rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. január 4.

Balázs Péter volt külügyminiszter és európai uniós biztos


Bolgár György: - A jelek szerint az Európai Unió magasabb sebességbe kapcsolt és most már egyre-másra vitatja meg a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket. A Bruxinfo azt írja, hogy négy dossziét fognak megvitatni az uniós biztosok a bizottság jövő heti ülésén. Mégpedig az emberi jogi ügyekkel foglalkozó biztos által felvetett igazságszolgáltatás átalakítását, a bírák kötelező nyugdíjaztatását, az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetését, aztán a jegybanktörvényt, a deficiteljárást, stabilitási törvényt és a tárgyalások esetleges megindítását vagy meg nem indítását a Valutaalap hitelével kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan pedig a médiaügyekkel foglalkozó biztos szóvivője közölte, hogy létrehoztak egy sajtószabadság-munkacsoportot és január 25-én Magyarország szerepel a napirenden, többek között például a Klubrádió ügye is. Azért ilyenre én nem tudok példát, de én nem voltam soha uniós biztos, ellentétben Önnel.

Balázs Péter: - Valóban nincs ilyen példa, hogy egy ország ilyen halmazati ügyeket szedjen össze és ennyire sűrűn legyenek. De a számuk is akkora, hogy egy tagállam esetében nem nagyon emlékszem ilyenre. Persze ebben egy picit közrejátszik az is, hogy karácsony előtt ült össze utoljára a bizottság, és most január 11-én találkoznak ismét. Úgy tűnik, hogy Viviane Redingnek, aki az emberi jog témákat fogja referálni és Olli Rehnnek, a pénzügyi biztosnak igencsak lesz dolga a magyar ügyekkel.

- De hogy zajlik egy ilyen bizottsági ülés? Főleg, ha egy országnak több ügye szerepel napirenden. Akkor előhozzák ezeket konkrétan, és megnézik, hogy mi legyen az uniós álláspont, vagy hogy hol tartanak a vitában a tagállam és az unió között? Vagy megvitatják az általános politikai helyzetet is, a körülményeket is? Szóval ez egy politikai vita is vagy pedig nagyon konkrétan csak a jogi konfliktusra szorítkozik?

- Nézze, a bizottsági ülés egy kormányüléshez hasonlít sok tekintetben. A napirendet általában két szakaszra osztják. Vannak a vita nélküliek, amiket már alsóbb szinteken sikerült egyeztetni, és vannak vitatandó kérdések. És aztán vannak az egyebek. Ilyenkor kívülállók nem látják a bizottság napirendjét, a Bruxinfo nyilván másodkézből értesült ezekről. Én hiszek az értesülésének.

- Nyilván nem hasra ütve, hanem valakitől, aki bennfentes, tudták meg.

- Biztosan. Ez nem titok egyébként, csak nem tartozik a nyilvánosságra. És el tudom képzelni, hogy egyes dolgokról írásos előterjesztés megy be. Ami már régebb óta szerepel napirenden, vizsgálat alatt, arról bemegy egy jelentés, és el tudom azt is képzelni, hogy egyebek között szóban referálnak a legújabb fejleményekről. Én ilyennek vélem például azt, hogy mikor és milyen módon üljünk le Magyarországgal tárgyalni az újabb hitelvonalról.

- Itt még az is érdekes, hogy közben a bizottság szóvivője nyilatkozott arról, hogy a jelenlegi feltételek szerint, vagy a jelenlegi helyzet szerint nincs arról szó, hogy megkezdődnének a tárgyalások az IMF-fel, illetve az Európai Unióval erről a bizonyos hitelről. Szóval, mintha még külön is üzennének, hogy Magyarországnak illene lépéseket tennie ahhoz, hogy elvárja az együttműködést, a kooperációt az Európai Uniótól, illetve a bizottságtól, nem?

- Szóval nem alku tárgya az, hogy milyen feltételek mellett lehet leülni. Kár olyasmiket üzengetni, hogy feltételek nélkül hajlandók vagyunk leülni, ilyet egy béketárgyaláson szoktak üzenni. Ha pénzt kér valaki és bemegy a bankhoz pénzért, akkor ott is vannak bizonyos üzleti feltételek. Egy állam akkor kaphat pénzt, ha van arra biztosíték, hogy ezzel a támogatással megindul a felemelkedés útján, a stabilizálódás útján és fenntartható lesz a tevékenysége. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy a költségvetési gazdálkodás, a fiskális politika, a nemzeti banki hatáskörök és a monetáris politika egyensúlyban, egymással összhangban, de egymástól külön választva működjenek.

Az Európai Bizottság láthatóan gyanakvó a magyar kormánnyal szemben, különben nemigen volna érthető, hogy Kroes, a médiaügyekkel foglalkozó biztos szóvivője közölte, az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan hajtsa végre a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést, mint ahogyan tavaly az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásaira reagált. Szóval mintha aggódnának amiatt, hogy az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, de hogy mikor fogjuk ezt a törvényekbe átvezetni, az majd a mi dolgunk, nem kell ezzel foglalkozni, nincs erre határidő szabva. Az Európai Bizottság pedig azt mondja, hogy tessék azonnal megcsinálni. Ez is szokatlan, nem?

- Egy év tapasztalata áll most már rendelkezésükre, ha ezt a médiatörvénytől számítjuk, amikor az első nagyobb normabeli ütközés történt Európa és Magyarország között. És az egy év bizony azt támasztja alá, hogy igen óvatosnak kell lenni, mert alighogy elül az egyik dolog, azonnal ott a másik intézkedés, és ezek tényleg egymást követték. Ráadásul az év végén még sűrűsödtek is az olyan problémák, ahol Magyarország elég egyértelműen szembe ment a saját kötelezettségeivel. Ezeket a külső normákat mi akartuk, mi vállaltuk, mi kerestük. És ez ahhoz hozzá tartozik, hogy mi európai polgárként szabadon közlekedjünk és kereskedhessünk Európa nyugati felében. Ezt kár megszegni, mert más mozgásterünk nincs.

- Olyanról hallott már vagy emlékszik olyanra, hogy egy konkrét rádiót vagy valamilyen sajtóorgánumot megneveztek volna az Európai Bizottságban, hogy na, most ennek az ügyével foglalkozni kell? Mert Kroes szóvivője kitért a Klubrádió ügyére, közölte, hogy az Európai Unió jogának vagy normáinak értelmében a kormányok önállóan megszabhatják a rádiófrekvenciák kiosztásának feltételeit, természetesen ez így van. De függetlenül attól, hogy ebben a konkrét ügyben van-e jogi alapja a döntés elleni fellebbezésnek, itt a lényeg az, hogy az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy ezt a kérdést nem lehet a Magyarországon a tágabb összefüggésben zajló vitáktól elszakítva szemlélni. Vagyis, hogy itt a sajtószabadság csorbításának esete is fennforog és az Európai Bizottság egy konkrét ügyben, egy frekvenciadöntés ügyében megszólal és ezt egy albizottság vagy egy konkrét szakértői bizottság meg is vitatja. Emlékszik Ön ilyenre? Bármilyen újság, bármilyen rádió szóba került már uniós bizottsági ülésen?

- Azt mondom, hogy ekkora reklámot még nem csaptak egy adónak, mint amekkorát a Klubrádió most ingyen kap, és remélem, hogy majd profitál is belőle valamikor. Azonban ez nem egy önmagában álló ügy. Magyarország tekintetében ez a médiaügy egyenes folytatása, tehát ahhoz illesztik hozzá a Klubrádió konkrét esetét. És azért azt ismerjük el, hogy a sajtószabadság hol itt sérül, hol ott sérül. A politika mindig próbálkozik azzal, hogy valahol befolyást szerezzen, maga alá gyűrje a sajtót, csak nem került ennyire erőfölénybe, mint amennyire most Magyarországon.

- Ha az unió komolyan veszi a saját szavait meg a helyzet súlyosságát, mit mondhat ki anélkül, hogy olyasmibe avatkozna bele, amibe nincs joga beavatkozni? Mi az az üzenet, amit a végén megfogalmazhat egy Európai Bizottság vagy egy uniós biztos?

- Nos, az unió ezeket a dolgokat szálaira bontja, és minden ügy egy külön dosszié. Mindegyikből lehet egy külön kötelezettségszegési eljárás és mindegyikben végigmennek ezen az úton. Először a kérdés, a vizsgálat, utána felszólítás. Tehát ezek a dolgok technikailag egymással párhuzamosan futnak. Egy dolog, hogy mondjuk a bírák nyugdíjazásának ügye hol nem egyezhet az európai joggal, aztán a Klubrádió, a harmadik a jegybank függetlensége. Ahol ezek összegeződnek, az a politikai szféra. A politikai szférában kialakul – ez már az erkölcs kategóriája – egy ítélet egy államról. Egy összbenyomás, egy értékelés. És bizony az az értékelés azután valahol visszahat a konkrét kapcsolatokra. Ha pozitív egy ország értékelése, mondjuk Finnországé vagy Svédországé, akkor az pozitívan viszi előre az ügyeit, és ha negatív, mint jelen esetben Magyarországnál, vagy láthattunk ilyet például a Kaczynsky-féle Lengyelország esetében egy darabig, akkor az a konkrét ügyeket hátráltatja. Ebben az esetben nagyon meg kéne gondolni, hogy Magyarország milyen imázzsal szerepel a nyugati világban, mert ott van a mozgásterünk és ott vannak a finanszírozási forrásaink.

- Onnan szerezhetünk előnyöket és onnan érhetnek bennünket komoly hátrányok.

- Így van.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!