Süddeutsche Zeitung: Előbb nem, aztán talán; Die Welt: Zűrzavar
- Részletek
- Szemle
- 2011. december 11. vasárnap, 03:44
- Galamus-csoport
A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap online kiadásában közölte Cathrin Kahlweit cikkét.
Orbán magyar miniszterelnök honfitársai előtt állítólag emlegette már Brüsszelt „új Moszkvaként”, de a pénzügyi unióval kapcsolatos álláspontját meglepően gyorsan módosította. A kezdeti elutasítás után most a parlamentet akarja megkérdezni a reformszerződésről, és csak aztán akar dönteni. Az igenre és a nemre egyaránt jó okok lennének.
A döntés éjszakáján, amikor Brüsszelben az új fiskális unión birkóztak, először arról volt szó, hogy egészen pontosan két állam akadályozza a tervet: a fontos Nagy-Britannia – és a kicsi Magyarország.
Pénteken aztán a nemből talán lett. A hírek szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök módosította az álláspontját: előbb a parlamentet akarja megkérdezni arról, hogy Magyarország belemenjen-e a szerződésbe, vagy ne, és csak azután akar végleges álláspontra helyezkedni. Ezt nem sokkal később megerősítette Hajdú Márton, a brüsszeli állandó magyar képviselet szóvivője. Nem tudja ugyan megmondani, hogyan gondolkodik Orbán személyesen a fiskális unióról és az rögzített szigorúbb államháztartási ellenőrzésről, de biztosan tudja, hogy miniszterelnöke csak a parlamenti vita után mond igent, vagy nemet – mondta Hajdú a Süddeutsche Zeitungnak.
A hírügynökségek kevéssel később szép számtanpéldát prezentáltak: „27-1 a 17+6 helyett” – ez volt az egyik jelentés címe, mert Magyarország az ellenzők klubjából váratlanul a talán-csoportba csúszott át, Csehország és Svédország mellé. A berlini magyar nagykövetség politikai osztályán szintén igen hálásak voltak a brüsszeli kollégák jelzéseiért. Budapestről addig nem érkezett jelzés az uniós fővárosokba arról, hogyan viszonyul Orbán és a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező pártja, a Fidesz az új fejleményhez
Mindkét magatartásra – a reformszerződésre adott magyar „igenre” és „nemre” jó okok lennének. Gazdaságilag az ország szomorú helyzetben van, magas eladósodottsága és a gyengélkedő gazdaság miatt nemrég kért segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól, és nehéz helyzetbe manőverezné magát, ha most arcul csapná az uniós partnereket. A Moody’s ügynökség a magyar államkötvényeket a múlt héten minősítette le bóvlivá, e tekintetben az euróövezethez nem tartozó Magyarország is a problémás gyerekek csónakjában ül. Emellett Magyarország szerződésben kötelezte magát, hogy középtávon bevezeti az eurót.
2020 előtt bizonyosan nincs csatlakozás az euró-övezethez
Felhívás a nemzeti büszkeséghez
Matolcsy György pénzügyminiszter ugyan múlt hétfőn egy gazdasági konferencián kijelentette, hogy országa 2020 előtt bizonyosan nem lesz az euróövezet tagja, de aztán a Reuters hírügynökség jelentése szerint hozzátette: „Az Európai Unió tagjaként azt szeretnénk mondani a barátainknak: haladjatok a fiskális unióval a lehető leggyorsabban, azt követően egy napon majd bevezethetjük az eurót.”
Ugyanakkor nem keltett volna a politikai megfigyelők körében különösebb csodálkozást az sem, ha Magyarország eltökélt nemet mond az új brüsszeli tervekre. Orbán Viktor kormányfő minden lehetséges alkalommal hangoztatja, Magyarország nem akarja, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok és külföldi mindent jobban tudók ellenőrizzék. Ő a rossz gazdasági helyzetet az „országunk elleni spekulatív támadásokkal” magyarázza, és rendszeresen a magyarok nemzeti büszkeségére apellál.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, akinek hétfőn nyújtották át a díszdoktori címet a budapesti Corvinus közgazdaságtudományi egyetemen, éppen ezért hegyibeszédet mondott vendéglátóinak. „Az EU nem a problémák oka, hanem kísérlet a problémák megoldására” – mondta. Nem szabad visszaesni a nemzeti önzésekbe. „Most el kell érnünk, hogy a valutaunió mellé fiskális uniót állítsunk. Amíg ezt nem tudjuk elérni, nem fog megoldódni a válság” – mondta Schäuble Budapesten.
A Pester Lloyd című online újság a német kolléga beszédével óvatosan egyetértő magyar pénzügyminiszteri reagálást „képmutatónak” nevezte, és azt írta: itt újra megmutatkozik a magyar kormány kifelé és befelé való ábrázolása közötti különbség. Európai szinten a szomszédok szája íze szerint beszél, belföldön Orbán Brüsszelt nem egyszer „új Moszkvának” nevezi. Most tehát a parlament, amelyet a kormányzó Fidesz és ezzel Orbán dominál, kénytelen lesz megmutatni, hol is áll Magyarország valójában.
***
Die Welt: Zűrzavar Magyarország körül
A Die Welt online kiadásában Szétszakadt lengyelek, bizonytalan csehek, irritáló magyarok címmel közölt összeállítást az EU-csúcsról. A szerzők G. Gnauck, C. Bomsdorf, B. Kálnoky és H.-J. Schmidt. A cikkben a magyar álláspontról Zűrzavar Magyarország körül címmel a következő áll:
A brüsszeli válságcsúcs után zűrzavar uralkodott a magyarok feltételezett „nem”-je körül.
Herman van Rompuy, az Európa Tanács elnöke két lázadóról beszélt, anélkül, hogy megnevezte volna őket, és az ülés hivatalos összegzése 23 „igen” szavazat mellett két országot említett, amely meg akarja kérdezni a parlamentjét.
Magyarországot és Nagy-Britanniát nem említették. Egyértelműnek látszott: Budapest és London Európa ellen. Így jelentette a sajtó. Csak – senki nem nevezett meg magyar forrást. Az egyetlen magyar hang, amely valamivel később, névtelenül feltűnt a (magyar) tudósításokban, azt mondta, a parlament fog dönteni.
Így mondta aztán Orbán Viktor kormányfő, és Budapesten szóvivője, Szijjártó Péter is. Utóbbi azt javasolta, hogy ha valaki tudni akar valamit Magyarországról, kérdezzen meg magyar hivatalos helyeket. Hangsúlyozta, hogy az ülés „végleges”, hivatalos összefoglalójában az áll majd, hogy a parlament fog dönteni.
Valaki meggyőzte Orbánt?
Mi történt? Orbán megváltoztatta a véleményét? Félreértés történt? Nem – mondta Szijjártó. Slamposság az EU-nál? Ehhez Szíjártó semmit sem fűzött hozzá. Budapesten ezek után olyan spekulációk keltek szárnyra, hogy Orbánt valaki rábeszélte álláspontja megváltoztatására.
Magyarország ugyanis jelenleg a Nemzetközi Valutaalappal próbál tárgyalni új hitelekről. Keserű pirula – egészen a legutóbbi időig nem akartak közösködni az IMF-fel. Amennyiben azonban Magyarország tárgyalni akar, az EU új fiskális politikájára kimondott azonnali nem, az IMF elképzeléseinek meggondolatlan elutasítása öngól lenne.
Szijjártó azt mondta, a képviselők a tervek szerint „március közepéig alakítják ki véleményüket”. Orbán azonban hajlik a szigorúságra a pártjában, és a magyar konzervatívok az államháztartási szuverenitás elvesztését a demokrácia és a szabadság elleni csapásként érzékelik a szívük mélyén. Ám a frakcióban éppen a gazdaságpolitikával kapcsolatban egyre inkább repedések mutatkoznak.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
