rss      tw      fb
Keres

Még egyszer a Lázár-levélről: hol az ügyészségi vizsgálat?




Mint ismeretes, Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere jogfenntartó nyilatkozatnak minősített levélben szólította fel az Erste Bankot, hogy bizonyos részét engedje el a város által felvett hitelnek.

Idézet a polgármester-frakcióvezető Erste Bankhoz intézett leveléből:

„Együttműködésük hiányában, mint a Hódmezővásárhelyi Állampolgárok megbízott vezetői, kötelességünk az ügyeinket minden fórumon képviselni, így a Magyar Országgyűlés jogalkotási és a Magyar Kormány végrehajtási segítségét fogjuk kérni az ilyen és ehhez hasonló banki magatartások hatékony eszközökkel történő felülvizsgálatára és megszüntetésére, egyben az európai illetékességű és hatáskörű szervekhez fogunk fordulni.”

A Büntető Törvénykönyv 225. szakasza (a hivatali visszaélés tényállása) szerint:

„Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A hivatali visszaélés – mint a bűncselekmények többsége – hivatalból üldözendő.

Mivel a Lázár-levél nyilvános, nem okozhat problémát Polt Péter ügyészségének, hogy tudomást szerezzen róla.

Éppen ezért érthetetlen, miért nem kapott még a közvélemény értesítést arról, hogy az ügyészség vizsgálatot indított Lázár János levele ügyében. Az a tény ugyanis minden bizonnyal kimeríti a hivatali visszaélés tényállását, hogy Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere azzal akarta számára előnyt jelentő magatartásra kényszeríteni az Erste Bankot, hogy másik funkcióját, parlamenti képviselőségét felhasználva megfenyegette: ha ellenszegül, a Magyar Országgyűlésben törvényt (jogszabályt) hozat ellene. Mint Eörsi Mátyás (A stílus maga a politikus) helyesen rámutatott, „fenyegetését nem egy méltányos ajánlattól, hanem az Erste együttműködési készségétől tette függővé”.

Lázár János tehát hivatali helyzetével – országgyűlési képviselői „hatalmával” – visszaélve kényszeríti potenciális tárgyalópartnerét az általa kívánatosnak tartott magatartás gyakorlására.

Teszi mindezt jogtalan előny megszerzése érdekében. A fent említett kényszerítés és fenyegetés, illetve az a tény, hogy nem az általa méltányosnak tartott tehermegosztásról kezdeményezett tárgyalásokat, sőt nem tárgyalásokat kezdeményezett, hanem ajánlattételre utasította a bankot, amely ajánlatot nyilvánvalóan a saját belátása szerint óhajt elbírálni (ha nem így lenne, tárgyalásokat kezdeményezett volna), valószínűsíti, hogy itt is egyoldalúan kikényszerített, számára többletelőnyöket biztosító tehermegosztásban gondolkozik.

Mivel a tehermegosztás szabályaiként maga Lázár János is csak homályos „elveket” tud idézni  (a „közös kockázatviselés”, illetve „a magyar törvények szerint fennálló olyan jogelvek, amelyeknek a gazdasági életben, a pénzpiaci viszonyokban is érvényesülni kell”; a „hazai bírói gyakorlat”, „elvárható tisztességes piaci magtartás”, „az Eu-ban hagyományos banki üzleti etika”), az esetleges Erste-ajánlat egyoldalú elbírálása a jogtalan előnyszerzést valószínűsíti.

Ezzel Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a hivatali visszaélés büntetőjogi tényállásának mindkét elemét kimerítette.

Bátran, szégyenkezés nélkül, nyilvánosan. A hatalmi gőg arcátlanságával.

De ez utóbbi magatartás szankcionálása nem az ügyészség, hanem a választók dolga.

(Mihancsik Zsófia)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!