rss      tw      fb
Keres

A Neue Zürcher Zeitung Orbánról és Gyurcsányról




A svájci napilap Erősödő tiltakozási potenciál Orbán ellen címmel közölte Charles E. Ritterband cikkét.

Magyarországon gyorsan nő az elégedetlenség a nemzeti konzervatív Orbán-kormánnyal szemben. Gyurcsány volt szocialista miniszterelnök megpróbálja magát a közép embereként beállítani.

Gyurcsány Ferenc fiatalos elánnal lép be az Art Deco stílusban berendezett, elegáns kávéházba, amely a Duna bal partján, a felső középosztály lakónegyedében van, nem csak földrajzilag nagyon távol a szegényes vendéglőktől, ahová a munkásosztály szokott betérni. A volt magyar miniszterelnök és a szocialisták volt pártelnöke nem olyan benyomást kelt, mint egy lejáratott, sokévi rossz gazdálkodás és korrupció miatt diszkreditált politikus. A tegnap embere félreérthetetlenül a holnap emberévé akarja feltornászni magát.


A baloldal hanyatlása

Ezért Gyurcsány hangsúlyosan elfordult a szocialistáktól. Újabban a liberalizmus és a szociális piacgazdaság mellett áll ki. Biztos lépésekkel halad a politikai centrum felé. Találkozónk helyszínének kiválasztása így talán nem volt véletlen. Gyurcsány jelenleg bizonyosan az egyetlen magyar politikus, aki a kiemelkedő Orbán Viktorhoz mérhető mértékű karizmával, intelligenciával és politikai érzékkel rendelkezik.

Gyurcsány október 22-én, az ellenzéki szocialistáktól való kiválással megalapított Demokratikus Koalíciója az összes demokrata egyesülése akar lenni, amely minden demokratikus áramlat, a liberálisok, de a konzervatívok számára is nyitott – mondja a volt kormányfő. Az agyafúrt stratéga Gyurcsány tudatában van annak, hogy a baloldali pártok viszonylag csekély mértékben vonzóak a fiatalok körében, ezért célozza meg a politikai centrumot. Kiszelly Zoltán fiatal politológus megerősíti a trendet, amelyre Gyurcsány spekulál. Kiszelly szerint a baloldal hívei  inkább az 55 év felettiek között vannak, akik közül kétharmad szavazott a legutóbbi választásokon baloldali pártokra.

Gyurcsány nem hagy kétséget  afelől, hogy szerinte a szocialistákkal, akik a parlamentben a 386 mandátum közül már csak 59-cel rendelkeznek, semmi nem mehet tovább. Híveik tábora egymilliós létszámon stagnál a fokozódó tiltakozások és a nemzeti konzervatív Orbán-kormány teljesítménye feletti, gyorsan terjedő elégedetlenség ellenére – mondja. A felmérések szerint a szélsőjobboldali Jobbik párt már meg is előzte a szocialistákat, és a szavazásra jogosultak kereken 19 százalékával potenciálisan a második legnagyobb erő a kormányzó Fidesz után.


Az egér és az elefánt

A jelek szerint sem a szocialisták, sem a zöldek nem tudtak profitálni a Fidesz területvesztéséből, kizárólag a jobboldal, akárcsak a szomszédos Ausztriában. Gyurcsány Demokratikus Koalíciójának kiválása a felmérések tanúsága szerint sokat ártott a szocialistáknak: elvesztették szimpatizánsaik nagy részét. A kiválás előtt követőik még 24 százalékot tettek ki, de mostanra a közvélemény-kutatók szerint 13 százalék maradt. De a parlamentben 16 mandátummal rendelkező, szintén ellenzéki LMP szavazóinak száma is csökkent, a felmérések szerint 8-ról 3 százalékra. A Jobbik által megtestesített szélsőjobb azonban töretlen fellendülést könyvelhet el.

A Demokratikus Koalíció a megalakítása utáni első hónapban 1500 bejegyzett tagot tudott toborozni, és további 3500-an juttatták kifejezésre csatlakozási szándékukat. Közvetlenül a párt megalakulása után a felmérések szerint egyenesen a szocialisták 51 százaléka szavazott bizalmat Gyurcsánynak, bár sokan egyelőre haboznak csatlakozni a Demokratikus Koalícióhoz.

Tíz szocialista képviselő csatlakozott Gyurcsány pártjához. Ezzel a szocialistáknak már csupán 49 mandátumuk van, ez hárommal több a Jobbiknál. Gyurcsány nyilván tudatosan korlátozta az átállók számát, hogy korábbi pártjának továbbra is biztosítsa az elnökséget a nemzetvédelmi bizottságban. Ám a tavaly július közepén pártelnökké választott Mesterházy Attila, egy inkább  sápadt figura, nem köszönte ezt meg elődjének, Gurcsánynak, sőt, még el is gáncsolta: azt mondta, a tíz hitehagyott elhagyta a pártját, és hogy valójában nem leválásról van szó. Ezzel meg tudta akadályozni, hogy Gyurcsány pártját elismerjék önálló frakcióként. A Demokratikus Koalíció képviselőinek egyelőre meg kell elégedniük azzal, hogy a függetlenek padsoraiban foglaljanak helyet, ami hátrányokkal jár, például a felszólalási idő korlátozásával

Mindegy – mondja Gyurcsány –, van ideje. A valaha nagyhatalmú volt kormányfő nagy fába vágta a fejszéjét: Orbán parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Fideszének kihívója akar lenni, éppen úgy, mintha az egér hívná párharcra az elefántot.


Népszerűtlen intézkedések

Még Mráz Ágoston, a Fideszhez közelálló Nézőpont Intézet igazgatója is nyíltan beismeri, hogy Orbán kormánya egyértelműen és gyorsan vesztett a bizalomból. Intézete bemutatott egy vizsgálatot, amely szerint a Fidesz támogatottsága a tavaly áprilisi választások óta – amikor Orbán pártja még a szavazók 52 százalékát tömörítette maga mögött – szerény 32 százalékra csökkent. A tavalyi kereken hárommillió Fidesz-szavazó közül a Nézőpont szerint ma 1,2–1,5 millió nem adná a szavazatát Orbán pártjára.

Mráz abban látja a Fidesz-hívek elfordulásának az okát, hogy az Orbán-kormány sok népszerűtlen intézkedést hozott, amely nagyon közvetlenül érinti a lakosságot, kezdve az adótörvényben végrehajtott változtatásoktól, amelyek jelentős mértékben terhelték a fogyasztást is, nemcsak a jövedelmeket, egészen a nyugdíjak csökkentéséig és a szociális juttatások megnyirbálásáig. Jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik kiábrándultak a politikából, más szóval azoké, akik azt mondják, hogy a következő választásokon nem mennek el szavazni. A potenciális szavazók száma 65 százalékról 40 százalékra csökkent.

A politológus beismeri: még ha sikerülne ezeket a szkeptikusokat valahogyan az urnákhoz vonzani, ők aligha adnák a voksukat a Fideszre – tiltakozó szavazók lennének, és feltehetően a Jobbikra szavaznának. A következő, menetrendszerű szavazás még messze van, de ha Orbán bármilyen okból előrehozott választásokat írna ki, kétséget kizáróan kockára tenné kétharmados többségét. Az abszolút többség megszerzésére és biztosítására egy újabb periódusban azonban mégiscsak lenne lehetősége.


„Solidarnosc” magyar módra

Nem katonai egyenruhában, hanem lezser pulóverben és kopott farmerben ül a Gyurcsány által „tekintélyelvűként” jellemzett kormány elleni teljesen atipikus lázadó: Kónya Péter a tavasszal életre hívott Szolidaritás tiltakozó mozgalom alapító tagja. A mozgalom neve nem véletlenül támaszkodik az egykori lengyelországiéra. Kónyának sok mondanivalója van. Az Orbán-kormányról szóló panaszok hosszú listája ez. Június 16-án, egy tüntetésen a Szolidaritás tízezer embert vitt az utcára, akik színesre kifestett bohóc-arcokkal tüntettek a kormány nyugdíjpolitikája ellen. Az alezredes a magyar demokrácia fokozódó aláásását diagnosztizálja, és példaként a visszamenőleges hatályú törvények meghozását, a sajtószabadság és a szakszervezeti jogok korlátozását, a nyugdíjak csökkentését említi, de a jövő év elején életbe lépő, problematikus új alkotmányt is. A közszolgálatban tisztogatásokra került sor, ma már az egyetlen kritérium a kormány iránti lojalitás, még a politikai viccek is újra kockázatossá váltak, mint a kommunizmus idején – mondja.

Kónya mindenekelőtt a kormány rendőrséggel szemben tanúsított magatartását bírálja. A rendőrség 2006-ban, az 1956-os népfelkelés 50. évfordulója alkalmából rendezett tüntetéseken fellépett a Fidesz hívei ellen, akik közé szélsőjobboldali Jobbik-aktivisták vegyültek. Ezért a fellépésért Orbán miniszterelnök most bosszút állt a rendőrségen és megnyirbálta az előjogait.


Hiányzó program

A Szolidaritás a híveit a szakszervezeti szövetségtől toborozza, de azokból az intézményekből is, olyan szervezetektől is, amelyeknek tulajdonképpen egy nemzeti konzervatív, mindig a törvényt és rendet követelő, Fidesz-típusú kormány tartópilléreinek kellene lenni: a hadseregből, a rendőrségből, a tűzoltóságtól és a különféle biztonsági szolgálatoktól. „Ez veszélyes játék Orbán számára” – jegyzi meg Gyurcsány; „nemzeti összefogás” – állapítja meg Kónya. Mráz, a Fideszhez közelálló politológus szerint azonban a Szolidaritásnak nincs megfelelő vezetése, programja, szervezeti struktúrája.

Ez még nagyobb mértékben érvényes egy másik tiltakozó mozgalomra, az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoportra. Ez március 15-én egyik napról a másikra virtuálisból reális jelenséggé vált, amikor kereken 30 ezer ember vonult az utcára az új médiatörvény ellen. Október 23-án a csoport már 40–50 ezer tüntetőt tudott mozgósítani.

Gyurcsány a tiltakozó mozgalmakról némileg lenézően azt mondja, csak „nemet” tudnak mondani, „igent” nem. Nem képesek alternatívákat felkínálni. Ehhez igazi pártokká kellene fejlődniük – ez olyan perspektíva, amelyet Kónya Péter is jelez, bár inkább homályosan. Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány az elégedetlenek gyűjtőmedencéjévé akarja tenni a pártját.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!