rss      tw      fb
Keres

Nyugati olvasói leveleket szemléz az MTI és a Heti Válasz




Az MTI is, a Heti Válasz is ott tart, hogy Orbán Viktort támogató olvasói leveleket szemléz a nyugati sajtóból.

Heti válasz: Éles bírálat – Újabb vélemény Orbánról

Az egyoldalú Orbán-képet kritizálja a párizsi szélsőbaloldali hetilap*, írja pénteki sajtószemléjében T. P.

„A Marianne egyik olvasója majdnem egész oldalas véleménycikkben áll ki Orbán mellett.

A radikális baloldali Marianne című francia hetilapban többször volt téma Orbán Viktor, s bár a magyar miniszterelnök egyes célkitűzései akár még közel is állhatnak a szerkesztőség véleményéhez – amely magát antiglobalistának és kapitalizmus-kritikusnak tartja –, a Magyarországgal foglalkozó cikkeikben ez egyáltalán nem jött át. A lap egyik olvasója, Géraldine Couget, éppen ezért majdnem egész oldalas véleménycikket írt a lap legfrissebb számába, amelyben kifogásolja „az egyoldalú gondolkodást” Orbán kapcsán.

Cikkének apropója, hogy a radikális hetilap a korábbi számában Paul Gradvohl, Közép-Európa-szakértőt kérdezte Orbánról: az egyetemi tanár számos fórumon nyilatkozott már meg Magyarország kapcsán, s mindenütt az uralkodó kritikus álláspontot fogalmazta meg. Géraldine Couget szerint azonban a Marianne-nak nem lett volna szabad beállnia a sorba. ’Amit az Önök sajtótermékében a leginkább becsülök, és amiért évek óta minden héten olvasom, az nem más, mint a politikai korrektség elutasítása és az egyoldalú gondolkodással szembeni elutasításuk’, írja a szerkesztőségnek.

Éppen ezért szerinte a Marianne-nak kötelessége lenne ’több forrásból’ tájékozódnia, és Magyarország kapcsán figyelembe kéne vennie az ország ’történelmi nehézségeit’. Couget megjegyzi, hogy Orbán Viktort ’egy teljesen arányos választási rendszerben’ választották meg 52 százalékkal. (Valójában a magyar rendszer nem teljesen arányos, ugyanis többségi elemek is vannak benne, éppen ezért tudott a Fidesz 52 százaléknyi szavazattal parlamenti kétharmados többséghez jutni.)

Couget úgy véli, hogy nem Magyarország kapcsán kéne ’kifogásolni’ az antidemokratikus lépéseket, hanem ’sokkal szigorúbban’ kéne ezt a vádat Brüsszel irányába megfogalmazni, ’amely Olaszország és Görögország élére a pénzügyi szektor diktátumának elkötelezett vezetőket kényszerít’, és amely ’bennünket is naponta megfojt’.”

____________________

* Higgyünk inkább a Marianne önmeghatározásának. A honlap saját hitvallásaként Albert Camus-t idézi: „Az igazság iránti vágy nem akadálya az állásfoglalásnak.” A Wikipediában pedig ezt írják önmagukról: „Az újság harcol az ellen, amit pensée unique-nek nevez”. (Ez magyarul nagyjából így fordítható: a többségi, divatos, kizárólagosságra törekvő gondolkodás, amely a kreatív gondolkodás akadálya.) „A Marianne önmeghatározása szerint republikánus újság, amely egyszerre harcol az ellen, amit 68-as baloldaliságnak, és az ellen, amit neoliberális globalizációnak nevez. Támogatja a szabad vállalkozást és a piacot, de elveti a gazdasági dogmatizmust, amelyet a monetarizmushoz és a neoliberalizmushoz köt. Támogatja ezzel szemben a szabályozott liberalizmust, a kulcsszektorokban az állami monopóliumokat, s itt elsődlegesnek a közszolgáltatásokat tekinti.”

Ezt elég nehéz „szélsőbaloldalinak” vagy „radikális baloldalinak” nevezni – a szerk.

***

Olvasói levél a European Voice-ban

Az MTI csütörtökön számolt be arról, hogy „a magyar alaptörvény mellett állást foglaló olvasói levelet közölt… a European Voice című brüsszeli hetilap Tényleg olyan szokatlan Magyarország új alkotmánya? címmel”.

„David Fieldsend, a brüsszeli hetilapban megjelent olvasói levél írója – az uniós témák keresztény szemszögű elemzésével foglalkozó, CARE for Europe nevű brüsszeli civil szervezet vezetője – egyebek között azt emelte ki, hogy az Európai Parlament januári plenáris ülésén a baloldali képviselők az alkotmány számos olyan elemét is jogsértőnek értékelték, amelyekben a nemzetközi intézmények (az Európai Bizottság vagy a Velencei Bizottság) nem találtak kifogásolnivalót. Az olvasó kiemelte a kereszténység említésének, a házasság mint nő és férfi közti kapcsolat rögzítésének, valamint a magzat fogantatástól való védelmének témáját. Leszögezte, hogy ezek az elemek számos más uniós ország alkotmányában is megtalálhatók. Fieldsend szerint amikor egyes politikusok ezeket említve úgy vélik, hogy európai értékek kerültek veszélybe, ’inkább egy kisebbségi közösség értékeiről beszélnek, amelyekről azt szeretnék látni, hogy többségivé válnak’. Az Economist-csoporthoz tartozó hetilapban közölt olvasói vélemény szerint Magyarország ’nem olyan ország, amely eltűnőben van az európai normák radarernyőjéről’, hanem olyan, amely ’stabilan az európai alkotmányos gyakorlat történelmi fővonalában helyezkedik el’.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!