Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 9.
- Részletek
- 2012. február 11. szombat, 03:17
- Megbeszéljük
Ki a hibás a Malév bukásáért?
Budai Gyula elszámoltatási biztos
Bolgár György: - Nem erről akarok Önnel beszélni, csak kíváncsi vagyok, Ön is ott volt Orbán Viktor beszéde alatt a frakcióülésen Egerben?
Budai Gyula: - Igen, itt vagyok jelenleg is Egerben, és kijöttem, hogy Önnel tudjak beszélni.
- Jaj, köszönöm szépen. És hallotta a miniszterelnököt beszélni arról, amit olvasok a hírekben, hogy puccskísérlet zajlott ellene?
- Nem emlékszem ilyenre Bolgár úr, ne haragudjon.
- Akkor lehet, hogy a hvg.hu tudja rosszul. Pedig részletesen idéznek róla és engem meghökkentett a hír.
- Én nem emlékszem ilyenre.
- Tehát nem volt puccskísérlet.
- A hvg.hu-t kéne megkérdezni szerintem.
- Ők nem voltak ott, csak valakiktől hallották, akik ott voltak. Na, gondoltam valaki megerősíti. Ezek szerint sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja.
- Én nem hallottam ezt.
- Jó. Akkor áttérünk a Malévre, mert azért hívtuk, és engem az is meghökkentett, nemcsak az állítólagos puccskísérlet, hogy Ön azt mondja, hogy majdnem ezermilliárd forintos állami teher nehezedne az országra, ha a Budapest Airport Zrt-vel kötött szerződés összeomlana, márpedig egy titkos záradék olyasmit tartalmaz, hogy ha a Malévot kénytelenek lesznek felszámolni, akkor az egész privatizációs szerződés bukik, és a privatizáció kedvezményezettje, a repülőtér üzemeltetője egy csomó követeléssel élhet. Még mindig tartja ezt a majdnem ezermilliárd forintot?
- Tudja, engem meg az döbbentett meg, gondolom, Önök is hallották a mai hírt, hogy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki napok óta kritizálja a jelenlegi kormányt, és hogy milyen remekül járt el 2010-ben, amikor visszaállamosították a Malévet, a Wizz Air igazgatója tavaly áprilisa óta.
- Nem, csak az igazgatóság tagja.
- Igen, annak a Wizz Airnek, amely 2009-ben kezdeményezte, Váradi József vezérigazgató vezetésével, azt a versenyjogi eljárást a Malévvel kapcsolatban, amelynek eredményeképpen az Európai Bizottság idén január 9-én azt a döntést hozta, hogy a Malévnek megközelítőleg 78 és 100 milliárd forint közötti állami támogatást és hitelt kell visszafizetni a magyar állam részére. Én úgy gondolom, hogy ez sokkal megdöbbentőbb, hogy Oszkó Péter a Malév konkurensének az igazgatósági tagja, mert a Malévet lényegében ez az Európai Bizottsági döntés hozta abba a helyzetbe…
- Na de akkor még nem volt igazgatósági tagja, amikor a Wizz Air ezt indította, hanem most lett igazgatósági tagja.
- Na de Oszkó Péter napok óta úgy állítja be magát, mint ha ő tudná a megoldást a Malévvel kapcsolatban vagy tudták volna.
- Nem tudta 2010-ben.
- Miközben 2010-ben a visszaállamosítás során egy annyira elhibázott, olyan rossz szerződést kötöttek, amelynek eredményeképpen a Malév sorsa megpecsételődött. Ugyanis hiába szerezte meg a magyar állam a részvények 95 százalékát, az orosz bank, amely ugye 112 millió euró hitelt adott az Air Bridge-nek, amikor az Air Bridge Zrt. nem tudott fizetni, a cég többségi tulajdonát megszerezve a Malévnek is tulajdonosa lett. Tehát az orosz állami bank ezzel az 5 százalékos részvénypakettel minden döntést meg tudott akadályozni. Vagyis 2010-ben a magyar kormány, a Bajnai-kormány adott 25 milliárd forintot a semmiért, jelen pillanatban pedig Oszkó Péter úgy állítja be magát, mint a Malév megmentője, illetve mint aki a zsebében hordja a bölcsek kövét. Miközben annak a konkurens légitársaságnak az igazgatósági tagja, amelynek a bejelentése alapján a Malév ilyen helyzetbe került.
- De Budai úr, én nem tudnék Oszkó Péter védelmében fellépni, mert nem vagyok védőügyvéd.
- Bolgár úr, nem is kell, csak az igazsághoz sok minden hozzátartozik. Az is hozzátartozik, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta, szerintem kedden, amikor ment arra a tárgyalásra, ahol felperesként Bajnai Gordonnal velem szemben indítottak pert, azt mondta a tárgyalás előtt, hogy ő nem tud semmilyen olyan szerződésről, megállapodásról, amely alapján a magyar államnak ilyen kötelezettségei lennének a Budapest Airport felé. Én meg másnap mutattam a sajtónak azt a szerződést, ahol konkrétan le van írva, hogy a magyar légitársaságot, a Malévet a felszámolás megindítása esetén milyen kötelezettségek terhelik a Budapest Airporttal szemben.
- Induljunk ki ebből. Önök tehát tudták, hogy van egy ilyen kötelezettség.
- Én tudtam, mert a vizsgálatot én folytattam a Malév privatizációja ügyében.
- De akkor tudta a magyar kormány is, meg a Malév vezetése is, meg a vagyonkezelő is.
- Bolgár úr, Önnek mindenképpen igaza van, de ennek a szerződésnek addig a percig, amíg a Malév felszámolása nem indult meg, nem volt jelentősége, mert ez a szerződés arra az esetre rögzített kötelezettségeket, ha a Malév felszámolása megkezdődik.
- Ezt Gyurcsány is mondhatja. Addig nem volt jelentősége, miért hagyták csődbe menni.
- De bocsánat, a volt miniszterelnök azt mondta, hogy ő nem tudott erről.
- Lehet, hogy nem tudott, mert lehet, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kötötte ezt.
- Az objektív tájékoztatáshoz hozzá tartozik, hogy én hallottam azt az interjút a volt miniszterelnökkel, ahol ezeket a kijelentéseket tette, hogy neki fogalma sem volt erről. Illetve hallottam tegnap Veres János volt pénzügyminisztert, aki egyébként az adott időszakban 2007-ben az állami vagyon felügyeletért felelős miniszterként tudomással kellett hogy bírjon, hogy ilyen szerződést ír alá a Kincstári Vagyonigazgatóság akkori vezérigazgatója, Zelle Sándor úr.
- Jó. Maradjunk abban, hogy nekik tudniuk kellett, Ön szerint tudták is, rendben van, én nem tudom megcáfolni, ők maguk cáfolták. De nem tudok ebben igazságot tenni.
- Igen?
- De ha így volt és ha tudták is, mint ahogy Önök is tudták, akkor nem az lett volna a mostani magyar kormány elsőrendű és mindenek feletti kötelessége, hogy nem hagyja csődbe menni a Malévot, mert akkor, mint láttuk, óriási és kifizethetetlen mértékű kötelezettségek fogják terhelni, vagyis meg kell védeni.
- Tisztelt Bolgár úr. A jelenlegi kormány a kormányváltást követően egy olyan kényszerpályán volt, egy olyan csapdahelyzetbe került, amelyben nagy mozgástere nem volt. Ugyanis az Európai Bizottság előtt a versenyjogi eljárás, amelyet Váradi József Wizz Air igazgató indított 2009-ben, már előrevetítette azt, hogy az Európai Bizottság két-három éven belül fog hozni egy döntést, amely alapján azt mondja, hogy a 2007-es privatizációját követően biztosított állami támogatás és hitelek jogellenes állami támogatásnak fognak minősülni, és ezt a Malévnak, a magyar államnak vissza kell fizetni. 2007-ben, amikor a Malévot eladták az Air Bridge Zrt.-nek, a Malévnek körülbelül 60-70 milliárd forint kintlévősége volt. Tehát ha ehhez hozzá számítom azt a megközelítőleg 78 és 100 milliárd forint közötti támogatást, amelyet jelen pillanatban vissza kell fizetni, akkor nagyságrendileg 160 milliárdról beszélünk.
- Még mindig nem tudok igazságot tenni, mert én nem láttam a könyveiket, Ön meg valószínűleg látta.
- Így van. Ez alapján folytattuk le a vizsgálatot.
- Igen. Tegyük fel, hogy Önnek ebben is igaza van. De akár igaza van, akár nincs, akkor is az lett volna a magyar kormány kötelessége, hogy megmentse a Malévot, mert ha nem teszi, akkor ezermilliárdos teher szakad a nyakába, ezt pedig nem teheti meg, nem a Malév miatt, hanem az ország miatt. Miért nem tettek meg mindent a Malév megmentéséért?
- Ez az általam elmondott záradék vagy ismertetett szerződési klauzula, ez egy lehetőség. Én úgy gondolom, a magyar kormánynak az a feladata, hogy a Budapest Airporttal tárgyaljon, mint ahogy folynak is a tárgyalások ebben a kérdéskörben. De ha nem tud igazságot tenni, akkor azt mondja már meg nekem, hogy az nem nagyobb probléma, hogy az előző kormányok, akár a Gyurcsány-, akár a Bajnai-kormány, nem tudtak arról, hogy a Kincstári Vagyonigazgatóság egy ilyen kötelezettséget vállalt be? Akkor el tudja Ön képzelni, hogy az előző kormányok úgy vállaltak be egy közel ezermilliárdos kötelezettséget, hogy senki nem tudott semmiről, egyedül a Kincstári Vagyonigazgatóság szerencsétlen vezérigazgatója?
- Igen. Mondjuk Oszkó Péter szerint ez nem ezermilliárd, hanem maximum ennek a fele, tehát Ön kétszer a szezont is a fazonnal összeadja.
- Elnézést kérek, én tegnap a sajtótájékoztatón felolvastam tételesen, hogy ez egyrészt áll a senior adósságból, ez az az adósság, amelyet a Budapest Airport felvett a különböző bankoktól a fejlesztésekre, ezt ismertettem tételesen.
- Igen. Tehát ki kéne fizetni a fejlesztéseket.
- A Budapest Airport vételárából.
- Ami 465 milliárd volt. Értem.
- Ez a két összeg adja azt a követelést, amit a szerződés rögzített.
- Rendben van. Tegyük fel, hogy Önnek eddig mindenben igaza volt. De ötödször teszem fel a kérdést, ha mindenben igaza van és ilyen óriási kötelezettségek terhelnék a magyar kormányt, akkor hogy engedhette meg azt a tulajdonképpen elképesztő lehetőséget valósággá válni, hogy a Malév csődbe megy? Miért nem akadályozta ezt meg? És miért adtak több milliárd forintot a konkurens Ryanairnek, hogy Magyarországon hozzon létre bázist?
- Ezt én nem tudom, Önöknél is a hírekben azt mondták, hogy a Ryanair nem nyilatkozott, hogy mekkora állami támogatásban részesítették.
- De ez egész biztos, hogy kapott állami támogatást. Miért a Ryanair kap, egy ír cég, miért nem a Malévot próbálták meg megmenteni?
- Azért tisztelt Bolgár úr, azért, mert a magyar kormány az utolsó pillanatig azon volt, hogy a Malévot megmentse. Ez a lehetőség 2012. január 9-én, amikor az Európai Bizottság ismertette a döntését, hogy a Malévnak nyújtott állami támogatások és hitelek jogellenes állami támogatásnak minősülnek, innentől kezdve megszűnt. Tehát az Európai Bizottság lényegében megpecsételte a Malév sorsát ezzel a döntéssel. Innentől kezdve a magyar kormány tíz fillér támogatást nem adhatott bele.
- 2011 júniusában az Európai Bizottság írt egy levelet a magyar kormánynak, amiben azt mondta, hogy ezek a támogatások minden bizonnyal törvénytelenek, de ha megfelelő szerkezetátalakítási programot mellékelnek hozzá, akkor törvényessé tehetők. Önöknek fél évük volt arra, hogy átalakítsák a Malévet az uniós útmutatások alapján.
- Akkor válaszolok Önnek erre a kérdésre. A 2010-es privatizáció mindent megakadályozott. Ugyanis ez a sikertörténet, amelyet Oszkó Péter sikertörténetnek mond, annyira megkötötte a kormány kezét, hogy hiába volt a magyar állam kezében a részvények 95 százaléka, az 5 százalékos tulajdoni résszel rendelkező orosz állami bank minden stratégiai döntést meg tudott akadályozni. Ilyen feltételek között sem befektetőt, sem szerkezetátalakítást a Malévben nem lehetett végrehajtani.
- Akkor miért nem tudtak az orosz kormánnyal szót érteni? Állítólag keleti szél fúj.
- Nézze, azért, mert az orosz kormány, az orosz állami bank nem volt hajlandó ezt követően egy fillért sem áldozni a Malévre. Ilyen egyszerű a dolog.
- Jó, azt kérdezem, hogy hátha meg tudták volna segíteni anyagilag az ő hajlandóságukat, ez még mindig kevesebbe került volna, mint az ezermilliárd.
- Ne haragudjon, Ön olyan feltételezéseket kérdez tőlem, amit nem hiszem, hogy nekem kéne megválaszolni, hogy miért nem tárgyalt a magyar kormány az orosz kormánnyal.
- Nem indíthatna egy ilyen elszámoltatási vizsgálatot esetleg?
- Az én feladatom az volt, hogy a Malév és a Budapest Airport privatizációját jogi szempontból megvizsgáljam. Én megvizsgáltam és ennek alapján mind a Budapest Airport, mind a Malév ügyében büntető feljelentéseket tettem, amely alapján egyébként hűtlen kezelés miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda és nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség.
- De képviselő úr. Ha itt hűtlen kezelés volt és Önnek ez a feltételezése és gyanúja, az egy dolog. De a mostani esetben, amikor ezermilliárdot kezelhetnek hűtlenül, ha valóban ennyiről van szó, akkor itt nem kell vizsgálat?
- Bolgár úr, szeretném megnyugtatni, hogy a holnapi nap átadom azt a feljelentés-kiegészítést az ügyészségre, amely mellé csatolom azt a szerződést, amelyet bemutattam a sajtónak, és én úgy gondolom, hogy az ügyészség vagy a rendőrség ezt is vizsgálni fogja, hogy miként jöhetett létre egy ilyen szerződés, a magyar állam miként vállalhatott ilyet.
- De Budai úr, ez egy nagyon előnyös szerződés volt. A világon ilyen jó repülőtéri üzemeltetési jogot nem adtak el, mint a magyar kormány annak idején. Irtózatos pénzért, nem is csoda, hogy a vevő…
-… Ön látta ezt a pénzt? Mert senki nem látta, ne haragudjon.
- Azért azt Ön se állítja, hogy ellopták. Bekerült nyilván a nagy költségvetési kalapba vagy zsákba.
- Ne haragudjon, Veres János még arról sem akart tudni, hogy volt ilyen. Gyurcsány Ferenc meg nem emlékszik semmire. Akkor itt valami nincs rendben.
- Lehet, hogy valami nincs rendben, én csak azt akarom mondani, hogy ilyen jó privatizációs szerződés kevés volt. De az nyilvánvaló volt, hogy kell valamilyen garancia a repülőtér üzemeltetőjének.
- Jogászként elmondom Önnek, hogy ennyire rossz szerződést, amely a magyar államra ennyi hátrányos kötelezettséget ró, mint ez a szerződés, én még életemben nem láttam.
- A magyar államnak is érdeke lett volna fenntartani a nemzeti légitársaságot, hiszen lehet, hogy veszteséges, de annyi egyéb hozzá kapcsolódó hasznos tevékenységet végez és hasznot hoz, hogy ennek fenntartása, legalábbis belátható ideig, mégiscsak hasznos az országnak. Tehát itt egyezett a két fél érdeke, a privatizálóé is és a privatizációban kedvezményezett üzemeltetőé. Mind a kettő fenn akarta tartani a Malévet.
- Én nem így láttam Bolgár úr, mert én ismerem a szerződést. Én úgy látom, hogy a szerződés kifejezetten a privatizáló fél érdekét testesítette, illetve jelenítette meg. Abszolút nem államérdekeket, kifejezetten magánérdekeket testesített meg. Tehát ez a szerződés kifejezetten a privatizáló cégnek jelentett előnyt.
- Akkor miért szabadult meg tőle a British Airport, majd a spanyol Ferrovia? Mert most már a harmadik tulajdonosnál van.
- Ezt a kérdést nekik kéne feltenni, hogy miért léptek vissza. Ráadásul ne felejtsük el, hogy a Budapest Airport jelenlegi üzemeltetője banki hitelből finanszírozta meg az egész vételt, illetve az egész üzemeltetést. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt a kérdést nem nekem kéne feltenni.
- Sokak számára érdemes kérdéseket feltenni. De most megint félretéve az egészet. Azt mondja, hogy rossz volt a szerződés, ilyen rosszat még nem látott, a kormány már kényszerhelyzetben volt, nem tudta megmenteni a Malévet és a többi és a többi. Fogadjuk el. Ha így volt, akkor miért nem állt készen a magyar kormány arra, hogy a Malév csődjének pillanatában felállítson egy új céget, akár Malév néven, amelyik abban a pillanatban átveszi a Malév személyzetét vagy annak jelentős részét, az utasait, az útvonalait és nem következik be mindaz a pénzügyi és hitelveszteség, amivel részben Ön riogat, részben már ma valóság és holnapután meg még inkább az lesz, amikor a Ryanair és a Wizz Air veszi át az útvonalak jelentős részét?
- Én nem riogatok senkit és nagy tisztelettel próbálok válaszolni a kérdéseire. De olyan kérdéseket fogalmaz meg, amik nem az én hatáskörömbe tartoznak.
- Akkor például ezt is el kellene számoltatni nem?
- Én elszámoltatási korrupció ellenes kormánybiztos vagyok, amit pedig Ön most kérdez, azt szerintem a miniszter asszonytól kéne megkérdezni.
- De ez nem veti fel a hűtlen kezelés gyanúját?
- Bocsánat, a hűtlen kezelés a privatizációs szerződés kapcsán keletkezett károkra vonatkozik, nem pedig arra, hogy a magyar kormány miért nem kezdett el egy új légitársaságot szervezni. Bolgár úr, én jogi szempontból tekintettem át a privatizációt és az egész szerződéses környezetet. Én ezekre a kérdésekre nagyon nagy örömmel igyekszem Önnek válaszolni, de amikor olyan kérdéseket tesz fel nekem, ami nem az én hatásköröm, arra nem tudok válaszolni.
- Nem kell örülnie, mert biztos nem örül neki.
- De én nagyon örülök, látja, én mindig, amikor keres, rendelkezésre állok. Tehát én szívesen beszélek Önnel.
- Ezt viszont én örömmel nyugtázom.
- Tehát ezekre a kérdésekre szerintem nem nekem kéne megválaszolni, mert nem az én hatásköröm.
- De mégis kicsit furcsán veszi ki magát, hogy Ön hallatlan elánnal veti bele magát az előző kormányok különböző ügyeibe és talál ott hibát és bűncselekmény gyanúját. De az egész összefügg nap mint nap azzal, amit most csinál vagy nem csinál a kormány. Akkor vagy kérje a lehetőségei kibővítését, hogy a mostani ügyeket is vizsgálhassa, ha azok összefüggésben vannak a korábbiakkal, vagy nagyon féllábas és féloldalas lesz, amit csinál.
- Szerintem az én munkám teljesen egyértelműen körülhatárolható annak a kormányhatározatnak a tükrében, amely feljogosít ezekre a vizsgálatokra.
- Szóval kéne egy új kormányhatározat, amivel megbízzák Önt, hogy a mát is vizsgálja.
- Én úgy gondolom, hogy a privatizáció, a visszaállamosítás, illetve azok a szerződések, amely akár a Budapest Airporthoz, akár a Malévhez köthetőek, jogi szempontból teljes mértékben át lettek tekintve és megvizsgálva. Ez alapján vontunk le konzekvenciákat és tettük meg a büntető feljelentéseket a Malév, illetve a Budapest Airport tekintetében. Azokra a kérdésekre, amelyeket most Ön megfogalmaz nekem, nagyon szívesen válaszolnék, de az nem az én kompetenciám.
- És akkor az volna a normális, hogy ha mondjuk három év múlva jönne egy másik kormány másik elszámoltatási biztosa és elkezdené megnézni, hogy milyen hűtlen kezelés gyanúja vetődik fel a mostani ügyekkel kapcsolatban? Nem ez volna az egyszerűbb, ha most látnának hozzá?
- Lehet vizsgálni egyébként, ráadásul ne felejtsük el, hogy az Európai Bizottság a 2007 és 2010 közötti állami támogatásokat vizsgálta. Tehát teljesen egyértelműen erre az időszakra állapította meg, hogy ezek a támogatások jogellenes állami támogatásoknak minősülnek. Én úgy gondolom, hogy ez teljesen egyértelműen alátámasztja az én vizsgálati megállapításaimat.
- Nem érzi mégis enyhén szólva visszásnak, hogy a Malév megbukott, a Ryanair meg magyar állami támogatással élni fog ezen a piacon?
- Bolgár úr, én nem tudom, hogy a Ryanair kap-e állami támogatást, tehát én úgy gondolom, hogy ezt még az Önök hírműsora sem erősítette meg. Mert azt hiszem, az Oliver úr úgy nyilatkozott, hogy nem hozzák nyilvánosságra. Tehát megint nem nekem kéne feltenni ezt a kérdést, hogy a Ryanair milyen állami támogatást kapott. Egyelőre a Malév privatizáció, illetve visszaállamosítási ügyeivel kapcsolatban folytattam le vizsgálatot.
- Nézze, a Magyar Turizmus Zrt. és a Budapest Airport stratégiai együttműködésének keretében visszatér Magyarországra Európa legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair. Ez a stratégiai együttműködés szerintem magyarul pénzt jelent.
- Bolgár úr, még egyszer mondom. Ami rám vonatkozik, arra örömmel válaszolok mindig Önnek. Én ebben a kérdésben, amelyet feltett nekem, nem tudok mit mondani.
- Értem, mert ehhez egy új kormányrendelet kellene.
- Én sem a Ryanairt, sem a Wizz Airt nem vizsgálom. Én a Malévet és a Budapest Airportot vizsgáltam. Itt folytattuk le azokat a vizsgálatokat, amely alapján bizonyos kérdésekben döntéseket hoztunk. A Ryanair nem magyar légitársaság, tehát egyébként én nem is vizsgálhatnám a Ryanairt, hogy milyen állami támogatást kapott.
- De ha a magyar kormány megkapná rá a felhatalmazást, akkor vizsgálhatná.
- Keller László vizsgálta a Medgyessy- vagy a Gyurcsány-kormányt?
- De miért nem akarnak jobbak lenni, mint az előző kormány? Állítólag jobbak, nem?
- Nézze, én úgy gondolom, hogy ebből a szempontból eléggé nyitott ember vagyok, tehát nekem nincsenek tabu témák. Még egyszer mondom, a jelenlegi vizsgálat a Malév és a Budapest Airport vonatkozásában folyt. Nem a Ryanair és nem a Wizz Air vonatkozásában.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!