rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. január 12.

Háromezer milliárd uniós forintot kockáztat a kormány
Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője


Bolgár György:
- Korábban, az előző ciklusban, őszintén szólva már nem tudom megmondani, hogy milyen nevű minisztériumban volt államtitkár.

Varju László: - Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium.

- Nemzetit akartam mondani, az jött a számra, hiszen most már minden minisztérium nemzeti. Szóval a Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumban volt államtitkár és az Európai Uniós támogatások összehangolásáért volt felelős. Az Európai Bizottság különböző szankciók bevezetését is fontolgatja vagy legalábbis megemlítette Magyarországgal kapcsolatban, felvetődött a kohéziós alap támogatásainak esetleges visszatartása is. Mi az, amit veszíthetünk? Mi ez a bizonyos kohéziós alap?

- Nagyon sokat veszíthetünk, mert az európai uniós csatlakozásunkkor az egyik fontos érv éppen az volt, hogy Magyarország, mivel az európai átlagnál kevésbé fejlett, attól eltérő térségnek minősül, ezért az Európai Unió közös alapból, ebből a kohéziós alapból támogatja az itteni fejlesztéseinket. Magyarországnak hét évre rendelkezésre áll 21,9 milliárd euró, összességében véve több mint 8 ezermilliárd forintnyi fejlesztési forrás, amelyből utakat, iskolákat építettünk az elmúlt években. Ebből látható számos olyan híd, amely megkönnyítette a közlekedést, biztonságosabbá tette az életünket. Vagy, hogy a mindennapokat említsem, a Szemünk Fénye Program, amikor az iskolákban a világítás cseréjére sor került és a neoncsövek helyére egy jóval egészségesebb, kevésbé bántó világítás került. Korábban ezek a fejlesztések készültek ebből, most ezt teszi kockára ez a kormány egy elhibázott lépéssel.

- Na de mekkora összegről van szó? Itt olvastam körülbelül 2 ezermilliárd forintnyiról, amit nem hiszem ugyan, hogy teljesen elveszíthetünk, de akár felfüggeszthetnek vagy visszavonhatnak. És ezek főleg közlekedési meg részint környezetvédelmi és energiaprogramok.

- Ha úgy tekintjük, hogy a 8 ezer milliárd forintból körülbelül a ciklusváltás időszakára időarányosan annak a felét használtuk fel – ez egyébként kicsivel kevesebb volt –, 4 ezer milliárd forintnyi maradt az Orbán-kormány döntésének hatáskörében. Ezek közül a programok közül lényegében nem nagyon indult el semmi.

- Csak egy időre kifejezetten leállították az egészet, mondván, hogy ki akarják takarítani a disznóólat és ezért nem történt semmi. Tehát biztos takarítottak.

- Bizony, ezt állították. És a takarítás azzal zárult, hogy rájöttek, hogy tulajdonképpen csak egy év időveszteségbe kerültek és így a magyar gazdaság számára évi 1,5–2 ezer milliárd forint nem állt rendelkezésre. A tavalyi évnek éppen az egyik legnagyobb drámája ez, hogy ezt a forrást gyakorlatilag kivonták belőle, szinte azt mondhatom, hogy saját hatáskörben. Mert pályázati kiírások nem jelentek meg és nem lehetett ezekre munkát vállalni és munkákat biztosítani. Szóval lényeg az, hogy lényegében egy 4 ezermilliárd forintnyi az, ami elkölthető forrásként rendelkezésre áll.

- De ennek csak egy része a kohéziós alap, ugye? Mert van másik is.

- Lényegében igen, itt több minőségű pénz van, egyik része, amelyről még nem született döntés, a következő rész, amelyre már szerződést kötöttek, de kifizetésre még nem került sor, és egy harmadik rész, amelyet egyébként már kifizettek. Ezek közül, amelynél nem került szerződéskötésre sor, azt kockára teszik, mert azt felfüggeszthetik.

- A Külügyminisztérium éppen most adott ki egy nyilatkozatot, hogy csak azt lehet felfüggeszteni, ami kötelezettségvállalásnak minősül, vagyis azt, ami még csak a folyamat elején tart. Azokat nem lehet, amiket már esetleg elkezdtek megcsinálni, végrehajtani, már ellenőrzik a beruházás végrehajtását és már csak a kifizetés van hátra. Ez a kötelezettségvállalás a becslései szerint mégis mekkora összegeket érinthet?

- Itt különböző számokat mondott a minisztérium az elmúlt évre vonatkozóan, hogy mennyit tudott lehívni – egész pontosan inkább úgy mondom: pályázati kiírással a pályázók számára hozzáférhetővé tenni és kifizetni. Az én becsléseim szerint ez biztosan nem haladja meg az ezermilliárd forintot, tehát legalább 3 ezer milliárd forint az, amit kockára tesznek azzal, ha az Európai Unióban korábban meglévő szabályokat – amelyeket közösen vállaltunk, amelyre több millió állampolgár szavazott – felbontják.

- Háromezer milliárd forint rengeteg. Ugye a tavalyi államháztartási hiány 1700 valahány milliárd volt.

- Igen.

- Tehát kétévnyi államháztartási hiány. És ez ráadásul a GDP-nek több mint 6 százaléka. És csak azért nem volt annyi, mert közben a magánnyugdíjpénztári összegek elvételével ezt a valódi hiányt elfedték. De kétévnyi óriási hiánynak felel meg ez az összeg. Ha ez nem kerül be a magyar gazdaságba, nem segíti a gazdaságot, nem segíti, ösztönzi, illetve a szó legszorosabb értelmében a beruházásokat nem tartalmazza, akkor leáll a gazdaság növekedése, függetlenül a világ válságától és az euró válságától.

- Ez pontosan így van, ráadásul Magyarországon fejlesztési forrásként lényegében ez az egyetlen forrás áll rendelkezésre. A magyar költségvetésben már a kormány nem tervezett, az európai uniós fejlesztésre vagyis forrásokra számított eddig. De most ezt is kockára tette és ezt is kockáztatja. Ez az összeg a magyar gazdaságban ezen a mértéken felül még mozgósítja azt az önrészt is, amit maguk a vállalkozások vagy maguk a civil szervezetek, önkormányzatok tettek még hozzá ahhoz, hogy a fejlesztések megvalósuljanak.

- Amit maguktól nem csináltak volna meg, hiszen nem volt pénzük az egészre, így sokszor 70-80-90 százalékos arányban az európai uniós pénz viszi a beruházásokat, és ehhez tették hozzá a 10 vagy 25 százalékos önrészesedésüket. De az semmire nem lett volna elég. De akkor az is megmarad a semmiben, nem járul hozzá a beruházáshoz, növekedéshez, fejlesztéshez, hanem csak a stagnálás marad vagy a visszaesés, nem?

- A pillanatnyi állapot szerint nekem úgy tűnik, hogy a visszaesés az, ami ebből bekövetkezik, mert a forrás úgy áll rendelkezésre számunkra, hogy igazából költségvetésen kívüli forrásként segít nekünk, ilyen módon áramlik a gazdaságba. Ez a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, vagy úgy, hogy az ő működésüket fejlesztési lehetőséggel segíti, ami új gépet, új eszközöket jelent és ezáltal jobb eszközöket tudnak gyártani és szállítani külföldre vagy Magyarországra. Vagy pedig úgy is segítheti a kis- és középvállalkozásokat, hogy épülnek utak és ebben ők munkát, megbízást kapnak és ez munkahelyteremtést jelent ezeknél a kisvállalkozásoknál. Gyakorlatilag ez kerül ki, erre nem lesz mód akkor, ha a kormány ezt teszi, amit éppen tesz.

- De most felvázoltuk a katasztrófa-forgatókönyvet. Éppen ezért, amit itt most elmondott, szinte lehetetlen, hogy a magyar kormány ne tartsa be azokat az európai uniós szabályokat, amelyeknek a megkerülése vagy megsértése miatt minket különböző retorziók fenyegetnek. Ha ugyanis kiesne 2-3 ezermilliárd forint a magyar fejlesztésekből, beruházásokból, az a gazdasági csőd szélére sodorná az országot. És egy másik oldalról, mert más egyéb is fenyeget bennünket. De ezt nem engedhetjük meg magunknak. Fogcsikorgatva, szájukat összeszorítva akkor is alkalmazkodniuk kell az európai uniós szabályokhoz. Ennyi pénzt nem veszíthet el a magyar gazdaság. Nem?

- Nemcsak hogy nem veszíthet el, hanem Magyarországnak kifejezetten érdeke az, hogy éppen ennek a forrásnak a felhasználásával megépítse, kiépítse és fejlessze azokat a vállalatait és azt az infrastruktúráját, amely segíti azt, hogy az Európai Unióhoz és benne kicsit hasonlítsunk ahhoz, amit Bécsben, Ausztriában vagy más országokban látunk. Ez egy olyan segítség, amelyet semmilyen módon nem szabad elveszíteni. Ráadásul nemcsak az álmokat hozza ez meg, hanem – mint ahogy korábban említettük – ezek valóságos munkahelyeket teremtenek és családoknak adnak lehetőséget megélhetésre. Olyan körülmények között, amikor általában a vállalatok a mindennapokban küzdenek azért, hogy a gázszámlájukat ki tudják fizetni. Ekkor kockára tenni, azt gondolom, óriási felelőtlenség.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!