rss      tw      fb
Keres

FT: Nagy-Britannia és Magyarország – rangon aluli házasság?




A Financial Times beyondbrics című blogjában Stefan Vagstyl írása – arra a péntek hajnali hírre, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország a másik ország, amely megtagadja az uniós megállapodás aláírását*.


A viszontagságok fura ágytársakhoz vezetnek. David Cameron pénteken csodálkozik majd, hogy az éjszakát Orbán Viktorral, a magyar miniszterelnökkel töltötte, miközben az Európai Unió másik 25 vezetője valahol máshol jött össze.

Igaz, hogy a cseheknek és a svédeknek is megvannak a kételyeik a tervezett kormányközi konferenciával kapcsolatban. Pillanatnyilag azonban Nagy-Britannia fő partnere a maga útját járó Magyar.

A szókimondó vezető nem szenved hiányt agyban vagy politikai ravaszságban. És soha nem késlekedik a tanácsadással. Így alighanem sok mondanivalója van úgyszólván minden témában, amely Cameront érdekelheti, kezdve a labdarúgástól (profi csapatban játszott) egészen az európai nemzetállam jövőjéig.

Mindketten konzervatívok, és mindketten olyan országot képviselnek, amely a múlt században egy birodalmat veszített el. Az azonban még csak ezután derül majd ki, mennyire érdeklik Cameront Orbán Nagy-Magyarországról szóló meséi.

(Frissítés) Orbán pénteken később azt mondta**, a kérdést a parlament elé terjeszti – amely hivatalos pozícióját közelebb hozta cseh és svéd kollégái álláspontjához. Ám miután zászlóját ismételten a gazdasági szuverenitás zászlórúdjára vonta fel, ösztönei továbbra is közelebb maradnak Cameron magatartásához. Tekintve, hogy Orbán pártja, a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik, a parlament mindenképpen azt fogja tenni, amit Orbán mond. (Frissítés vége)

Amennyiben Cameron célja az, hogy a City pénzügyi központként betöltött szerepét biztosítsa, Orbán nehéz szövetségesnek bizonyulhat. Ő az az ember, aki épp nemrég mért súlyos csapást a bankjaira egy különadóval, és rákényszerítette őket, hogy lenyeljék néhány ügyfelük deviza alapú jelzálogkölcsönökkel elszenvedett veszteségeit.

A nemzetközi bankok, amelyeknek a tulajdonában az ország bankágazatának zöme van, tombolnak, és közülük több is megtorlásként visszafejleszti a magyarországi tevékenységét. Szerencsére egyetlen brit bank sincs közöttük, de sok van, amely nagy irodával rendelkezik Londonban, s amelynek vezetői kétségkívül készek mesélni Cameronnak.

A gazdaságpolitikáról szóló beszélgetések hasonlóan kínosnak bizonyulhatnak. Miközben szinte mindenki azzal néz szembe, amit finoman kihívásnak neveznek, Magyarország kihívásai nagyobbak a legtöbb másénál. Orbán éppen rákényszerült, hogy a Nemzetközi Valutalapnál kalapozzon, amelyet tavaly elküldött.

Cameron számára a legrosszabb, hogy Magyarország finoman szólva nem túl nagy. Alig 10 milliós lakosságával a 18. legnagyobb gazdaság az EU-ban, ahol az egy főre jutó jövedelem az uniós átlag 63 százalékát teszi ki. Az Egyesült Királyság magában az EU-output 13,8 százalékát adja, Magyarországgal együtt ez 14,5 százalékra röppen fel. Ennél többet nem kell mondani.

_________________

* Lásd például

– az Index péntek reggel 6 óra 39 perckor megjelent írását: Orbán és Cameron fityiszt mutattak az eurónak. „Magyarország és Nagy-Britannia nem hajlandó alávetni magát a tervezett szabályoknak, míg Csehország és Svédország gondolkodási időt kért. Ezt Nicolas Sarkozy francia elnök mondta el a sajtónak a csúcs után. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke országok megnevezése nélkül azt mondta, hogy két ország nemet mondott a megegyezésre, kettő pedig időt kért. Később egy magyar diplomata azt mondta, hogy Magyarország is az időt kérők között van, nem a kategorikusan ellenkezők között. A holland kormányfő viszont szintén arról beszélt, hogy a magyarok nemet mondtak az új egyezségre.”

– Ugyanerről számolt be például a Radio France International is –„Először Magyarország és Nagy-Britannia is elutasította a megállapodást, megakadályozva ezzel, hogy az szerződésmódosítássá váljon, ahhoz ugyanis a 27 EU-tagország egyhangú döntése kell” – vagy a belga hírportál, a 7sur7: „A 23 ország mellett, amely támogatta a ’költségvetési stabilitás unióját’, két ország kért haladékot a végleges döntés előtt, Csehország és Svédország, két ország pedig visszautasította a részvételt, Magyarország és Nagy-Britannia.”

– Az MTI péntek reggel 8 óra 11 perckor kiadott híre így szólt: „Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az ’elfogadhatatlan feltételeket’ támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország – utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia – nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék.”

A 10 óra 7 perckor kiadott hír így: „Az ülésrész után kiadott euróövezeti közös nyilatkozat felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek már egyértelműen jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a szerződéshez. A négy tagállam, amely egyelőre nem döntött erről, Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia. Közülük Magyarország mellett Csehország és Svédország is azt jelezte, hogy mielőtt dönt, konzultálnia kell a parlamenttel.”


** Utalás Orbán nyilatkozatára, amelyet „az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve” adott. Eszerint: „az eurozóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, akik nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás kérdését, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. ’Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben’.”



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!