Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 20.
- Részletek
- 2010. máj. 21. péntek, 21:00
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György kérdései a 2010. május 20-ai műsorban
Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Fidesz betartotta ígéretét, és máris törvényt fogadott el a kisebb parlamentről. Akkor ezzel rendben is volnánk? Kevesebben kevesebbet fognak veszekedni?
Másik témánk, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná a trianoni szerződés aláírásának napját a Fidesz-KDNP. A törvényjavaslat szövege így kezdődik: „Mi, a Magyar Köztársaság országgyűlésének tagjai, azok, akik hisznek abban hogy Isten a történelem ura…” Ezek szerint akik nem hisznek ebben, a nemzeti összetartozásban sem hihetnek? És vajon mire ad majd alkalmat ez az összetartozási nap?
Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy Orbán Viktor újabb, még keményebb támadást indított a Nemzeti Bank elnöke ellen. Mondván, hogy az együttműködésnek nincs meg az alapja. Ezt vajon Simor András is érti?
Ezzel is összefüggésben, mi a véleményük arról, hogy a romokban és gazdasági vészhelyzetben lévő Magyarország megelőzte Szlovákiát és Szlovéniát egy tekintélyes svájci intézet versenyképességi listáján. Ezek ott Svájcban nem olvasnak újságot?
És végül mit gondolnak arról, hogy a Magyarországi Szülők Egyesülete szerint a tanárverések nem szaporodtak meg az elmúlt években, és a Btk. tervezett szigorítása akár boszorkányüldözést is kiválthat a gyerekei érdekében eljáró szülők ellen. Az egyesület ugyan támogatja a szigorúbb fellépést az erőszakoskodókkal szemben, de szerintük a gyerekekkel szemben elkövetett visszaéléseket is nyilvánosságra kell hozni. Mi a helyzet és mi lesz?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Az MFB új státusáról, az MNB elnökének szóló üzenetekről, a devizában való eladósodottságról
Veres János szocialista képviselő, volt pénzügyminiszter
Bolgár György: - Eredetileg egy órával ezelőttre beszéltünk meg interjút, de Ön a parlamentben beszélt. Mit mondott?
Veres János: - Ma délután kezdte el tárgyalni a parlament az állami vagyonról szóló törvény módosítására benyújtott, Matolcsy György kijelölt miniszter és Fónagy János képviselőtársam által jegyzett indítványt. A költségvetési bizottság az indítványt tárgyalta ma délutáni ülésén. Jómagam a bizottsági kisebbség előadója voltam, és kifejtettem a véleményemet, miszerint rendkívül aggályos a benyújtott javaslat, mivel elfogadása megteremti annak a lehetőségét, hogy egyéb okokra hivatkozva versenyeztetés nélkül adjanak el állami vagyont. A Magyar Fejlesztési Bank alá helyezne több mint harminc gazdasági társaságot. Emlékszünk rá, hogy 1998 és 2002 között, a Fidesz kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank alá tartozó gazdasági társaságok adataihoz, velük kapcsolatos információkhoz képviselők nem férhettek hozzá. Hiszen azt mondták annak idején a költségvetési bizottság ülésén is, hogy banktitok az ott folyó munka. Ebből következően nem tudhattuk meg például annak idején, hogy az autópályaépítésben különleges státuszba került magántársaságok milyen szerződéssel és módon lehettek kedvezményezettek. A javaslat ezen túlmenően megszünteti azt a lehetőséget, hogy az állami társaságok felügyelő bizottsági elnökeire az Állami Számvevőszéki javaslatot tegyen. Azaz a vagyonért felelős miniszter személyesen fogja kijelölni a társaságok vezetőit, igazgatóságait, valamint felügyelő bizottságait. És hogy még szebb legyen a történet, indoklás nélkül felmentheti a felügyelő bizottsági tagokat. A törvényjavaslat tartalmazza még, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a hozzá sorolt állami vagyoni körben speciális módon, de eladhatja az állami vállalatok részesedéseit. Ezzel kapcsolatban sok probléma merül fel. A javaslat kizárja a nyilvánosságot az állami vagyon működtetésével kapcsolatos kérdésekből.
- Mint mond arra vonatkozólag a következő kormánytöbbség, miért akarja a nyilvánosságot meg az ellenzéket a lehető legminimálisabb beleszólásra szorítani vagy a partvonalon kívülre terelni? Vagy nincs válaszuk és egyszerűen azt mondják, így lesz és kész.
- Lényegében ezt mondják. Azt mondják, hogy ők erre kaptak megbízást a választásokon, sőt, ami nem fordult elő az elmúlt húsz évben a költségvetési bizottságban, a vitát ügyrendi javaslattal lezárták. Vagyis nem voltak hajlandók még a vitát sem végigülni a bizottságban és végigvitatni a javaslatokat. Egyetlenegy ellenérv sem hangzott el a javaslattal kapcsolatban, pusztán az, hogy ahogyan a kormánynak a kormánystruktúra kialakításában döntési szabadság van, ugyanúgy döntési szabadsága van abban, hogy a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatköröket úgy ossza el, úgy bízzon meg vele személyeket, szervezeteket, ahogy jónak tartja. Pont. Tulajdonképpen mindent szabad, amit gondolnak, ez volt az érvelés lényege. Ezt nem akarjuk elvitatni, mivel többféleképpen lehet jól csinálni. Egyébként meg az nem szükségszerű velejárója a vagyongazdálkodásnak, hogy az ellenzéki pártok mondjuk az MNV ellenőrző bizottságába egy-egy személyt delegálhattak eddig, akik minden egyes tranzakció minden egyes iratába betekinthettek. Így a valóságos ellenőrzési gyakorlatot véghez tudták vinni.
- Kritizálták is bőven az elmúlt években azt, ahogy a kormány kezeli a nemzeti vagyont, ahogy versenyeztet, ahogy a különböző tendereket kezeli.
- Így van.
- Ha már versenyeztetni se kell, vagy a fejlesztési bankba tesznek állami cégeket, és a felügyelő bizottságba nem mehetnek ellenzéki képviselők, felmerül a kérdés, hogy lehet ellenőrizni az állami vagyon kezelését.
- Ahogy a parlamentben a vezérszónoki hozzászólásokban és a mostani bizottsági ülésen is elhangzott, majd ők ellenőrzik saját magukat. Ez a dolog lényege. Tehát hogy ők majd kijelölik azt is, hogy őket ki fogja ellenőrizni. Az Állami Számvevőszék évente ellenőrizheti az állami vagyonkezelőt, ez az egyetlen, amit továbbra is meghagynak. Pont.
– Akkor vegyünk egy mély lélegzetet, és térjünk át egy másik témára. Ugye látjuk az elmúlt napokban, hetekben, akár Orbán Viktortól, akár Matolcsy Györgytől rendszeresen visszatérő kritika, hogy a Nemzeti Bankkal és annak monetáris tanácsával nem lehet együttműködni. Nincs meg az együttműködés alapja, és gyakorlatilag egyértelmű az üzenet: Simor András, sőt a monetáris tanács fogja a kalapját, és menjen. Hogy volt ez annak idején amikor Járai Zsigmond még a kormányváltás után is évekig a Nemzeti Bank elnöke volt? Kétségtelen, a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány alatt sem volt rózsás a viszony a kormányzat és a Nemzeti Bank elnöke között. Mit tettek akkor, bár volt egy-két nyilvánosság előtt is elhangzó kritika, de mi volt a kormányzat álláspontja és gyakorlata a Nemzeti Bankkal szemben?
- A kormányzat álláspontja és gyakorlata akkor, amikor én pénzügyminiszter voltam, Járai Zsigmond meg a jegybankelnök, nagyon világos és egyértelmű volt: a jegybank elnökének a mandátuma addig tart, ameddig tart a kinevezése. Ebben az időszakban neki a törvényben adódó kötelezettségei végrehajtásáért kell felelnie, és a kormánynak is a törvényből adódó saját kötelezettségei végrehajtásáért. Ha ezek közt a közgazdasági megítélések,vélemények, nézetek között eltérés volt, akkor a kormány mondta a magáét, a jegybank is mondta a magáét. Nagyon sok konfliktus támadt ebből, hiszen Járai Zsigmond abban az időszakban, legalábbis jegybankelnöki utolsó évében, egy roadshow-sorozatot indított az országban.
- Nem tett lakatot a szájára, a kormány mintha megpróbált volna, de ő biztos nem.
- Egyáltalán nem. Járta az országot, a különböző megyéket, különböző rendezvényeket tartott, és meglehetősen sokszor kritizálta, hol megalapozottan, hol megalapozatlanul a kormány gazdaságpolitikáját. Ez természetesen nem volt része sohasem a statútumának, tehát a törvényi feladatkörének, de ő ezzel így élt. Miután neki volt egy kinevezése, mi ezt általában úgy tekintettük, hogy ő mondja a magáét, és ha más az álláspontunk, akkor ha lehet, a nyilvánosság előtt nem kezdtünk el vitatkozni. Annak ugyanis mindig árfolyamrontó hatása volt, ha a jegybankelnök és a kormány képviselői adott kérdésben más-más álláspontot képviseltek a nyilvánosság előtt. Azaz, ha úgy tetszik, békés egymás mellett élést próbáltunk megvalósítani, ami több-kevesebb sikerrel ment is, ameddig Járai Zsigmond mandátuma le nem járt.
- Vegyünk egy konkrétumot. Lehet, hogy ez akkoriban nem látszott túl fontosnak, de az utóbbi, mondjuk, másfél évben a nagy pénzügyi világválság berobbanása óta látható, hogy az egyik kényes kérdése a magyar pénzügy- és pénzpolitikának az a bizonyos devizahitel-kérdés. Ez Magyarországon nagyon nagy lett, nemcsak vállalkozások, hanem magánszemélyek is túl sok devizahitelt vettek fel, és amint a forint meggyengült, tehát megnehezedett az adósságok törlesztése, kiderült, hogy ebben a tekintetben sebezhetőbbek vagyunk, mint sok más közép- és kelet-európai ország, ahol még az eurót nem vezették be. Annak idején az egész devizahitelezés 2004-2005 körül indult be, ha jól emlékszem, tehát még bőven Járai alatt. Ő 2007-ben adta át a megbízatását Simor Andrásnak. Kétségtelen, az után is tovább erősödött a devizahitelezés. A kormánynak volt ezzel szemben kifogása vagy éppen ösztönözte is? Voltak-e egyáltalán megbeszélések a kormány és Nemzeti Bank között, hogy ez így nem jó, vagy mire kellene vigyázni? Emlékszik-e erre?
- Emlékszem, igen. A kormány ezzel kapcsolatban két nyomvonalon fejtett ki érdemi tevékenységet. Egyrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mindenfajta ismeretterjesztő honlappal, előadástartással, nyilvános szerepléssel próbálta felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ez egy nagyon nagy kockázattal járó dolog. Én mindig azt mondtam annak idején, és azoknak, akik hozzám fordultak tanácsért, hogy miben vegyék fel vagy hogy vegyék fel a hitelt, hogy célszerű abban felvenni a hitelt, amiben a jövedelme keletkezik. Ha másban keletkezik a jövedelme, más devizanemben, akkor szükségképpen el kell viselnie egy árfolyamkockázatot, ha más devizanemben veszi fel a hitelt. A másik, amit mi csináltunk, az volt, hogy elég erősen vitattuk azt a jegybanki politikát, amely túlzott mértékben erősítette a forintot. Az egész devizahitel-probléma azért igazi probléma ma, mert volt egy olyan periódus, amikor a jegybanki monetáris politika olyan eszközöket alkalmazott, amelyek eredményeképpen a forint euróhoz és svájci frankhoz viszonyított árfolyama is rendkívül erős volt. Ez nagyban gyengítette a magyar exportőrök piaci lehetőségeit.
- A magyar gazdaság növekedését is ezzel együtt.
- Pontosan, a növekedését áttételesen. Illetve nagyon vonzóvá tette az erős forintárfolyam az euróban vagy svájci frankban történő eladósodást. És hát őszintén szólva mi azt vitattuk alapvetően – és abban mindig vita volt közöttünk akkoriban, jóllehet a nyilvánosság előtt nem volt szabad vitatkozni, hiszen az ártott volna az ország megítélésének, de a háttérben ezek a viták állandóak voltak, hiszen a kormányt a jegybank monetáris tanácsának ülésén képviselő pénzügyi szakállamtitkár ezt folyamatosan szóvá tette –, hogy nem kell és nem szabad a jegybank eszközeivel ilyen mértékben erősíteni a forintot, mert az károssá válik. Többek között a devizahiteles-problémának az egyik gyökere is ide vezethető vissza.
- És mi volt a válasz?
- Az volt a válasz, hogy ők ezt így tartják helyesnek.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- Előző
- Következő >>