rss      tw      fb
Keres

Külföldi sajtó Magyarországról - Amerikai, brit és német lapok belpolitikáról, szomszédsági kapcsolatokról

MTI 2011. december 13., kedd 12:23

A The New York Times online kiadásában hétfőn megjelentetett írásában Charles Gati a magyar belpolitikával, a BBC online kiadása Orbán Viktor brüsszeli szereplésével foglalkozott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív napilap elemzést közölt kedden Magyarország szomszédsági kapcsolatairól, a Die Zeit című hetilap a magyar belpolitikai helyzetről írt online kiadásában.

A brüsszeli EU-csúcson tanúsított magyar magatartás apropóján fejtette ki a magyar politikával kapcsolatos véleményét Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora, aki szerint Magyarország ellenségekkel körülvett szigetnek képzeli magát. Az EU- és NATO-tagállam Magyarország miniszterelnöke "folyamatosan arról biztosítja a hazai közönséget, hogy a Nyugat végzetes hanyatlásban van".

A professzor bírálta az új alaptörvényt, amely álláspontja szerint "a magyar történelem egy sosemvolt aranykorát rajzolja fel, és a régi Magyar Királyság által vallott értékeket visszhangozza." Gati a Magyarország visszacsúszása című publicisztikájában ennél "veszélyesebbnek" nevezete azt, hogy a "parlament megnyirbálta az alkotmánybíróság hatalmát. "A fékek és ellensúlyok nélkül maradt új alaptörvénnyel Magyarország többé nem nyugati típusú demokrácia" - írta Gati. Erre az állítására alapozva, illetve azért, mert "minden fontosabb döntést" Orbán Viktor hoz meg, Meciar Szlovákiájához és a Kaczynski-ikrek Lengyelországához hasonlította Magyarországot.

Gati úgy látja, hogy noha a magyar ellenzék megosztott, Orbán Viktor támogatottsága is csökken. Gati úgy értékelte, hogy a Heti Válasz december 10-én először közölt "erőteljes vezércikket" a kormányfő brüsszeli teljesítményét firtatva, amelyet megítélése szerint a miniszterelnök "mérsékeltebb" és "csalódott" kollégái ösztönözhettek.

http://www.nytimes.com/2011/12/13/opinion/hungarys-backward-slide.html

Reinhard Olt, az FAZ Magyarországról rendszeresen tudósító munkatársa budapesti keltezésű, Túl a határokon című írásában kifejti: a magyar-szlovák kapcsolatok a még hivatalban lévő Radicová-kormány idején javultak, de "számos vitatatott pont maradt, amelyek terhelik a két uniós tagország viszonyát." Ilyen az állampolgárságot szabályozó magyarországi törvény, illetve Esterházy János esete. Az arisztokrata rehabilitációját Szlovákia megtagadja, amit "Budapesten a szomszédsági kapcsolat jellemző tünetének tartanak" - írta Reinhard Olt.

A magyar-román viszony az Orbán-kormány hivatalba lépésével "nem várt módon feszültségmentesen alakult, és az együttműködés egy korábban ismeretlen szelleme jellemezte", de e viszony is "kezd felhősödni. Ennek oka: a román kisebbségi politika." Ugyanakkor a problémák ellenére "románok és magyarok mégis egy véleményen vannak, amikor a kárpát-ukrajnai kisebbségeikről van szó" - írta Reinhard Olt.

A magyar-szerb szomszédsági kapcsolatokról szólva a szerző megjegyzi: a kapcsolat Boris Tadic elnöksége alatt javulni, majd ismét romlani kezdett, ennek oka pedig a szerb jóvátételi törvény.

"Ezzel szemben Budapest és Zágráb kapcsolatában alig játszik szerepet a kisebbségi kérdés" - írta az FAZ munkatársa, hozzátéve, hogy Szlovéniában pedig az alkotmány biztosítja a 8 ezer magyar törvényhozási képviseletét. "Ausztria miatt viszont bosszankodnak Budapesten", mert a magyarokat igen kevéssé vonták be az ausztriai népcsoportokról szóló törvény előkészítésébe - írta Reinhard Olt.

A Die Zeit című német hetilap online kiadásában Demokratikus-e még Magyarország? címmel jelent meg írás. Jan-Werner Müller, a hetilap nyomtatott kiadásából átvett írás szerzője az euroövezeti válság kezelésére utalva megjegyzi: "ha Görögország Európa próbatétele a szolidaritásban, akkor Magyarország a demokráciában próbatétel Európa számára, de nem tűnik úgy, mintha ezt bárki is igazán látni akarná."

Az alkotmányozásról és a kétharmados törvényekkel kapcsolatban Müller azt írja: "Magyarországon most alkotmányosítják mindazt, ami máshol Európában a teljesen normális, nyilvános politikai vita tárgya. A formálódó választójogi törvénnyel kapcsolatban a szerző úgy véli: a jogszabály "nyilvánvalóan egy kétpárti rendszer kialakítását" szolgálja. A rendszernek "játékban kell tartania a korrupciós botrányokban hiteltelenné vált szocialistákat, és meg kell akadályoznia új pártok kialakulását." A szerző szerint "erjedés indult meg a magyar civil társadalomban", ugyanakkor kérdéses, hogy "van-e alternatívája Orbánnak".

http://www.zeit.de/2011/50/P-Ungarn-Demokratie

A múlt heti EU-csúccsal kapcsolatos magyarországi álláspontról írt értékelést a BBC budapesti tudósítója. Nick Thorpe szerint "rövid ideig úgy tűnt", hogy Magyarország csatlakozik az egyezménytervezetre határozott nemet mondó Nagy-Britanniához, ám a későbbi tisztázó nyilatkozatok nyomán már nincs érzékelhető különbség a magyar, valamint a svéd és a cseh álláspont között.

Orbán Viktor miniszterelnök a magyar parlamentre bízza a döntést, ám Thorpe szerint "Magyarország esetében bizonyos, hogy a parlament azt teszi, amit (Orbán Viktor) mond neki". A BBC tudósítója szerint egyes kommentátorok úgy gondolják, hogy ha a magyar parlament elveti az EU-egyezményt, akkor egyben búcsút inthet az IMF-segítségnek is. Mások azonban nem osztják ezt a véleményt: a kormány védelmezői szerint jóllehet a Fidesz retorikája IMF-ellenes, sőt néha EU-ellenes, ám politikája nem az.

Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke azt mondta a BBC tudósítójának, hogy "a magyar álláspont tartalmilag azonos mindenki máséval". Bod Péter Ákos véleménye szerint a kormány azt fogja javasolni a parlamentnek, hogy jövő márciusig hagyja jóvá az EU-megállapodást.

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16136207