rss      tw      fb
Keres

A KIM válasza az EB alelnökének: erősebb hatáskör az adatvédelemnek

MTI 2011. december 16., péntek 18:36

Az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával a jelenlegi ombudsman helyett egy erősebb hatáskörrel bíró hatóság látja majd el az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat - tartalmazza a közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszlevele az Európai Bizottság alelnökének, a minisztérium közleménye szerint.

A kormany.hu-n olvasható közlemény szerint Navracsics Tibor pénteken válaszolt Viviane Reding hétfői megkeresésére, amelyben az alelnök "azt követően kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatban, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be Brüsszelben a már elfogadott törvényekkel kapcsolatban".

A magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az unió jogával.

Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva a KIM kifejtette: a két jogszabály nem rendelkezett személyi kérdésekről. Mindazonáltal Jóri András, jelenlegi adatvédelmi biztos, két nappal a július 11-i zárószavazás előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni.

A közlemény szerint a válaszlevél arra is kitér: a új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek. A Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.

"A belső munkaszervezés nem érinti azonban a bírói függetlenséget. A magyar szabályozás tehát az igazságszolgáltatásra irányadó alapvető uniós és nemzetközi elveknek és kívánalmaknak mindenben megfelel" - tartalmazza a közlemény.

A hatékony és időszerű ítélkezés megvalósításának másik alappillére a szakmai vezetés, a jogegység biztosítása, azaz a legfőbb bírói szerv, a Kúria munkájának hatékony irányítása.

A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti: az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazat-specifikusak. A felső korhatár leszállítása összesen 274 bírót érint. Ez a nyugdíjrendszer egésze szempontjából kisebb nagyságrendű, mindössze tízezrelékes nagyságrendű csoport nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását.

Viviane Reding levelében arról írt, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó legutóbbi reform bizonyos vonatkozásai "súlyos aggályokat" vetnek fel az uniós jog szempontjából. Ilyen a bírák nyugdíjkorhatára - amelyet a jelek szerint drasztikusan csökkentenének 70-ről 62 évre, hogy nem sokkal később ismét fölemeljék -, valamint az adatvédelmi biztos függetlensége.

A fenti kérdések kapcsán az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett uniós tagállamok legfelsőbb bíróságainak tagjaitól, az Európai Parlament képviselőitől és nem kormányzati szervezetektől.

Az alelnök péntekig várt választ a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, "tekintettel arra, hogy az új jogszabályok hatása 2012. január 1-jétől lesz érezhető".