rss      tw      fb
Keres

A szabadságharc vége: állandó felügyelet – a Financial Times írása




A Financial Times Az IMF segítséget ajánl Budapestnek, de feltételekkel címmel közölte Kester Eddy (Budapest) és Alan Beatty (Washington) írását.


A Nemzetközi Valutaalap Magyarország pénzügyi feszültségeinek enyhítésére feltételekhez kötött standby megállapodást szándékozik ajánlani, ellentétben a magyar kormány feltétel nélküli „biztosítási” ügyletre vonatkozó reményeivel.

Budapest a múlt hónapban azt mondta, újra kapcsolatba lép az IMF-fel, és ez látványos hajtűkanyar volt azt követően, hogy a jobbközép Fidesz-kormány egy 2008-as kisegítést követően alig 18 hónapja hátat fordított a további támogatásnak. A megállapodás szükségessége sürgetőbbé vált azt követően, hogy a Moody’s bóvli szintre minősítette le Magyarországot, s ez fokozta a piac nyomását a magyar forint árfolyamára és a kölcsönzés költségeire.

Orbán Viktor kormánya kitartóan hangsúlyozta, hogy „biztonsági háló” megállapodást, avagy elővigyázatossági hitelvonalat akar, korlátozott feltételekkel.

A helyzetet ismerők szerint azonban az IMF úgy véli, hogy a teljes standby megállapodás* (SBA) a legmegfelelőbb.

„Az IMF standard húzó terméke a standby megállapodás, amely nagyon megfelel az ilyen helyzetekre (mint Magyarországé)” – mondta a tárgyalásokról ismeretekkel rendelkező illető.

„A piacok nagyon világosan értésre adták, hogy feltételeket akarnak, a politika kiszámíthatóságát, és ezért egyre nagyobb az SBA irányába ható nyomás”.

Egy standby megállapodás esetén a pénzeszközöket részekre osztják, és a kölcsönző mindig akkor hívhatja le az újabb részt, amikor sikeresen átesett a következő vizsgálaton.

Magyarország még kitart amellett, hogy nem pénzt akar az IMF-től, mivel lényegesen jobb helyzetben van, mint 2008-ban, amikor a hitelválság idején segélymegállapodást kötött az IMF-fel és az EU-val. „A gazdaság ma teljesen más állapotban van… erősen kézben tartjuk a költségvetést (a hiányt), amely (a GDP) 3 százaléka alatt lesz” – mondta Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára. „Az államadósságot 81 százalékról 76–77 százalékra szorítottuk le, a központi bank tartalékai 2008-hoz képest kétszer akkorák, és a GDP 2 százalékának megfelelő a feleslegünk a folyó fizetési mérlegben. Ezért (csak) biztonsági hálóra van szükségünk.”

Független közgazdászok egyetértenek abban, hogy a magyar folyó fizetési mérleg az exportorientált termelői szektornak köszönhetően jól áll. De hozzáteszik, hogy Európa bajai és a kormány kiszámíthatatlan politikája erős piaci bizalomhiányhoz vezettek, valamint ahhoz, hogy a pénzadók szükségesnek tartsák az IMF-EU szigorú felügyeletét.

Budapest távol tartotta a befektetőket megzavaró, „nem ortodox” politika atyjának tartott Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert az IMF-fel tárgyaló küldöttségtől.

„A nagyon súlyos külső pénzügyi feltételek az okai annak, hogy Magyarország kénytelen az IMF-hez fordulni, és elfogadni bármilyen feltételeket, amelyeket a szervezet szab” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Budapest közgazdásza. „Magyarországnak jövőre mintegy 4,6 milliárd euró külföldi adósságot kell újrafinanszíroznia, és ez szinte lehetetlen lesz, ha a feltételek tovább romlanak. Magyarországnak szüksége van egy IMF-kölcsön biztonságára.”

Róna Péter közgazdász, a 2008-as magyar tárgyaló küldöttség tanácsadója úgy vélte, „nem kétséges”, hogy „bármiféle támogatásnak egy standby-megállapodás formáját kell ölteni”. Hozzátette: Orbánt nem annyira a megállapodás tartalma fogja zavarni, mint az SBA-val járó állandó felügyelet”.

_________________

* Lásd az IMF honlapján: IMF Standby Credit Facility



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!