rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika - 2. rész (nemzeti összetartozás)

MTI 2010. május 21., péntek 14:28

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló Fidesz-KDNP-s törvényjavaslat vitájában a vezérszónoki kört követő képviselői felszólalások során pénteken az Országgyűlésben Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: egy állam nem mondhat le soha arról, hogy békés eszközökkel elérje, "egy állami keretben éljenek nemzettestvérei". Előterjesztőként Kövér László erre zárszavában úgy reagált: rengeteg elvégzetlen munka van még és nem érdemes "soha semmilyen értelemben nem valószínűsíthető célokat" kitűzni a jelenlegi határok megváltoztatásáról.

A Jobbik felvetette a jelenlegi határok békés úton történő megváltoztatását

Szávay István (Jobbik) azt kérte, hogy ne csak ezen a napon gondoljanak a határon túli magyarokra: szerinte új támogatáspolitikára és új keretekre van szükség.

Kérte, hogy a parlament és a kormány emelje fel a szavát minden egyes, a határon túli magyarokat ért jogsértés ellen. Kijelentette, Trianonra emlékezni nem azért kell, hogy "a szomszédainkat megszégyenítsük, hanem hogy mi ne szégyenüljünk meg saját magunk előtt".

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás szerint az előterjesztés szándékában és tartalmában megfelelően szolgálja a nemzeti összetartozás és egység megteremtését. Hozzátette, hogy a jogszabály elfogadása csak akkor jó és helyes, ha a jövőben a kormányzati munka minden elemében megjelenik a nemzeti összetartozás igénye.

Kijelentette: a törvény szimbolikusan visszacsatolja "elcsatolt sorban élő testvéreinket", amely folyamatot közjogilag majd az állampolgársági törvény pecsétel meg.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a magyar állam kötelessége egy olyan határozott külpolitikát folytatni, amellyel elérik, hogy az elcsatolt területeken élők megkaphassák az önrendelkezési jog legmagasabb szintjeit; ezek között említette a területi autonómiát.

Politikai hibának nevezte, hogy 2005-ben, amikor Romániai uniós csatlakozásáról döntöttek, a magyar Országgyűlés nem szabta támogatási feltételül, hogy kiteljesítsék az ott élő magyarok önrendelkezési törekvéseit. Reményeinek adott hangot, hogy Szerbia uniós csatlakozásakor az Országgyűlés és a kormány mindent megtesz, hogy kötelező érvénnyel írja elő a területi és kulturális autonómia kiterjesztését az ott élő magyarokra. A felvidéki magyarság érdekében is területi autonómiáról, a benesi dekrétumok eltörléséről és teljes körű kárpótlásról beszélt.

Kitért a korábban megkötött alapszerződésekre is, amelyekről azt mondta, hogy "sajnálatos módon a területi határok úgymond sérthetetlenségét garantálták, amelyre úgy gondolom, hogy (...) nemzetközi jogi szempontból csak úgy lehet tekinteni, mint érvénytelen kikötések, mert egy állam, egy nemzet nem mondhat le soha arról, hogy békés eszközökkel elérje azt, hogy egy állami keretben éljenek nemzettestvérei". Hozzátette, ezt a nemzetközi jog nem zárja ki.

Kijelentette, hogy a Kárpát-medencében sokfelé élnek magyarok és véleménye szerint még most sem késő rádöbbenteni az európai nemzeteket, hogy "addig nem lesz nyugalom és béke a Kárpát-medencében, amíg a magyar kérdés rendezésre nem kerül". Javasolta, hogy a Kárpát-medencében építsenek ki egy jogvédő hálózatot azok számára, akiket a magyarsághoz tartozásukért hurcoltak meg.

Fidesz: a hívőkre és a nem vallásosakra is tekintettel van a javaslat

Balog Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy hosszú idő után először kezdődik ismét Isten nevének említésével egy törvényjavaslat. A képviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy a javaslat emellett természetesen azokra is tekintettel van, akik nem az isteni gondviselésből eredeztetik az alapvető értékeket.

Hozzátette: vannak olyan jogszabályok ahol nem lehet megkerülni ezt a fokú emelkedettséget, de ez nem azt jelenti, hogy például az áfa törvények módosítását is így kezdené a leendő kormánytöbbség.

Kövér: a méltóság keretei között zajlott a vita

Kövér László zárszavában úgy foglalt állást, hogy a javaslatról szóló általános vita annak ellenére is a méltóság keretei között zajlott és az egyetértésről szólt, hogy egy ilyen vitának korábban voltak politikai kockázatai.

Hiller István (MSZP) vezérszónoki felvetésére válaszolva Kövér László azt mondta, nem érti június 4. és május 9. "összeboronálásának" szándékát, hiszen számára "nem egészen világos", hogy a Magyarország számára "mégiscsak egy újabb megszállást jelentő évforduló, hogyan kerül a nemzeti összetartozáshoz".

Gaudi-Nagy Tamás felvetésére reagálva leszögezte: "ezer és egy elvégzetlen munkánkat előttünk tudva" nem érdemes "soha semmilyen értelemben nem valószínűsíthető célokat" kitűzni a jelenlegi határok megváltoztatásáról.

Mindazok, akik ezt teszik, azok - legyenek bár a legjobb szándéktól vezéreltetve is - hátráltatják a nemzet határok feletti újraegyesítését, amelyben úgy tűnik, konszenzus van a Ház falai között - fűzte hozzá.

Kövér László a változás esélyeként és reményeként értékelte, hogy a korábbiakkal ellentétben most egyetlen politikai erő sem szólt a javaslat szelleme ellen.

A következő évek feladatai mind a közös nemzetpolitika keretei közé illeszkednek, hisz a legjobb nemzetpolitika a jó belpolitika - zárta beszédét Kövér László.

Az általános vitát lezárták.