. És ezek a változások a szélsőjobboldal növekedő népszerűségének háttere előtt zajlanak Magyarországon.
A Jobbik jelenleg a harmadik legnagyobb párt, amelynek 47 képviselője foglal helyet a magyar Országgyűlésben, és három az Európai Parlamentben. A 2003-ban alapított Jobbikot a brit kutatóintézet, a DEMOS „nyíltan antiliberálisnak, gyakran homofóbnak, antiszemitának és cigányellenesnek” írta le.
Gazdaságpolitikáját a DEMOS „protekcionistának, globalizáció- és kapitalista-ellenesnek” minősíti. És megállapítja, hogy a Jobbik Európa- és Izrael-ellenes, továbbá hogy az Oroszországgal, Kínával és Törökországgal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fonása mellett lép fel.
A Jobbikot összefüggésbe hozzák a Magyar Gárdának nevezett, baljós militáns csoporttal is. Az egyenruhás férfiak és nők ezen tömörülését neofasiszta szervezetekhez hasonlítják. Bár azt állította magáról, hogy kulturális szervezet, 2009-ben egy sor undok romaellenes aktivitás és antiszemita megnyilvánulás nyomán betiltották. Betiltása ellenére azonban a romák megfélemlítése folytatódott, és némelyik önjelölt rendőrködő csoportot a Jobbikkal hozták összefüggésbe. 2011 tavaszán a TASZ filmre vett egy eseményt, amely a kis Gyöngyöspata faluban történt, ahol egyenruhás férfiak és nők csoportjai meneteltek a faluban, és félemlítették meg a romákat. Támogatóik azzal vették védelmükbe a jelenlétüket, hogy a romabűnözés megakadályozásán voltak.
A videón láthatók ezek a teljesen feketébe öltözött férfiak és nők, amint járőröznek a faluban. Néhányan neonáci jelvényeket viselnek ruháikon. Egy ponton más banditák csatlakoznak hozzájuk terepszínű egyenruhákban, korbácsokkal felszerelve. A videón roma emberek leírják, hogyan bántalmazták őket verbálisan és fizikailag. A helyi rendőrség nemigen tett semmit megállításukra.
A történelem megmutatta, hogy a nehéz idők tápot adhatnak az undok, idegengyűlölő, protekcionista és intoleráns érzelmeknek. A nehéz időkben a kormányok számára könnyebb lehet mentegetni a mentegethetetlent (igazolni az igazolhatatlant?), és antidemokratikus törvényeket hozni. Magyarország, akárcsak Írország, csatlakozásakor vállalta, hogy betartja az uniós szabályokat. Veszélyes precedens lesz mindannyiunk számára, ha megteheti, hogy ilyen otrombán megsérti őket.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
