rss      tw      fb
Keres

Der Spiegel: Különút a zsákutcába; a Der Standard két írása


Der Spiegel: Különút a zsákutcába

Keno Verseck így kezdi írását: Magyarország pénzügyileg kész van. Éppen az IMF-nél kénytelen a budapesti kormány most segítséget kérelmezni – pedig a szervezetet csak nemrég dobta ki az országból. Orbán miniszterelnök akaratos gazdaságpolitikája frusztrációt okoz az országban, és ez megerősíti a szélsőjobbot.

Matolcsy György gazdasági miniszter még a napokban is a külföldi pénzügyi tőke és kiszolgálói elleni öntudatos harcosként lépett fel. „A Nemzetközi Valutaalap ellenez minden olyan intézkedésünket, amellyel az embereket kiszabadítjuk a bankok csapdájából” – szidta a szervezetet a parlamentben november 14-én. Ezért, mint mondta, a magyar kormánypolitika „nem a hárombetűs intézményhez alkalmazkodik, hanem ellene irányul”.

Négy nappal később bekövetkezett a fordulat: Magyarország az IMF-től, és a biztonság kedvéért egyből Brüsszelen, az EU-nál kérvényezett sürgős pénzügyi segítséget. Egyúttal sürgősségi eljárásban január 1-jétől megemelték az adókat, egyebek között az áfát. Az országnak ugyanis nehézségei vannak, az adósságszolgálatot teljesíteni kell, a magyar államkötvények jelenleg csak rekord kamatok mellett találnak vevőre.

Az IMF-hez és az EU-hoz intézett segélykéréssel Magyarország egyben el akarta kerülni a hitelminősítő intézetek újabb negatív értékelését. Hiába, semmi nem használt: a Moody’s csütörtökön bóvliszintre minősítette le a magyar állampapírokat.

Röviden: Magyarország pénzügyileg kész van. Külső segítség nélkül néhány hónapon belül államcsőd fenyeget, Orbán Viktor kormányfő jobboldali-nemzeti-populista-antikapitalista különútjával zsákutcába manőverezte az országot.

Ezt a véleményt most már nemcsak Orbán megrögzött ellenfelei osztják. „Most éppen Orbán eddigi gazdaságpolitikájának csődjét éljük meg” – kommentálta az IMF-hez és az EU-hoz intézett segélykiáltást Mellár Tamás közgazdász. Mellár közel áll a kormányzó párthoz, a Fideszhez, és 1997–2003 (1) között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. „A kormánynak már nincsenek eszközei a gazdaság élénkítésére és növekedés elérésére” – mondta.


A Fideszt elhagyják a hívei

Budapest még 2010-ben dacosan kiűzte az IMF-et az országból, mert nem akarta teljesíteni a takarékossági feltételeket. Ehelyett Orbán egzotikus pénzügypolitikát követett: az államadósság leépítésére „válságadót” rótt ki a külföldi nagyvállalatokra és államosította a nyugdíjalapokat.

Ezzel egyidejűleg az Orbán-kormány „adósságrabság nélküli életet és a bankok elleni következetes harcot ígért. A puszta retorikából valóság lett: szeptemberben a parlament törvényt fogadott el, amelynek nyomán a deviza alapú hitelekkel eladósodott magyarok hiteleiket államilag rögzített, igen alacsony váltóárfolyamon visszafizethetik.  A deviza alapú hitelek problémája kereken egymillió magyart érint, és a magyar forint hanyatlása törlesztőrészleteiket a megfizethetetlenségig emeli. Ám a kormány éppen a rászorulóknak nem segít: mivel egyszerre kell fizetni, csak az tud megszabadulni a hiteltől, aki amúgy is jól áll anyagilag.

A bankokat a törvényből adódóan hatalmas veszteség fenyegeti, amely elérheti a félmilliárd eurót. Nyolc külföldi pénzintézet és az osztrák kormány ezért panaszt tett Brüsszelben, és az EU most a Magyarország elleni eljárás lehetőségét vizsgálja.


A kis pártokat erősen hátrányos helyzetbe hozzák

Orbán szerencsétlen magyar különútja nem csak az állami pénzügyekre van rossz hatással, hanem magára a kormányzó pártra is. Azt ugyanis csapatostul hagyják el a hívei, tavaly nyár óta a felmérések szerint felére csökkent szavazóinak a száma. Azt, ahogyan Orbán és pártja fellép a lefelé mutató trend ellen, és ahogyan a hatalom megtartására tör, Debreczeni József, Magyarország legnevesebb publicistája „autokratának” nevezi.

A napokban került például nyilvánosságra a Fidesz új választásitörvény-javaslata: olyan szabályozásokkal, mint az egyes választókörzetekben első helyekre kerülőknek adott szavazatprémium, pontosan úgy van megalkotva, hogy kényelmes többséget biztosít a parlamentben egy olyan nagy pártnak, mint a Fidesz, a kis pártokat viszont erősen hátrányos helyzetbe hozza.

Orbán és a pártja éppen úgy, mint ebben az esetben, törvények százaival szabta az államot éppen a saját szükségleteire. A tavaly áprilisi kétharmados választási győzelem óta nagyarányú tisztogatás keretében az állami és közalkalmazotti területen gyakorlatilag mindenütt eltávolították a nem kedvelt személyeket, és helyükre Fidesz-csatlósokat ültettek. Januárban új alkotmány lép életbe, amely az Orbán-pártnak még majdani választási vereségek esetén is jelentős befolyást biztosít.  „Az Orbán-rezsim a hatalmi ágak megosztásának intézményes rendjét gyors tempóban felszámolta, és önkényuralmat vezetett be Magyarországon” – mondja Debreczeni József.


Magyarországon nő a nem szavazók tábora

Ezt a diagnózist sok más megfigyelő is osztja. Ez annál is súlyosabb, mert a magyar állam átépítésével szemben csak csekély ellenállás mutatkozik. A szavazni nem szándékozók tábora egyre nagyobb, a liberális és a baloldali ellenzéknek nincs kontúrja, és széthúz. Az Orbán-rezsimmel szembeni elégedetlenség még leginkább az utcán mutatkozik meg: a kormány restriktív médiapolitikája elleni tavaly év végi tüntetés után aktivisták a Facebookon  szerveződtek polgárjogi mozgalommá. „Fel akarjuk rázni a társadalmat, meg akarjuk mutatni a demokrácia magyarországi hiányát, és fel akarjuk éleszteni a választók öntudatát” – mondja Vámos Annamária, az egyik aktivista. A 38 éves nő a Civil Kontroll – Egymillióan a Demokráciáért (EMD) egyik alapító tagja, és a polgári jogokért idén március 15-én rendezett tüntetés szóvivője volt: a megmozdulásra 70 ezer ember ment el, ez annyi, amennyien legutóbb a diktatúra végén, 1989-90-ben vettek részt ilyen megmozduláson.

A magyarországi szomorú helyzet vitathatatlan nyertese azonban más: a szélsőjobboldali párt, a Jobbik. A parlamentben a mandátumok 12 százaléka az övé, de a felmérések szerint mostanra már a szavazatok közel 20 százalékára számíthat, és ezzel Magyarországon a kormányzó párt után a második legjelentősebb politikai erő. Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti frakciójának helyettes vezetője ujjong. „Az emberek átlátnak a kormánypolitika hiteltelenségén, és rájönnek, hogy csak mi vagyunk őszinték, csak mi vetünk fel tabutémákat. Ezért vagyunk egyre erősebbek”.


A szélsőjobb a „tabutémákra” épít

A rafinált, 34 éves jogász a „tabutémák” közé sorolja „a cigánykérdés megoldását”. A jobbik ideológiája szerint létezik „specifikus cigánybűnözés”, a mintegy 700 ezer magyarországi roma közül szerintük sok bűncselekményekből biztosítja létfenntartását, és Gyöngyösi szerint csak a Jobbik mer erről beszélni. A párt egészen a legutóbbi időkig a „cigánybűnözés ellen” megrendezte félkatonai szárnya, a Magyar Nemzeti Gárda rendszeres meneteléseit. Néhány hónapja azonban büntetendő cselekmény az egyenruhában való menetelés.

Így most a szélsőjobb sikeresen más tabutémákra támaszkodik, legelsősorban Magyarország adósságproblémáira, vagy ahogy ők nevezik, „a magyar nemzet nemzetközi finánctőke általi rabigába hajtására”. „Kimentek a tankok, bejöttek a bankok” – így szól a Jobbik egyik új jelszava, amely természetesen azt jelenti, hogy Magyarországot az oroszok helyett a „zsidó tőke” uralja.

Ilyesmire eddig mindig rezonált a „nemzetgazdasági miniszter” – ez Matolcsy funkciójának pontos elnevezése – retorikája is. Amióta az IMF újra Magyarországon van, Matolcsy szürreális „fel a fejjel” üzenetekkel vigasztalja honfitársait. „A világ legtehetségesebb emberei közé tartozunk” – mondta Matolcsy egyik előadásában a múlt hétvégén Budapesten. És ez a miniszter szerint már a régi perzsa és bizánci krónikákban is szerepel. Azokban ugyanis az ősmagyar törzseket két területen is kiemelkedőnek írják le, és az a két terület a gasztronómia és az agysebészet.

_____________

(1) 1998 és 2003 közt (már a Fidesz-kormány nevezte ki) – a szerk.

***

Der Standard: Magyarország ezt nem fogja sokáig bírni

Az osztrák liberális napilapban Szigetvári András cikke így kezdődik: az ország a piacokon erősebb nyomás alá kerül. Az elemzők az IMF ernyője alá való gyors menekülésre számítanak.

A befektetők számára ok volt a pánikra, a magyar gazdasági minisztérium „a pénzügyi piacok Magyarország elleni támadásának legújabb bizonyítékát” látta benne. A Moody’s péntekre virradó éjszaka leminősítette Magyarország bonitását, és ez nagy hullámokat vetett.

A leminősítéssel (Baa3-ról Ba1-re) Magyarország, legalábbis a Moody’s-nál, kirepült a „befektetési státus” kategóriából. Az ország államkötvényei „erősen spekulatívnak” számítanak.

Budapest számára a kihatások elméletileg mindaddig korlátozottak, amíg a Standard and Poor’s és a Fitch is le nem minősíti Magyarországot bóvliszintre: az intézményes befektetők, mint például a nyugdíjalapok, többnyire tovább vásárolhatják az ország kötvényeit, amíg ezek minősítése legalább két ügynökségnél még a bóvliszint felett van. Magyarország és miniszterelnöke, Orbán Viktor problémája az, hogy a Fitch és az S&P már kilátásba helyezte a leminősítést.

A jelek szerint sok befektető azonban nem akarja ezt megvárni. A forint és a magyar államkötvények pénteken erős eladási nyomás alá kerültek. Egy euró 317,9 forintba került, a magyar pénznem eddigi mélypontja 317,9 volt. Az államkötvények hozama egy százalékponttal, kereken 9,5 százalékra emelkedett. Noha a forint a kereskedés ideje alatt valamelyest magához tért, a banki szakértőknél és a közgazdászoknál másnapos hangulat uralkodott.


A Der Standard illusztrációja: Hova lesz az utazás? Orbán miniszterelnök korábban elutasította az együttműködést az IMF-fel, csakhogy nem maradt más alternatíva

A forintot eladják

„Ezt a kamatszintet Magyarország nem fogja sokáig bírni” – mondja Suppán Gergely budapesti elemző. A leminősítés sokakat meglepetésként ért. Magyarország a múlt héten jelentette, hogy hitelmegállapodást akar kötni az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Ennek időt kellett volna teremteni a kormány számára.

A leminősítés és az államkötvények kamatszintjének emelkedése felgyorsíthatja a megállapodás menetrendjét. „Az Orbán-kormány játéktere szűkül. Ha nincs a leminősítés, rugalmasabb lehetett volna az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásokon. Most azonban Budapestnek sürgősen szüksége van a megállapodásra” – mondja Richter Sándor, a Kelet-Európával foglalkozó Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézetének (WIIW) Magyarország-szakértője.

A Moody’s a leminősítést a befektetők Magyarország iránti bizalmának csökkenésével és a romló konjunkturális környezettel indokolta. További tehertétel a gazdasági teljesítmény 80 százalékát kitevő magas eladósodottság.

Pedig az alapvető adatok nem rosszak. Magyarország idén költségvetési felesleget akar elérni, és a tervek szerint a hiánynak jövőre 3 százalék alatt kell lenni.

Pozitív az ország folyó fizetési mérlege is, vagyis Magyarország több árut exportál, mint amennyit importál. Hogy akkor miért a bóvliszint? „Az a probléma, hogy a budapesti kormány intézkedései kivétel nélkül csak rövid távon hatnak” mondja Richter. Így Magyarország idén a magánnyugdíjpénztárak vitatott államosításával gazdálkodja ki a költségvetési felesleget. Jövőre a távközlési és energetikai szektorra kirótt különadók hoznak még egyszer milliókat az államkasszába. Ezek az adók azonban jövőre kifutnak, és 2013-ra az Európai Bizottság szaftos, 3,7 százalékos hiányt prognosztizál.

***

Der Standard: Magyarországnak hitelességi problémája van


A Der Standard fotója: Richter Sándor közgazdász szerint Orbán Viktor kvázi egyszemélyes show

A Der Standard online kiadásában A Moody’s bóvliszintet lát felcímmel közölte Regina Bruckner interjúját Richter Sándorral, aki szerint az országot nem „támadják”, egyszerűen hiányoznak a strukturális reformok. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Kutatások Bécsi Intézetének (WIIW) közgazdásza a Moody’s hitelminősítő ügynökség lépésének okát a magyar gazdaságpolitika strukturális gyengeségeiben látja, és ezt is a kormánycsapatra vezeti vissza.

Standard: A Moody’s ügynökség most valóra váltotta fenyegetését, és Magyarország hitelképességét bóvliszintre minősítette le. Magyarország ezt szörnyen igazságtalannak találja.

Richter Sándor: Magyarország hitelességi válságban van. A gazdaság alapvető adatai tulajdonképpen nem olyan rosszak. Jövőre a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt marad. A folyó fizetési mérleg pozitív, és az államadósság a GDP 81 százalékával az európai átlag körül van.

– A leminősítés ezek szerint a számos euróországgal szembeni bizalmi válság része?

– Ezt nem mondanám. Van néhány Magyarország-specifikus ok. Legutóbbi jelentésében az Európai Bizottság is világossá tette, hogy a költségvetési hiány 2012-ben ugyan valószínűleg 3 százalék alatt marad, de Magyarországnak középtávra nincs meggyőző stratégiája a hiányproblémák ellenőrzés alatt tartására.

– Ön azokról a különféle intézkedésekről beszél, amelyek a következő években kifutnak?

– Magyarország egyszeri és meg nem ismételhető intézkedéseknek köszönheti, hogy a költségvetési hiány jövőre a GDP 3 százaléka alatt marad. Idén még 1–2 százalék körül lesz a költségvetési felesleg. Ez azoknak a pénzeknek az államosításával függ össze, amelyeket hárommillió magyar a magánnyugdíjpénztárakban halmozott fel. Ez egyszeri alkalommal hatalmas összeget hozott az államkasszába. Magyarország emellett három gazdasági ágazatra, a távközlésre, az energetikára és a kiskereskedelmi láncokra különadót vezetett be. Ezek is kifutnak. És Magyarország Európában példátlanul magas különadót rótt ki a bankszektorra is.

– Ezek miatt a különadók miatt az országot élesen bírálták is, egyebek között Ausztriából.

– Igen. Mindenesetre ennek a bankadónak is csökkeni kellene, vagy ki kell futnia, mert ezek közepes távon sem tarthatók. És ezeket a kormány nem is örökre tervezte őket. A magyar gazdaságban tehát a strukturális egyensúly nincs meg.

– Az Orbán-kormány nem volt hajlandó követni az IMF előírásait. E téren azonban a napokban 180 fokos fordulatot hajtottak végre. Miért?

– Erről csak találgatni lehet, mert Orbán bizonyos értelemben a nagy felszabadító csapást helyezte kilátásba Magyarország számára: szabadulni a kommunizmustól, de az IMF-hez hasonló nemzetközi intézményektől is. Szóval amint mondtam: Magyarországnak a hitelességgel van gondja.

– Ön szerint a kormány képes megoldani a problémát?

– Orbánnak néhány hatóságnál olyan emberei vannak, akik mellette állnak. Orbán Viktor kormánya egy kvázi one man show. Kétlem, hogy Matolcsy György gazdasági minisztersége alatt lehetséges más gazdaságpolitika.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!