rss      tw      fb
Keres

Frankfurter Rundschau: Segélykiáltás dühös szavak helyett; Der Standard




Magyarország takarékossági kurzusa kudarcot vallott. A kormánynak most az IMF-nél kell hiteleket kunyerálni. Orbán Viktor jobboldali konzervatív kormányának az önmagáról alkotott képe azonban teljesen más – írja a német liberális lapban Frank Herold.


Három éve Magyarország majdnem az államcsőd előtt állt. Most újra ez a helyzet. A budapesti kormány a várakozásoknak megfelelően felháborodottan reagált, amikor a Moody’s múlt hét végén a magyar államkötvényeket Baa3-ról Ba1-re, és ezzel bóvli szintre minősítette le. Ez a lépés megalapozatlan, és nem más, mint „spekulatív támadás az ország ellen – áll a gazdasági minisztérium egy közleményében. A kormány teljesen komolyan megbízott két titkosszolgálatot annak kiderítésével, hogy ki spekulál.

A Moody’s döntése azonban egyáltalán nem volt gonosz meglepetés. Az ügynökség ezzel mindössze megelőzte konkurensét, a Standard and Poor’s hitelminősítőt, amely már korábban kilátásba helyzete ugyanezt a lépést. A Moody’s a döntést azzal indokolta, kétlik, hogy Magyarország képes az állami pénzügyeket tartósan  rendbe tenni. A kilátás negatív.

Orbán Viktor jobboldali konzervatív kormányának önmagáról alkotott képe azonban természetesen teljesen más. Azt mondja, sikerült az államadósságot a nem kedvező euró-környezet ellenére a GDP 82 százalékáról 74 százalékára csökkenteni. A gazdaság nő, elérkezett a fordulópont. A kormány valóságlátását a The Economist brit magazin legutóbbi kiadásában így foglalta össze: bunkermentalitás.

A magyar kormány a múlt héten saját pozitív önképéhez képest látványos fordulatot hajtott végre. Matolcsy György gazdasági miniszter gyors segítségre irányuló kéréssel kereste fel az IMF budapesti irodáját. Az Orbán-kormány még alig néhány napja is csak dühös szavakat tartogatott az IMF-nek, és Matolcsy az országgyűlésben még néhány napja is kizárta a segítségkérést. Most mégis kérik az IMF-et, hogy helyezzen készenlétbe biztonsági hitelt, de feltétel nélkül. Amikor Budapesten tűz van, az IMF jöhet oltani – viccelődött a budapesti sajtó. Ám mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap nem biztosítási ügynökség, de még az utóbbi is alaposan megvizsgálja a kockázatokat, és feltételeket támaszt, mielőtt kiállítja a kötvényt.

A magyar kormány az elmúlt másfél évben számos, éppen annyira nem ortodox, mint amennyire sikertelen kísérletet tett a pénzügyek stabilizálására. Ezek között volt olyan látványos lépés, mint a magánnyugdíjpénztárak államosítása, amelyet a kormány kétharmados többségének köszönhetően az összes többi intézkedéséhez hasonlóan gond nélkül keresztül tudott vinni a törvényhozásban. A nyugdíjasok pénzének részleges kisajátítása mintegy 10 milliárd eurót hozott az államkasszába. Orbán hivatalba lépése óta azonban a hiány abszolút számokban mégis további hatmilliárd euróval nőtt.


Az adósságcsökkentésnek le kell építenie a társadalmi feszültségeket

Emellett eddig nem teljesültek be a homályos remények, hogy a szaúdiakat vagy a kínaiakat érdekelhetnék magyarországi befektetések. Alapvetően nem változtatott a helyzeten az a számos különadó sem, amelyet főleg a külföldi befektetőkre és bankokra róttak ki. Míg a bankok ezeket a hatalmas nyereségükre kirótt, úgynevezett válságadókat fogcsikorgatva lenyelték, a legutóbbi intézkedéssel szembefordultak. Amikor Orbán kormánya szeptemberben egyoldalúan adósságcsökkentést kényszerített a bankokra, az Európai Bizottságnál tettek panaszt a szabad tőkeáramlás európai normáinak megsértése miatt.

Az adósságcsökkentés esetében az állami pénzügyek szanálásáról csak közvetve volt szó, a cél mindenekelőtt a növekvő társadalmi feszültségek leépítése lett volna. A magyar háztartások fele vett fel korábban euró vagy svájci frank alapú hiteleket. Összesen mintegy 17 milliárd euró értékben. A polgárok jövedelme azonban forintban van, és a forint csak az utóbbi néhány hétben értéke negyedét vesztette el. A törlesztőrészletek ezáltal egyre drágábbá válnak. Ezért a kormány úgy rendelkezett, hogy ezeket a hiteleket év végéig meghatározott, messze a piaci alatti árfolyamon vissza lehet fizetni. A veszteségeket a bankoknak kell lenyelni. Euróban ez 15, svájci frankban 25 százalékos adósságcsökkentést jelent.

A bankok azóta nem akarnak úgy hiteleket adni, mint eddig. És ez sújtja az államot is. Annak ugyanis már régebben problémákat okoz ésszerű kamatokkal piacra vinni az államkötvényeket. Hétfőn a magyar adósságügynökség 113 millió eurónyi emissziót dobott piacra. Az árverés sikere kérdéses, és ez tovább élezheti a pénzügyi problémákat.

Amikor Magyarország 2008-ban államcsőd előtt állt, megbukott Orbán ősellenségének, Gyurcsány Ferencnek a kormánya, és átmenetileg technokrata kabinet vette át az ügyek intézését. Ilyen fejleménytől Magyarország jelenleg igen távol áll. Orbán és csapata ugyan a hatalmon töltött 18 hónap alatt elvesztette választóinak kereken felét, legtöbbjük azonban nem az ellenzékhez állt át, hanem azt mondja, hogy a következő választásokon otthon marad. Így Orbán kedvezőtlen esetben akár új választásokat is kiírhat, anélkül, hogy fennállna a vereség veszélye.

***

Der Standard: A káröröm ellen

Eddig még a konzervatív nemzeti táborból senki sem merte bírálni személyesen Orbánt és kurzusát – írja az osztrák liberális lapban megjelent kommentárjában Paul Lendvai


A szinte jelentéktelenségbe zsugorodott szocialista ellenzék alig leplezett kárörömöt érez, mert a Moody’s ügynökség leminősítette Magyarország hitelképességét, különös tekintettel arra, hogy ezt a lépést az egész nemzetközi sajtó az Orbán-kormányt érő csattanós pofonnak tekinti. Némely külföldi kommentátor – részben az IMF-fel való tárgyalások újbóli felvételének bejelentésére tekintettel – szinte élvezettel ír a külföldi tőke elleni, nagy hangon propagált „szabadságharc” „romhalmazáról”, Orbán Viktor „kanosszajárásáról”.

A káröröm azonban több okból nem helyénvaló. Először is Magyarország bonitása – akármilyen okból is – már a szocialista-liberális kormány nyolc éve alatt is olyan mértékben károsult, hogy az államcsődöt 2008 októberében csak az IMF, az EU és a Világbank 20 milliárd eurós úgynevezett standby hitelével lehetett elkerülni. Másrészt a Magyarországon elkötelezett nyugati – osztrák, olasz, német és belga – nagybankok, amelyek a hitelvolumen kétharmadát jegyzik, a pénzügyi helyzet drámai romlása miatt kénytelenek lesznek jelentős veszteségeket elkönyvelni.

Harmadrészt, és alighanem ez a legfontosabb megfontolás: a magyar pénznem euróval szembeni árfolyamának gyors – év eleje óta 13 százalékot kitevő – romlása, a restriktív hitelkihelyezés és az egyéb negatív tényezők elsősorban a legcsekélyebb keresetűeket, a kisvállalkozókat és a tömeges elbocsátások által fenyegetett közalkalmazottakat és köztisztviselőket sújtják.

A gazdaságkutató intézetek – még a leminősítés előtt kiadott – szinte minden előrejelzése kétségbe vonja a gazdasági minisztérium jövő évi 1,5 százalékos növekedésre vonatkozó becslését. A szakértők már a legutóbbi rossz hírek előtt is csökkenő fogyasztással és zsugorodó befektetésekkel, valamint az export visszaesésével számoltak. A szakemberek szerint a hiányzó realitásérzékről tanúskodik az, hogy a 2012-re szóló költségvetés-tervezet 268,5 forintos euró-árfolyammal számolt, amikor az euró árfolyama múlt pénteken 316 forint felett volt.

Petschnig Mária Zita, az egyik legkompetensebb független közgazdász azonban szombaton egy szókimondó interjúban rámutatott, hogy nem a bonitás leminősítése, nem a forintárfolyam zuhanása és nem az állampapíroktól való menekülés a katasztrófa, hanem a kormány reagálása. Az, hogy még mindig nem fogja fel a realitásokat, menteni akarja a menthetetlent, Magyarország elleni összeesküvésről fantáziál és vadászatot indít a vélt bűnbakok ellen. A Fidesz-kormány értelmetlen és improvizált ötleteivel teljesen elveszítette nemzetközi hitelességét. Petschnig Mária Zita nem áll egyedül ezzel a kemény ítélettel, bár mindeddig a konzervatív-nemzeti táborból még senki sem meri személyesen Orbánt és a kurzusát bírálni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!