Az MSZP álláspontja a Nemzeti Összetartozás melletti tanuságtételről szóló törvényjavaslatról
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. máj. 21. péntek, 19:38
- Hírek
Az MSZP Képviselőcsoportja több ponton csak változásokkal tudja elfogadni a törvényjavaslat szövegét. A változások azt célozzák, hogy a megemlékezés és a feladatok meghatározása a sebek gyógyítását, és ne elmélyítését idézze elő. A módosítások célja, hogy az Országgyűlés egyszerre szolgálhassa a nemzeti önazonosság megőrzését és a Kárpát-medence népeinek békés együttélését.
Az MSZP javaslata a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat módosított szövegére:
„Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében kívánunk szembenézni a magyarság egyik legnagyobb tragédiájának: a Kárpát-medence népeinek önrendelkezési jogát figyelmen kívül hagyó, a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumnak a tanulságaival és a békediktátum okozta sebeket orvosló feladatainkkal. Számot vetünk a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákkal, egyaránt tiszteletben tartjuk a magyar nemzet és az európai béke érdekeit, valamint a nemzetek jogát arra, hogy e kérdésekről másként gondolkodjanak. Nem növelni, hanem csökkenteni akarjuk a Kárpát-medencében élő népek közti konfliktusokat. Hozzá kívánunk járulni az itt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen, egyetértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez.”
1. §
„A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazok iránt, akik az igazságtalan békediktátum okozta következményeket felelősen enyhíteni, magyarságukat megőrizni, a békés együttélést és a szülőföldön magyarként való megmaradást szolgálni igyekeztek, áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni. Tisztelettel adózik azok emléke iránt is, akik tettek az újabb történelmi tragédiák elkerülése érdekében. Az Országgyűlés fejet hajt mindazok emléke előtt, akik e küzdelemben magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokra, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. Fájdalommal és gyásszal emlékezik mindazokra, akik ártatlan áldozataivá váltak olyan háborúknak és hatalmi konfliktusoknak, amelyek a trianoni sebet újabb sebosztással, a tragédiát újabb tragédiával fokozták.”
2. §.
"A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az adott területek nemzetiségi viszonyaira és az ott élők akaratára tekintet nélkül végrehajtott újabb határmódosítások, mind a problémákkal való szembenézés és megoldásuk elodázása, valamint a társadalmi berendezkedéstől független nemzetállami önzés – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémákat csak az Európai Unió és a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt jogi keretek között lehet megoldani, a demokratikus, szuverén, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tisztelete és együttműködése alapján. Ennek kiindulópontja az egyének joga a nemzeti önazonosság megválasztásához, valamint a nemzeti közösségek joga a belső önrendelkezéshez, a szülőföldön való boldoguláshoz, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzéséhez és szabad használatához. Az Országgyűlés elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén élő kisebbségek asszimilációjának előidézésére irányul. Elítéli azokat a törekvéseket is, amelyek a Kárpát-medencei népek együttélése és együttműködése helyett békétlenséget szítanak, a határok átjárhatósága helyett az erőszakos megoldásokat, a határrevíziót, a konfliktusok kirobbantását tűzik zászlajukra. Elítéli azokat is, akik bármely nép ellen gyűlöletkeltésre alkalmas, szélsőséges nézeteket hirdetnek, másokat nemzeti becsületükben megsértenek."
3. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá tartozó magyarság minden tagja és közössége része a magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozását a közös anyanyelv és kultúra, a közös történelem alapozta meg. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyarság határokon átnyúló kapcsolatainak fenntartására és ápolására, az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő autonómia különböző formáira irányuló igényük támogatására, a többségi nemzettel való együttműködésük és jó viszonyuk segítésére. A Magyar Köztársaság Országgyűlése tagjainak meggyőződése, hogy a határon túli magyarok egyszerre lehetnek nyelvüket és kultúrájukat megőrző jó magyarok és szülőföldjükhöz, országukhoz hű, annak boldogulásában érdekelt, kötelességeiket tisztességesen teljesítő polgárai államuknak. Ugyanennek a kettős kötődésnek az elismerését és segítését természetes kötelességüknek tartják a magyarországi kisebbségek tekintetében is. Mindezen célok érdekében az Országgyűlés V. hó 9-ét az Európai Összetartozás Napjává nyilvánítja.”
4. §.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára emlékezve, annak sebeit kölcsönös jó szándékkal begyógyítani törekedve, a más nemzetek tagjainak okozott sérelmeket is számon tartva és ezekből okulva, az összefogás és az értelmes együttműködés példáiból erőt merítve munkálkodjanak a nemzeti összetartozásunk megerősítésén, a magyarsággal együtt élő nemzetek közötti megértésen és békés együttélésen. A nemzetek nyelvének, kultúrájának szabad fejlődése, a Kárpát-medence népeinek gyarapodása és együttműködése lehet záloga Európa és a térség békéjének, országaink boldogulásának. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás és a Kárpát-medencei Megbékélés Napjává nyilvánítja.”
Kiadó: MSZP-frakció