Majtényi László beszéde az Opera-tüntetésen; Schmitt Pál beszéde az Operagálán és Gerő András véleménye




Majtényi László, az Eötvös Károly intézet elnöke, volt adatvédelmi biztos beszéde 2011. január 2-án este, az Operaház előtt rendezett Lesz még magyar köztársaság tüntetésen.


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyar Polgárok!

Van egy régi és szép, még a 17. századból származó aforizma, amely így szól: A képmutatás a bűn tisztelgése az erény előtt.

Ma este a mögöttünk magasodó Operaházban a Fidesz a most hatályba léptetett saját, senkivel meg nem osztott alaptörvényét ünnepli. Mi pedig itt, az Andrássy út aszfaltján alkotmányos jogaink védelmében gyűltünk össze. A bűn gyülekezik az Operában, és vele szemben, a magyar történelemben nem először, az erény helye a pesti utcán van. Az Opera ma este a képmutatás háza, az utca viszont az alkotmányos erényeké.

Tekintsenek mögöttem az Opera fényes ablakaira: a képmutatás, íme, tiszteleg az erény előtt!

Magyarország miniszterelnöke felesküdött az alkotmányra, ezzel arra is, hogy védeni fogja – majd megdöntötte. Rendszeresen azzal kérkedik, hogy ő és törvénye a magyar szellemet képviselik. Pedig ez nem igaz. Az övé legfeljebb Horthyra mutat, míg a mi jogállami alkotmányunk mögött dicsőséges alkotmánytörvények és a legjobb magyarok hosszú sora van, az 1848-as áprilisi törvényektől a kiegyezés közjogi művéig és az 1946. évi I. törvényig.

Miféle jószág a szabadság? A szabadság olyan jószág, amelynek a jelenléte természetes, csak a hiánya fájó. A mostani kormány azzal ámított bennünket, hogy az elvett szabadságért jóléttel és biztonsággal fizet. Látjuk már az eredményt: a nyomor már elviselhetetlen, és a káosz felé rohanunk. Egyre fojtóbb a légszomj. Aki a jogállami forradalom idején született, mára már elmúlt húsz, aki a jogállami forradalom idején tízéves volt, mára elmúlt harmincéves. Ez a két nemzedék sok keserű tapasztalatot megélt, de nem tudja, mit jelent az állami elnyomás. Mindenekelőtt őket kell megkérnünk, hogy nemcsak önmaguk miatt, hanem meg nem született gyermekeikre gondolva ne hagyják el véglegesen az országot, hanem itt védjék meg személyes szabadságunkat.

Egy olyan mondat van a nyelvemen, amelynek kimondását még néhány hónappal ezelőtt is túlzásnak éreztem. Most már kimondom ezt a figyelmeztetést: sokkal jobb sors egy demokratikus jogállam bukott miniszterelnökéé, mint egy tekintélyelvű országban a népharag által eltávolított nem legitim vezetőé és a bukott diktátoré.

Van ötletem arra is, hogy mit kellene kérnünk. Figyelmeztetnünk a mai Operabál fényes közönségét, ezeket az estélyiruhás hölgyeket és sötét öltönyös urakat, hogy ha visszatérnek a munkahelyükre, az Országházba, volna egy feladat! Mert hogy itt motoszkál valami gondolat, szerény kérés, hogy mielőbb fejezzék be a működésüket, amelyen, hát ők is tudják, nincsen áldás. Tegyenek meg egy gesztust, vonják vissza az alaptörvényüket meg az összes jogkorlátozó sarkalatos törvényüket, még mielőtt távoznának. Adják vissza a szabadságunkat és a szabadságunk intézményeit. Ők persze visszakérdeznek majd, hogy ugyan miért is teljesítenék a kérést. A válasz olyan egyszerű igazság, amelyre ők személy szerint mindig fogékonyak voltak: Hát semmi másért, mint saját személyes érdekükben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyar Polgárok!

Éljen a Magyar Köztársaság! Éljen a jog! Éljen mindenki a jogaival!

***

A Fidesz közleménye az Opera elé szervezett tüntetésről

„Gyurcsányisták tüntetése az Operánál

A Gyorskocsi utcaiak továbbra is a gyurcsányi gyűlöletkeltést folytatják, és Magyarország kárát akarják. Az nem demokrata, aki szerint csak akkor van demokrácia, ha ő van hatalmon: ideje lenne, hogy a szocialisták is elfogadják az emberek döntését. A mai este világos lesz a különbség: a nemzeti ügyek kormánya az emberek felhatalmazása alapján kijavítja a Gyurcsány-korszak hibáit, az országot tönkretevő gyurcsányi gyűlöletkeltők pedig rendetlenséget, káoszt csinálnak, törvénytelenségre buzdítanak. A magyarok korábban egyértelmű döntést hoztak: nem kérnek a gyűlöletből és a széthúzásból.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője”

***

Schmitt Pál ünnepi beszéde az Operaház gálaestjén

Mostantól az új alaptörvény ad különleges tartást és szilárdító erőt, amikor szinte naponta kell megújulni, új utakra lépni, illetve erős viharban helytállni. A magyarok sorsa minden értelemben fordulópontra jutott, és biztos, hogy az új alaptörvény az a „jó föld, amelyre szükségünk volt, amelyből a lelki, szellemi és gazdasági megújulásunk sarjadhat”. Több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, „ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után”. Az alaptörvény attól különleges, hogy a „lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat”. Az alaptörvény megfogalmazásában szereplő „sok többes szám első személy” kijelentés a hazára utal, arra a közösségre, amelynek részei a világban bármerre élő magyarok éppúgy, mint az államalkotó nemzeti közösségek. „Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya.” A haza fontos részei azok is, akik „ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak”.

Schmitt Pál örömét fejezte ki, amiért az alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona, mert az nem csupán különleges tárgynak számít, hanem jogfolytonosságunk kifejezőjének, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményesének, európaiságunk közjelének. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – az egyéni és a közösségi jogait Az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit. Az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Az alaptörvénynek nemcsak az előbeszéde hitvallás, de az ebből a forrásból meghozott minden döntés és minden ide visszamutató, innen induló jog „hitvallás lesz Magyarország, a magyarok jövője, európai értékrendje mellett”.

***

Gerő András történész az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Schmitt-beszédről

„Ez egy olyanfajta közhelyes beszéd volt, amely Magyarország köztársasági elnökének intellektuális horizontjára jellemző. Mérhetetlenül üres szöveg volt, de hát elnökünk, úgy látszik – pedig ez egy kiemelt ünnepi alkalom –, erre képes. Én azt gondolom, hogy ha ő a Magyar Köztársaság – most már Magyarország – elnöke, akkor egy új alkotmány – amely egyébként nem tartalmazza a szent koronát közjogi funkcióban, nem ismétli meg a Nemzeti Hitvallásnak ezt a butaságát –, akkor neki arról kellett volna beszélni, hogy a magyarok eddig mi mindent tettek a saját szuverenitásukért, önrendelkezésükért és szabadságukért. Mondhatott volna egy mondatot 1848-ról, 1956-ról, tehát a magyar történelembe illeszthette volna be ezt az alkotmányt. De még erre is képtelen volt. Ugye a magyar köztársasági elnök nem maga írja a szövegeit. Írták neki. Aki írták, abban az elgondolásban képzelik ezt el, amiben a most már de facto bukott miniszterelnök is gondolkozik*: hogy itt egy forradalom történt, a forradalomnak ez az alkotmány az alkotmányos betetőzése, minden, ami előtte volt, tehát az elmúlt húsz év, tévelygés volt. Az elnök is ezt mondta, hogy most jött el az új időszámítás kezdete. Igazi forradalmi gondolat. És ilyenkor horgad fel az emberben az alternatív identitás, hogy ha nekik ez forradalom, akkor én ellenforradalmár vagyok – persze idézőjelben. És úgy gondolom, hogy az a több tízezer ember az Andrássy úton ugyancsak az ellenforradalmat képviselte.”

_______________

* Orbán Viktor hétfő este, a Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában: „a kétharmados parlamenti forradalom” vezetett az alaptörvényhez, amellyel „gránitszilárdságú alapot” teremtettek. Az alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata” is egyben, „megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk”. „Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a 21. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül.”

Lásd még: az index, a nol.hu, a hvg.hu, az origo.hu „Percről percre” beszámolója és képei a tüntetésről.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!