rss      tw      fb
Keres

Kovács Ph.D. államtitkár válasza Francis Fukuyamának



Az American Interest című folyóirat A magyar kormány válaszol Francis Fukuyamának címmel tette közzé Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár válaszlevelét Fukuyama írására. A folyóirat szerkesztői a következőket közlik az olvasóval, mielőtt a levél fakszimiléjét, majd külön a szövegét is közre adják: „Az alábbi levelet Dr. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkártól kaptuk február másodikán, amelyben Francis Fukuyama január 23-ai bejegyzésére válaszol" [lásd a Galamusban: Fukuyama az Orbán-rendszerről: a rossz szereplők tönkretehetik a legjobban kitalált intézményeket is].




A levél szövege:

Budapest, 2012. február 2.

Tisztelt Uram,

Múlt héten közölték honlapjukon Francis Fukuyama cikkét („Számítanak-e valóban az intézmények?”, 2012. január 23.) A tényeket illető pontosság a pontos érvelés előfeltétele. Minthogy Fukuyama professzor néhány ténye nem volt pontos, érvelése egy része sem volt az.

Először is az alkotmánybírósági bírák nyugdíjkorhatára az új alkotmány értelmében változatlan marad. A köztisztviselők (köztük az „egyszerű” bírák) számára bevezetett új, általánosan érvényes jogszabály mellett az Alkotmánybíróságra és bíráira vonatkozó különleges szabályozás érvényben marad. Másodszor, noha jelenleg jogi vita folyamatában vagyunk az Európai Unió Bizottságával, a testület nem mondta ki, hogy a magyar kormány sérti a központi bank függetlenségét, nem is szólva arról, hogy „eliminálná”. Harmadszor, a költségvetés feletti alkotmányos ellenőrzést illetően az igazság éppen az ellenkezője annak, amit Fukuyama professzor állít: a nemzeti adósság felső határának bevezetésével nem gyengítjük, hanem erősítjük az ellenőrzést.

Végül, de legkevésbé sem utolsó sorban, egy nagy pontatlanság ássa alá Fukuyama professzor érvelését az új választójogi törvényről. Fontos hangsúlyozni, hogy noha a magyar parlamenti mandátumok száma a felére csökken a következő választásokon, fennmarad az úgynevezett vegyes választási rendszer. Az új választójogi törvény éppenséggel megkönnyíti a jelölteknek az indulást. Továbbá nincs értelme arról beszélni, hogy a kormány „a Fidesz javára változtatta meg a választójogi törvényt”, a 2010-es eredmények ugyanis teljességgel atipikusak voltak. A leadott szavazatok 53 százalékát elnyerve a Fidesz ráadásul a 176 egyéni választókörzet közül 173-ban többséget szerzett. Képzeljék el ezt az eredményt egy olyan, „a győztes mindent visz” rendszerben, amilyen Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban van. A demokráciákban a választásokat az állampolgárok döntik el, és nem bármiféle sajátos választási rendszer speciális szabályai, és ez a legfontosabb.

Tiszteletben tartjuk a kritikus véleményt, és üdvözöljük a fair bírálatokat, de zavaró látni, hogy egy ilyen kiváló gondolkodó Magyarországot illető érveit tárgyi tévedésekre alapozza. Mindazonáltal továbbra is érdeklődéssel fogjuk olvasni Fukuyama professzor megszólalásait, bízva abban, hogy hasznosnak bizonyulnak mai világunk megértésében, ahogy a múltban is annak bizonyultak.

Tisztelettel

Kovács Zoltán, Ph.D.
kormányzati kommunikációért felelős államtitkár



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!