rss      tw      fb
Keres

A forradalom belügyminisztere a náci-tűrésről

Pintér Sándor kijelölt belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki ülésén Molnár Zsoltnak (MSZP) arra a kérdésére, hogyan kíván fellépni a szélsőjobboldallal szemben, közölte: nem tesz különbséget szélsőbal és szélsőjobb között.”

Nem tudom, az MSZP-s képviselő visszakérdezett-e, hogy ez mire is volt válasz. És hogy ha Pintér Sándor nem tesz különbséget a kettő közt, számára az egyenlő elbírálás alapjául vajon a magyarországi szélsőbal vagy a magyarországi szélsőjobb tevékenysége szolgál-e. Mert ha az előbbi, a nácik nyugodtan alhatnak. Mivel csak a magyarországi szélsőbal használja torzítatlanul és sumákolás nélkül a saját jelképeit (amelyeket nálunk kizárólag önkényuralmi jelképként tartanak számon, szemben Strasbourggal), Pintér nyilván mindig következetesen fel fog lépni, ha vörös csillagot lát Vajnai Attila hajtókáján. A szélsőjobb stilizált jelképei ellen ezzel szemben sohasem kell majd fellépnie, mert ügyes utánzatok: véletlenül sem teljesen azonosak a náci-nyilas önkényuralmi jelképekkel. Ugyancsak nyugtuk lesz a magyar náciknak, ha a magyarországi szélsőbal cigány- és zsidóellenes kiszólásai, a magyarságból mint nemzetalkotó fajból másokat kitagadó tirádái alapozzák meg az egyenlő mércét. Nem kell félniük az új magyar belügyminisztertől akkor sem, ha a magyar falvakban és városi köztereken masírozó, egyenruhás kommunista brigádok gyűléseire és vonulásaira gondolnak. Különösen nem, ha a magyar szélsőbal által felhergelt, lesből tüzelő, ártatlan gyerekeket és mit sem sejtő felnőtteket cigányságuk okán gyilkoló önkéntes komcsi igazságtevőkre. Vagy a sarló-kalapácsos zászlóval futballmeccsre járó, a burzsujokat a gulágra induló vonatokkal fenyegető, a városokat ordas kommunista indulatukban szétverő futballdrukkerekre. Azokra a könyvesboltokra, amelyek Sztálinnak és követőinek összes műveivel vannak tele. Azokra a zenekarokra, amelyek rockzene címén kommunista propagandát nyomatnak. Arra a parlamenti pártra, amelynek képviselője háborítatlanul tehet esküt a betiltott kommunista brigádok egyenruhájában. Arra a parlamenti pártra, amelyik nyíltan-burkoltan évek óta támogatja a kommunista pártot, érdekei szerint vagy összejátszik, együttműködik vele, vagy ordenáré módon lejáratja a képviselőit. Ha ez a magyarországi szélsőbal a mérce, a nácik szabadok lesznek, mint a madár.

És lesz ehhez Pintér Sándornak szövetségese is. Ugyanis mindaddig, amíg az a doktriner, hazug és korlátolt – bocsánat a jelzőkért, de ezt már annyiszor szóvá tettem, hogy a kulturáltabb jelzőim az idők során elfogytak – álláspont lesz jellemző az LMP-re és vezetőjére, Schiffer Andrásra, amelyet saját felelőssége és felelősségük át- és elhárítása érdekében Schiffer régóta tanúsít, nem kell bonyolult és sok összetevős okokat keresni a magyar szélsőjobb megerősödésének magyarázatához sem. (Lásd Schiffer újabb mélyenszántó megnyilatkozását: „ha négy éven keresztül nem ’fasiszta veszéllyel’ riogattak volna a hatalmon lévők, ’a Jobbik most a fasorban sem lenne’.”) Elég lesz továbbra is csak az MSZP-SZDSZ-koalíció nevét kiejteni, és máris mindenki tudja majd, hogy a nácik nem a korlátozhatatlan szabadságjogokról szóló harcos felfogásnak, nem a hiányzó egységes elutasításnak, nem a társadalom totális elhülyítésének, nem az igazságszolgáltatás  defektusainak a termékei, kizárólag a riogatás növesztette őket – szabadon – ekkorára. Nincs tehát dolog velük, hiszen a riogatók megbuktak.

A szánalmas és felháborító náci-tűrés, úgy látszik, a forradalom után is töretlenül folytatódik.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!