rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. január 11.



Bolgár György kérdései 2012. január 11-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az Európai Unió elkezdte a magyar ügyek tárgyalását és a jövő héten dönt arról, sértik-e a magyar törvények az uniós jogot. Meddig fognak elmenni és mi a jó nekünk, meddig menjenek el?

Másik témánk részben összefügg ezzel. Az Amerikában élő neves szociológus, Szelényi Iván szerint az Orbán-kormány tudatosan akarja csődbe vinni az országot. Szerinte az argentin példa az összeomlás után gyors növekedést ígér, és lehet, hogy Orbán erre játszik. El tudják képzelni?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy fideszes ellentüntetés szerveződik az Orbán-kormány mellett. Többek között ismert jobb- és szélsőjobboldai újságírók felhívására. Lesznek megint kétmillióan?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy olasz újságírók ülősztrájkot tartanak a római magyar nagykövetség előtt tiltakozásul a Klub rádió elhallgattatása miatt?

És végül beszéljük meg, hogy hét járásra osztaná Budapestet a kormány. Hogy mi van? Majd még a járási párttitkárok is beülnek a polgármesteri székekbe?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Prőhle Gergely a Külügyminisztérium helyettes államtitkára


Bolgár György: - Árulja el nekem, mit csinál államtitkári szobájában, amikor azt olvassa vagy azt hallja telefonon beosztott brüsszeli diplomatáitól, hogy az Európai Bizottság súlyos figyelmeztetéseket küldött Magyarországnak: három törvény visszavonását várják és kilátásba helyezték, hogy elvehetik az európai uniós támogatások egy részét is. Fogja a fejét, mondja, hogy mi megmondtuk előre, vagy esetleg telefonál valakinek, hogy csináljuk ezt vagy azt? Hogy működik ilyenkor egy vezető külügyi tisztviselő?

Prőhle Gergely: - Először is várom a Klubrádió hívását.

- Ez a legfontosabb, ebben máris egyetértünk.

- És lám, nem kellett csalatkoznom, mert ez a hívás meg is érkezett. Tréfát félretéve, tényleg örülök, hogy erről beszélhetünk. Az az igazság, hogy én ezt a meglehetősen józan, világos beszédet megkönnyebbüléssel fogadtam. Ugyanis amikor arról beszélünk, hogy konkrétan vizsgálnak meg jogszabályokat, amik itt korábban kritika tárgyát képezték, akkor ez, mint ahogy a médiatörvény esetében is volt, kifogja a szelet mindazoknak a vitorlájából, akik pusztán politikai csevegés szintjén, általában beszéltek a jogállam veszélyben létéről, a jogtiprásról, a különböző veszélyekről, ami a magyar demokráciára leselkedik. Tehát én azt tudom mondani, hogy ha majd megérkezik az Európai Bizottság jogi véleménye, ami tényleg a szövegekre és csak a szövegekre koncentrál, akkor azt remélem, ha erre ugyanúgy fogunk reagálni, ahogy ezt már a médiatörvény esetében is tettük, akkor ezt mindenki megkönnyebbüléssel fogja fogadni, és látni fogja, hogy Magyarország jogállam, tiszteli a törvényeket, valamint józan ésszel felfogja, hogy része az európai jogrendnek. Tehát amit a brüsszeli bizottság jogászai mondanak, azt meg is szívlelik.

- Én már többször is elismerésemről biztosítottam itt a műsorban, hogy a legrosszabból is a lehető legjobbat tudja kihozni.

- Én egy ilyen optimista lélek vagyok Bolgár úr, úgyhogy ezt ne vegye rossz néven.

- Nagyon szépen hangzik, hogy mennyire örül annak, hogy tényleg letérdepeltetnek bennünket. De nem lett volna egyszerűbb, ha hallgattunk volna azokra a talán nem ennyire konkrét, nem ennyire szigorú, nem ennyire törvényeket számon kérő figyelmeztetésekre, hanem azokra az általánosabbakra, hogy bajok vannak, figyeljetek oda, ez így rossz irányba megy, tessék változtatni a médiatörvényen, az igazságszolgáltatáson és így tovább? Mert akkor elkerüljük ezt a kínos helyzetet, hogy bizony be kell tartanunk azokat a nyomorult európai uniós törvényeket, amelyekről tudni lehetett, hogy bizony több ponton megsértjük őket.

- Bolgár úr, olyan kérdést tesz fel nekem, amit én nem tudok megválaszolni, hiszen nem erre vagyok hivatott. Természetesen az Európai Bizottsággal és egyáltalán a külfölddel való kommunikációban a Külügyminisztériumnak van illetékessége, ezt mi nagyon komolyan is vesszük, ahogy ezt már minden szinten az elmúlt hetekben elmondtuk. A kinti kifogásokat is közvetítjük hazafelé és a magyar álláspontot is igyekszünk minél következetesebben képviselni kifelé. Most is ezt tesszük.

- Azért is kérdeztem az elején, hogy hogyan működik egy vezető külügyi tisztviselő, mert Önök értenek a szóból. A finomabb szóból is, az általánosabb szóból is, a diplomatikusabb szóból is, a barátinak látszó, de mégis komoly aggályokat magában hordozó szóból is. És nyilván, amikor ezek megjelentek, akár a külföldi sajtóban, akár egy-egy külföldi politikus nyilatkozataiban, megpróbálták ezt a hazai politika diplomáciában kevésbé járatos vezetőivel érzékeltetni. Hogy csinálták ezt? Kellő erővel, kellő hangsúllyal? Megnyomták a vészcsengőt, hogy vigyázzunk, mert elkerülhetetlenül nagy bajba sodorjuk magunkat, ha nem figyelünk Európára és a világra?

- Az a probléma itt, hogy a jogi és a politikai érvelés folyamatosan keveredik, illetve keveredett mindeddig, és ezért vagyok megkönnyebbülve most, ha az Európai Bizottság pusztán jogi alapon fog majd véleményt formálni. Mert ha megnézzük az elmúlt hetek, hónapok ezzel kapcsolatos kommunikációját, akkor valahol az a bizonyos politikai szög mindig kibújt abból a bizonyos zsákból. Hogy csak néhányat idézzek az elmúlt napok terméséből. Mondjuk, ha megnézem a német közszolgálati televízió kritikáját a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, akkor hozzáveszem azt az apró finomságot, hogy az szerepel azon a bizonyos honlapon vagy tudósításon, hogy Magyarország 1945-ben szövetséget kötött Oroszországgal, és rögtön látom, hogy itt valami komolytalan véleménynyilvánításról van szó. Vagy elolvasom a liberális oldalon prófétának tekintett Bernard-Henri Lévy mai kis szösszenetét a Welt című német napilapban, és abban azt olvasom, hogy Szent István a törökök ellen viselt háborút, akkor megint csak kibújik ez a politikai szög a zsákból. Tehát nagyon nehéz itt világosan és tisztán látni ezekben az ügyekben. A jogi vélemény az más. Az egy komolyan veendő dolog, arra érdemben kell reagálni, azt Európában minden kormány komolyan veszi, így a magyar kormány is.

- Az vesse az első követ Henri Lévyre, aki tudja kapásból, hogy melyik francia király kik ellen hívott háborút.

- Ez így van, de van egy óriási különbség. Én például nem tudom, de nem is teszek közzé cikket a francia napilapokban ezzel kapcsolatban.

- De azért előfordul, hogy akár Ön és mások is nyilatkoznak például nyugati újságíróknak politikai jellegű dolgokról.

- A francia történelem rejtelmeiben óvatos vagyok.

- De politikai tartalmú kijelentéseket tesz. És az, ha egyes esetekben konkrét hibákkal meg történelmi tévedésekkel tarkítva teszik a politikai véleményt közzé, még nem feltétlenül diszkreditálja magát a politikai véleményt, illetve a tartalmát. Márpedig ez lényegében egyöntetű és egyhangú volt. A konzervatív Die Welttől a liberális Le Monde-ig, a New York Timestól a Washington Poston át a konzervatív liberális Economistig, a német, az osztrák, a skandináv lapokon át az olaszokig, szóval megkapták a politikai véleményt. Először finomabban, aztán egyre keményebben, és a végén a sok politikai vélemény a sajtóban és a közéletben odáig jutott és odáig sűrűsödött, hogy most már jogilag is megfogalmaznak kifogásokat. De nem kellett volna a jogi végig eljutni, ha a politikai figyelmeztetéseket időben megfogadják.

- Lehet, hogy így van, de a politikai játszmák nem a Külügyminisztériumban, és különösen nem az én szintemen zajlanak. Tehát ilyen értelemben én ezekkel nem nagyon tudok mit kezdeni. Amikor hivatalos diplomáciai források ilyen jelzéseket adtak, azt Magyarországon és itt különösen a Bem téren mindenki komolyan vette.

- És mennyire tudták továbbadni, érzékeltetni a döntéshozókkal? Mert abban egyetértünk és Ön természetesen jobban tudja, hiszen belül van, hogy nem az Önök dolga, nem az Önök feladata, nem Önöknek kell kezelniük, Önök bizonyos szempontból valamiféle védekező, elhárító, koordináló szerepet játszanak, de a döntéseket nem hozzák meg. De mennyire igyekeztek megkönnyíteni a döntéshozók dolgát, hogy vegyék komolyan ezeket a figyelmeztetéseket?

- Minden ilyen információt a leglelkiismeretesebben továbbadunk, azt gondolom, hogy a jogi következményekkel is mindenki tisztában van. Én nem gondolom, hogy egy kormánynak vagy akár egy parlamentnek folyamatosan azt kéne nézni, hogy milyen a nemzetközi visszhangja annak, amit ő csinál. Ha politikai döntéshozók nagyon fontos reformlépéseket vagy átalakításokat hajtanak végre, akkor bizony lehet, hogy tekintetbe veszik azt, hogy ebből akár nemzetközi konfliktusok is adódnak. Ha politikai konfliktusok adódnak belőle, akkor meg lehet, hogy még egy kicsit örülnek is neki. Ha ennek aztán jogi következményei vannak, ráadásul olyan jogi következményei lehetnek, ami az egész országnak rossz, az már egy egészen más helyzet. Most erről beszél az Európai Bizottság, ezért más minőségű ez a kijelentés, ezért kell ezeket komolyan venni, érdemben foglalkozni vele, és adott esetben úgy reagálni rá, hogy ezek az akadályok vagy kifogások elháruljanak.

- Le lehet ezeket söpörni? Lehet úgy tenni, mintha ezek sem volnának komolyak, vagy a Külügyminisztérium szerint nem? Ezeket már abszolút komolyan kell venni?

- Ezeket nem lehet lesöpörni, hiszen mi magunk akartunk az Európai Unió tagjaivá válni, mi magunk vállaltuk azt, hogy ezt az európai jogrendet magunkra nézve is érvényesnek tartjuk, de semmi ilyen szándék nincs. Az első nyilatkozatokból rögtön kiderül az, amit már egyébként néhány napja az IMF-tárgyalások kapcsán mindenki, a miniszterelnök úr is mond, hogy nincs olyan kérdés, amiről ne lehetne velünk tárgyalni, abban az esetben, ha konkrét kritika fogalmazódik meg és nemcsak úgy általánosságban csevegünk arról, hogy milyen állapotban van a jogállam Magyarországon.

- Bár arról is cseveghetnénk, de ezt most nem tesszük. Köszönöm szépen az interjút.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Andor László, európai uniós biztos

Bolgár György: - Arról szeretném a rövid összefoglalóját és talán kommentárját is hallani, hogy mi történt az Európai Bizottság ülésén azon kívül, hogy szigorú figyelmeztetéseket, rövid határidőt kaptunk. Beszéltem itt Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkárral, aki azt mondta, örül annak, hogy végre konkrét kifogásokat fogalmaztak meg velünk szemben, ezzel lehet mit kezdeni.

Andor László: - Valóban csak röviden tudok beszélni, mert most már Koppenhágában vagyunk teljes létszámban a dán elnökség kezdetén. Egy átfogó, igen széleskörű és részletekbe menő vita zajlott, de ez valójában csak a kezdete egy hosszabb folyamatnak. Ugyanis több ügyben visszatérünk a jövő héten a részletekre, főleg olyan kérdésekben, ahol a kötelezettségszegési eljárás valószínűsíthető vagy legalábbis ennek a lehetőségét vizsgálják a kollégák. Elsősorban az a három alelnök, akinek a nevét jól ismerik otthon is. Viviane Reding, Olli Rehn és Neelie Kroes…

- Ők felsoroltak konkrét problémákat azokkal a törvényekkel kapcsolatban, amelyekről szó van?

- Természetesen, például Viviane Reding alaposan elemezte a bírói függetlenség kérdését.

- Viviane Reding például megemlítette, hogy Navracsics Tibortól kapott-e választ, ami részben kielégítette, részben viszont nem? Vagy ilyenekre nem tért ki?

- Természetesen említette a levelezést, mind az elnök, mind az alelnökök beszámoltak a saját levelezésükről. De az, hogy ennek mi az értékelése, csak később fog kiderülni. Ennek többek között az az oka, hogy a levélben kapott válaszokat együtt elemzik a közben elkészült és elfogadott törvényszövegekkel, amelyek fordítása viszont időt igényel, és emiatt legkorábban a jövő héten lesz konkrét értékelés.

- Magyarán Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevele Barroso elnöknek akkor kerül teljes mélységében a bizottság elé, ha ott lesznek a kifogásolt törvények, mondjuk a jegybanktörvény.

- Pontosan, amelyről Olli Rehn értelemszerűen beszámolt és jelezte az ő előzetes vagy valószínűsített álláspontját.

- Milyen volt a hangneme és a hangulata a Magyarországgal foglalkozó kérdések megvitatásának?

- Azt tudnám mondani, hogy a biztosok kellő komolysággal kezelik az ügyet.

- Értsem azt a komolyságon, hogy szigorúsággal?

- Igen, ugyanis nagyon ritkán fordul elő, hogy egy ország egyidőben ilyen sok kérdésben produkáljon vitatható vagy potenciálisan az uniós jogba vagy értékrendbe ütköző törvényeket. Pláne az alkotmányosság erejével. Tehát igazából ezek az ügyek külön-külön is, de így összességében mindenképpen komoly fejtörést okoznak a biztosoknak külön-külön, de összességében is.

- Ön szerint a magyar kormánynak van tennivalója ebben a következő egy hétben vagy nincs más, mint megvárni, hogy a bizottság pontosan mire szólítja fel?

- Én azt gondolom, hogy mindenképpen érdemes az érintett biztosokkal, alelnökökkel felvenni a kapcsolatot és tisztázni a dolgokat: az adott esetben gyors lépések elkerülhetővé teszik azt, hogy a bizottság megindítson egy eljárást. Ugyanakkor, ha már ilyen fázisban van az ügy, akkor végül is ezek a korrekciólépések megtörténhetnek később is. Itt igazából egy-két napnak vagy egy-két hétnek olyan nagyon sok jelentősége, azt gondolom, már nincsen.

- Arról esett-e szó, hogy az Európai Unió-, illetve az IMF-hitelkérelem függ-e a magyar törvények korrigálásától vagy ezt sem várják azonnal?

- Azt tudom megerősíteni, amit Olli Rehn már a nyilvánosság előtt elmondott. Azt mondta, hogy a hivatalos megkezdésről még nincs szó, ezeknek a részleteiről még nem volt ma szó a vitában. Nem is lehetett szó, tudjuk azt, hogy már elkezdődött a kapcsolatfelvétel a bizottság és a Nemzetközi Valutaalap között magas szinten. Most, mint tudjuk, Fellegi Tamás elutazott Washingtonba és majd a jövő héten jön Brüsszelbe is. De ezek még előzetes kapcsolatfelvételt jelentenek. Igazából a későbbiekben kezdődhet el egyáltalán a hivatalos tárgyalás a programról, illetőleg a hitelről. Itt konkrét részletekről még természetszerűleg nem volt szó. Amit Olli Rehn nyilvánosság előtt máshol már elmondott, az az, hogy a tényleges tárgyalás feltétele, hogy a Nemzeti Bank helyzete rendben legyen és ezt a jelenlegi törvény nagy valószínűséggel nem teszi lehetővé.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Rényi Andrea Rómából


Bolgár György: - Ungherese, ezt hallom a távolból.

Rényi Andrea: - Igen, igen. Natale úr beszél, aki az olasz sajtószövetség főnöke. Körülbelül húsz percet beszél idáig. Először az olasz tévének adott interjút, és most pedig a tömegnek beszél. Körülbelül nyolcvan ember van jelen.

– Ugye ez az ülősztrájk vagy demonstráció a magyar nagykövetség előtt, amelyet az olasz újságíró szövetség szervezett.

– Hát senki sem ül, mert az időjárás nem alkalmas rá és különben is, vaksötét van. De állósztrájk, itt a követség előtt állunk. Ugyanilyen tüntetés van most Milánóban a konzulátus előtt is. Olasz újságírók tiltakoznak a magyar újságírók szabadságáért és a szólás szabadságáért. Hosszasan volt szó Nagy Navarro Balázsról és kollégáiról, a következményekről, amelyekben most részesültek az éhségsztrájk miatt.

– Vagyis, hogy ki vannak rúgva.

– Erről van szó, igen. És a Klubrádiót is megemlítette. Önökről is van szó és nagyon jól vannak informálva.

– Hogyhogy az olasz újságírók ennyire aktívak? Miért tartják ezt olyan fontosnak, végül is messze vagyunk tőlük.

– Nem vagyunk olyan messze, Európa az egységes. Legalábbis az információ szempontjából. A vírus, ha ott van Magyarországon, elkezd terjedni, és akkor előbb-utóbb itt is felveti a fejét. Erre már volt precedens Berlusconi kormánya alatt, amikor megpróbáltak a sajtótörvényen változtatni, nem sikerült. Nagy ellenállásba ütköztek. A sajtó a szólás szabadsága minden demokratikus érzelmű embereknek az egyik legfőbb problémája és vesszőpontja. Úgyhogy ezért.

– Az olasz sajtó mennyire foglalkozik Magyarországgal? Mert azt látjuk, hogy a világsajtó tele van vele. Az olaszt kevésbé ismerem.

– Igen, most nagyon sokat. Most nagyon sokat. Egészen az új alaptörvény kiadásáig alig-alig. 2011-ben, legalábbis ahogy én tudom, csak a Repubblica foglalkozott Magyarországgal. Most a január a 2-ai budapesti tüntetés nagyon-nagyon felkeltette az érdeklődést Magyarország iránt. Minden olasz újság folyamatosan ír róla az online verzióban is, és a papír verzióban is. Minden nap van hír Magyarországról minden újságban. Blogokon, mindenütt tárgyalják a magyar helyzetet.

– Vannak az Orbán kormánynak szimpatizánsai az olasz közéletben, az olasz politikában?

– Igen, vannak, én is írok egy blogra, egy kiadónak a blogjára. Tegnap jelent meg egy cikk, amit Gyimesi Évának dedikáltam, és bizony rámtámadtak, méghozzá komoly olasz Orbán hívők.

– Hát végül is ez az az ország, ahol Berlusconi annyi éven át tudott kormányozni. És tudjuk, hogy nagyon szoros személyes és talán politikai kapcsolat is kialakult Orbán és Berlusconi között. Tehát lehetnek ott olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy Orbán végül is ugyanolyan mint Berlusconi.

– Hogyne. Sőt, szeretnének talán Orbánt most erősebbnek érzik, határozottabbnak és szélsőségesebbnek, jobboldalibbnak, mint amennyire Berlusconit.

– Még a mentorán is túltett. Mi lett Berlusconival a lemondatása óta?

– Most szerencsére kicsikét pihenünk, és ha nem is hallgat, de nem igazán tud beleszólni semmibe. A pártja válságban van, elsősorban azért, mert az északi liga kilépett, és most ellenzéken van. De a Monti-kormánynak pillanatnyilag sikerült, ha nem is elhallgattatnia, de legalábbis félretenni őt. Hát persze majd jövőre úgyis lesz választás, és akkor sajnos ismét elő fog kerülni. Reméljük, hogy nem túlzott formában.

– Arról írnak-e vagy tudnak-e az olasz lapok vagy írtak-e az elmúlt hetekben, hogyan sikerült őt távozásra késztetni, hiszen itt Magyarországon is felvetődik, hogy talán megismétlődik az olasz példa és az Európai Unió kikényszeríti Orbán Viktor távozását.

– Csak egy gazdasági lépés volt, nem a belső ellenállás tudta őt leváltatni. Sem a külső ellenállás. Tehát nem politikai lépés volt, legalábbis ahogy én érzem, hanem kizárólag azért történt, mert Olaszország viharosan közeledett a teljes csőd, a teljes gazdasági csőd felé. Tehát jobbnak látta ő is, ha…

– A piacok kényszerítették ki.

– Igen, igen, az úgynevezett spread érték, ami nagyon rossz volt, az kényszerítette. Valószínűleg ő is érezte, hogy nem lett volna képes ezen javítani.

– Szóval az ő személye volt az akadálya annak, hogy Olaszországot finanszírozni lehessen.

– Erről van szó. Igen.

– Ha visszatérhetünk még egy pillanatra ehhez a mostani demonstrációhoz, az újságíró szövetség elnökén kívül ki az aki még meg fog szólalni. Tud erről valamit?

– Igen, Franco Siddi, a sajtószervezet általános titkára, ő szólalt fel először.

– És lesznek még megszólalók?

– A radikális párt titkára szólal most fel. És az UDC tehát az a középdemokrata párt két képviselője is fog még felszólalni.

– Ezek szerint ez komoly.

– Igen, komoly. Ők Orbánnak a néppártból, az Európai Néppártból való kilépését kérik.

– De ők nem az olasz néppárt, illetve a néppárthoz tartozó olasz pártnak a tagjai?

– Ez a középdemokrata keresztény párt. Ők néppártiak.

–Tehát olasz néppártiak kérik Orbánék kizárását az Európai Néppártból?

– Orbán személyes kizárását. Orbán személyét.

– Na ez érdekes. A magyar nagykövetség ablakából bárki kinézett? Nem látta?

– Igen, itt van is egy képviselője a nagykövetségnek, aki szétosztott egy hivatalos iratot, amely az alkotmányt, illetve az alaptörvényt magyarázza. Még nem volt alkalmam elolvasni, egy jó pár oldalas papírról van szó. Nagyon kedvesen és diplomatikusan közeledett az emberekhez.

– Hát legalább azt csinálja, amit kell ilyenkor egy diplomatának. Ezzel semmi baj nincs.

– Igen, hogyne, nagyon diplomatikus diplomata.

_______________

Az MTI híre a tüntetésről:

Olasz újságírók megmozdulása a magyar sajtószabadságért: „Magyarország ma bepiszkítja az egységes Európa képét”

A római magyar nagykövetség előtt tartott szerdán délután egyórás szolidaritási tüntetést az Olasz Nemzeti Sajtószövetség független információszolgáltatást és az Európai Unió alapvető értékeinek védelmét követelve.

A magyarországi információszabadságért, Európa hitelességéért címmel tartott megmozdulást az Olasz Nemzeti Sajtószövetség (FNSI), az olasz újságírók egységes szakszervezete kezdeményezte. Valamivel több mint ötvenfős csoport gyűlt össze a nagykövetség épülete előtt. A képviselet védelmét az olasz csendőrség biztosította. „A magyarországi események veszélyes példát mutatnak arra, minek nem szabad megtörténni Európában. A magyar, az olasz és az európai civil értékek, a szabad hírszolgáltatás érdekében vagyunk itt” – mondta hangosbemondóval tartott beszédében Franco Siddi, az FNSI titkára. Siddi súlyos problémának nevezte magyar „újságíró kollégák elbocsátását, rádiók bezárását”, azt, hogy a magyar közszolgálati médiától a napokban is szakszervezeti tagokat bocsátottak el. Bejelentette, hogy Enzo Carra és Savino Pezzotta, a Kereszténydemokrata Unió (UDC) olasz parlamenti párt képviselői felhívást intéztek az Európai Néppárthoz (PPE) Orbán Viktornak a PPE-ből való kizárására. „Mi nem kérdőjelezzük meg Magyarország autonómiáját, de a nagy történelmű Magyarország ma bepiszkítja az egységes Európa képét. A jelenlegi válságban az európai kormányok ilyesmivel nem törődnek, de az információszabadság és az alapvető európai értékek tiszteletben tartása legalább olyan fontos, mint a gazdasági stabilitás” – nyilatkozta az MTI-nek Siddi, hangsúlyozva, hogy az 1908-ban alapított FNSI most először vonul utcára egy EU-s ország sajtójának szabadságáért. Roberto Natale, az FNSI elnöke felolvasta a német és az európai sajtószövetségtől érkezett szolidaritási üzeneteket. „Azt kérjük Mario Monti olasz kormányfőtől, hogy az európai kollégáival folytatott találkozóin a magyar demokráciát fenyegető veszélyről is beszéljen velük. Nem csak gazdasági, demokratikus deficit is van Európában” – mondta. A tiltakozáson felszólalt Mario Staderini, az Olasz Radikális Párt főtitkára és Tana De Zulueta újságíró, az olasz Zöldek volt parlamenti képviselője. A tüntetésen részt vettek az Amnesty International olasz tagjai és néhány Rómában élő magyar is.

A magyar nagykövetség képviselői négyoldalas olasz nyelvű dokumentumot osztottak ki a tüntetés résztvevői között a hatályba lépett új magyar törvények, közöttük a magyar médiatörvény ismertetésével. Ezt a hírügynökségeknek és újságoknak is eljuttatták, valamint feltették a követség honlapjára.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!