rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 4. rész (választójog)

MTI 2011. december 2., péntek 15:02

Az új választási törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken.

Ellenzéki kritikák a választójogi törvényjavaslatról

Hosszas, kétperces hozzászólásokból álló vitában kritizálták az ellenzéki képviselők az új választási törvényjavaslatot.

A független Molnár Oszkár azt mondta: a választókerületeket a Kubatov-lista alapján határozta meg a Fidesz. Hozzászólásával Novák Előd (Jobbik) is egyetértett, és kifogásolta, hogy Kubatov Gábor fideszes képviselő, pártigazgató - aki egy a választások előtt megjelent hír állítása szerint listát vezetett a fideszes szavazókról - nincs jelen a vitában.

Több ellenzéki felszólaló a tervezett választási rendszer aránytalanságát kifogásolta, mások az ajánlószelvény eltörlését szorgalmazták.

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a javaslat nem tesz eleget az egyenlő választójog elvének, mert megkülönböztet határon túli, kisebbségi és általános szavazókat, akik más-más jogosultsággal rendelkeznek.

Többen azt kifogásolták, hogy a nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalásánál az előterjesztő fideszes képviselők többsége nincs jelen.

Az előterjesztő képviseletében, a fideszes Balla György azt bírálta a vitában, hogy a parlament létszámának 199-re csökkentéséről senki sem beszélt. Kijelentette azt is: az ellenzéknek azért nem tetszik az egyfordulós választás, mert így már a voksolás előtt be kell jelentenie a pártoknak, hogy kikkel akarnak együttműködni a parlamentben.

Az LMP-s Karácsony Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatnak három olyan eleme is van, amelyre nincs nemzetközi, illetve európai példa. Ilyennek nevezte a győztesre leadott szavazatok után járó kompenzációt és a választókerületek besorolását, amelyet szerinte sehol sem a parlament, hanem szakmai grémium végez el. Szerinte a lakosság számához mérten ilyen nagy mértékű ajánlásra sincs példa, csak Dániában, de ott a parlamentben már bent lévő pártoknak nem kell ajánlószelvényt gyűjteniük.

A jobbikos Bana Tibor azt mondta, hogy a javaslattal a Fidesz célja egyértelműen az, hogy bebetonozza a hatalmát. Az lett volna egyenes a Fidesz részéről, ha a törvénybe egyszerűen beleírja, hogy az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a "Fidesz érdekei a lehetős legteljesebb mértékben teljesüljenek" - tette hozzá.

A független - volt fideszes - Molnár Oszkár azt mondta, hogy a javaslat magyar emberek érdeke ellen szól és a Fidesz érdekeit képviseli. Azt javasolta minden országgyűlési képviselőnek, hogy a választások után dolgozzanak egy fél évet függetlenként és egészen más szemüvegen keresztül néznék a parlament működését és az ország problémáit. Szerinte így "nem anyáznák egymást itt a pártok a parlamenti patkón belül", és inkább a választópolgárok érdekeit helyeznék előtérbe, saját pártjuk érdekeivel szemben.

Józsa István, MSZP-s politikus pedig azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy ne akarjanak alapelveket megsérteni és ne hozzanak létre olyan égbekiáltó aránytalanságot, hogy a győztesre leadott szavazat kettőt számít. "Nem azért mert akkor nem tudjuk önöket leváltani, mert így is, úgy is le fogjuk önöket váltani, de legalább a látszata maradjon meg annak, hogy ez egy igazságos, arányosságra törekvő választási rendszer" - jegyezte meg.

Lamperth Mónika (MSZP) a tárgyalt törvényjavaslat aránytalanabbá teszi a rendszert, mint a hatályos jogszabályok, de rosszabb a tavaly májusban vázolt fideszes elképzeléseknél is. A képviselő azt mondta, akkor sem tartanák igazságosnak a rendszert, ha a szocialisták kapnának kétharmados többséget.

Szili Katalin: egypárti látszatdemokrácia képét láttatja a javaslat

A független Szili Katalin felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte egy kelet-európai típusú, egypárti látszatdemokrácia kiépítésének képét és leplezetlen szándékát láttatja a javaslat, amely durván premizálja a győztest, és önzetlenséget megkérdőjelező, koncepciózus módon rajzolja át a választókerületeket.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási szakértők számításai szerint az új szabályok alapján a 2002-es és a 2006-os parlamenti választást is a Fidesz nyerte volna. Azt is elmondta, hogy neki, de számos kormánypárti képviselőnek sem lett volna módja bekapcsolódni a közéletbe, ha ez a választási szisztéma működött volna a rendszerváltás után.

"Óvom önöket, ne próbálják feltalálni a pártverseny nélküli demokráciát, nem fog menni" - zárta felszólalását a politikus.

Jobbik: aránytalanabb lesz a rendszer

Bana Tibor (Jobbik) szerint aggályos, hogy nincsen érvényességi küszöb a javaslatban, amely bár időközi választások esetén elfogadható, de általános országgyűlési választások során szükség van az újonnan megalakuló parlament legitimitására. Az ellenzéki politikus szerint a változásokkal egy még inkább többségi rendszer jön létre, amely sokkal aránytalanabb lesz és amelynek egyértelmű célja a Fidesz bebetonozása.

KDNP: pártérdekek az ország érdekében

Salamon László (KDNP) arról beszélt: szerinte természetes, hogy a pártok saját érdekeiket próbálják meg érvényesíteni a javaslatban, de az igazi kérdés az, hogy a pártérdekek hogyan tudják az ország érdekeit szolgálni. A kormánypárti politikus elismerte, hogy a Fidesz javaslata a meglévő rendszert inkább a többségi választási rendszerek irányába mozdítja el, vagyis csökkenti a koalíciókötés szükségességének esélyét, de növeli a döntéshozatalok egyszerűségét.