rss      tw      fb
Keres

Angol és német nyelvű sajtó: egyre több a spekuláció a magyar gazdasági miniszter és a miniszterelnök jövőjét illetően



The Washington Post: egyre több a spekuláció a gazdasági miniszter és a miniszterelnök jövőjét illetően – The New York Times: Magyarország hátraarca – Financial Times: A piac joggal óvatos – Der Standard: Spekulációk Orbán lemondásáról vagy új választásokról – Die Welt: Már Európa keleti része is inog


The Washington Post: egyre több a spekuláció a gazdasági miniszter és a miniszterelnök jövőjét illetően

A The Washington Post Magyarország 2012 elejére számít megállapodásra az IMF-fel és az EU-val címmel közölte az AP hírügynökség anyagát.

Magyarország tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, hogy pénzügyi biztonsági hálóhoz jusson, amely reményei szerint javítja gazdasági kilátásait és megvédi az euró-övezet adósságválságától.

Csütörtökön Magyarország meglepő, éles fordulatot hajtott végre, amikor bejelentette, hogy az IMF-től hitelvonalat, de nem újabb kölcsönt kér. A magyar pénznem az elmúlt hónapokban jelentősen meggyengült, és két hitelminősítő ügynökség felülvizsgálat alá helyezte a magyar kötvényeket a bóvliszintre való leminősítés kilátásával.

Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány többi része igen szókimondóan bírálta az IMF-et. A washingtoni székhelyű alap szemükben akadály a költségvetési bevételek népszerűtlen takarékossági intézkedések nélküli növelését szolgáló „nem ortodox” politika bevezetésében.

Magyarország 25,1 milliárd eurós, IMF-gyorshitelt kapott 2008-ban a szocialista kormány alatt. Orbán, akinek jobbközép pártja, a Fidesz kétharmados többséget szerzett a 2010-ben tartott választásokon, tavaly úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a meglévő standby megállapodást.

Ehelyett Magyarország a költségvetési hiány csökkentése érdekében a bankokra, a távközlési, az energetikai és más szektorokra kirótt különadó, valamint a korábban magáncégek által kezelt mintegy 14 milliárd eurós nyugdíjalap államosítása mellett döntött.

A magyar pénznem, a forint, valamint a budapesti tőzsde indexe többnyire emelkedett az IMF nyájába való meglepő visszatérésről szóló bejelentés óta, de a piacon nagy a kétkedés és a bizonytalanság arról, milyen megállapodást akar Magyarország.

„A derűlátást némileg túlzottnak tartjuk mindaddig, amíg a regény nem ér véget” – mondta az Equilor Investment Ltd. egyik elemzője Budapesten. „Egy IMF-megállapodás bizonyosan csökkenteni a bóvliszintre való leminősítés esélyét, de önmagában semmiképpen nem lenne elég ennek elkerüléséhez.”

Emellett egyre több a spekuláció Matolcsy György gazdasági miniszter, és – ami néhány hete még elképzelhetetlen lett volna – a miniszterelnök jövőjét illetően.

„Egy IMF-megállapodás párna, de sok hitelességi probléma továbbra is fennáll”- mondta Ambrus Gábor, a londoni 4Cast elemzője.

Matolcsy pénteken azt mondta az állami MTI hírügynökségnek, hogy Magyarország olyan megállapodást akar,  amely „pénzügyi biztosítékot ad a növekedéshez”, de „szabad kezet” hagy a kormánynak a gazdaságpolitika alakításában.

Nagymértékben valószínűtlen azonban, hogy az IMF ennyi rugalmasságot engedne meg Magyarországnak, így valószínűsíthető, hogy az elmúlt 18 hónapban oly hangosan elkerült takarékossági intézkedések egy részét jövőre be kell majd vezetni.


The New York Times: Magyarország hátraarca

A The New York Times című lap David Jolly és Palko Karasz írását közölte Magyarország az IMF-hez fordult „biztosítási” paktumért címmel.

Magyarország újra a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért, egy évvel az után, hogy rácsapta az ajtót az alapra – jelentette be a kormány pénteken. A döntés a legújabb bizonyíték arra, hogy az euróválság Kelet felé terjed.

Orbán Viktor miniszterelnök az MR1 rádiónak Budapesten azt mondta, hogy Magyarország egy „biztosítás típusú megállapodásra” törekszik az alappal. Orbán úr nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek fagyosak a kapcsolatai az alappal, nem fogja hagyni, hogy bármilyen megállapodásban diktálják a politikáját, és azt mondta, nem hiszi, hogy hitelekre lenne szükség.

„Senki nem korlátozhatja többet Magyarország gazdasági függetlenségét. Ez a kormányzati filozófiánk első számú szabálya” – mondta Orbán úr.

Orbán úr kormánya egészen a legutóbbi időkig azt mondta, hogy az IMF-hez fordulás „a gyengeség jele lenne”, így a Magyarország hátraarcáról szóló első hír csütörtökön sokkot okozott, meglepve még a magyar központi bankot és az IMF-et is. Irina Ivaschenko, az alap Budapesti képviselője azt mondta, eddig nem hallott a magyar hatóságokról.

A magyar tisztségviselők nem voltak nagyon készségesek azzal kapcsolatban, hogy mit várnak az alaptól, de Matolcsy György gazdasági miniszter egy közleményben utalt „egy új típusú együttműködésre az IMF-fel, amely alkalmazkodik a gazdaságukhoz”. Az ilyen segítség „nem növelné a kormány adósságát, hanem „inkább biztosítási szerződésként” működne.

A miniszterelnöki hivatal a kommentárra vonatkozó kérésre nem válaszolt.

Magyarország tárgyalásai az alappal mindenesetre kényesek lesznek, mert Orbán úr módszerei szembementek a hagyományos tudással, és az alap felszólíthatja, hogy a segítség feltételeként vonjon vissza néhány intézkedést.

Egész sor ad hoc intézkedést vitt véghez, így egyebek között államosította a magánnyugdíjalapokat, új adókat rótt ki szolgáltatásokra, és egy törvénnyel lehetővé tette, hogy a magyarok, akik a hitelboom idején deviza alapú hiteleket vettek fel otthonaik finanszírozására, jelzáloghiteleiket mesterségesen kedvező árfolyamon fizessék vissza. Nem meglepő, hogy az utóbbi lépés a hitelezők hangos tiltakozását váltotta ki.

Magyarország érzi a nyugat-európai adósságproblémák stresszét. A növekedés lassul Magyarország legfontosabb exportpiacain, és a zűrzavar megemelte a tőke költségeit.

A forint, a magyar pénznem idén mintegy 8,5 százalékot vesztett az értékéből az euróhoz képest, míg a fő tőzsdeindex 20 százalékot zuhant. A tízéves magyar államkötvények hozama szerdán idei csúcsot ért el 8,8 százalékkal: ez olyan szint, amely megemeli a nemzeti adósság refinanszírozásának költségeit.


Financial Times: A piac joggal óvatos

A Financial Times című brit üzleti napilap beyondbrics blogjában Magyarország – Némi megkönnyebbülés a forintnak címmel közölte Stefan Wagstyl írását.

A magyar forint kitartóan erősödött pénteken, amikor a befektetők arra a következtetetésre jutottak, hogy Budapest valóban tárgyalni akar a nemzetközi valutaalappal.

Ám olyan sok a megválaszolatlan kérdés a kormány „új típusú” együttműködésre vonatkozó javaslatával kapcsolatban, hogy a piac joggal óvatos marad azt illetően, hogy hová vezet mindez. Budapesti idő szerint pénteken estére a forint árfolyama 1,2 százalékot emelkedett és egy euró 304,2 forintot ért, ezzel az egész heti emelkedés 2,6 százalékot tett ki.

A jelzésértékű tízéves állami kötvények hozama enyhén, 2 bázisponttal, 8,363 százalékra emelkedett, miután csütörtökön 45 bázisponttal esett, amikor a gazdasági minisztérium meglepte a piacokat a bejelentéssel, hogy tárgyalásokat kezd az IMF-fel.

Pénteken a minisztérium egyérszt megbeszéléseket kezdett egy IMF-küldöttséggel, amely rutin megfigyelő misszión tartózkodott Budapesten, másrészt további közleményt adott ki szándékairól. Eszerint:

Az új IMF-EU megállapodás gyorsítja majd  a növekedést.
A magyar gazdaságot piaci forrásokból finanszírozták, nem függünk mások jó akaratától. A megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik. E célra fel kell használnunk minden lehetséges eszközt.
A cél elérése érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal és az Európa Unióval egy olyan, új típusú együttműködésről, amely a takarékossági intézkedések helyett előmozdíthatja a magyar gazdasági növekedést.
Az új megállapodás megkötése a jövő év első hónapjaiban várható.

A jó hír, hogy a megállapodást jövő év elején meg akarják kötni, ez igen gyors ahhoz képest, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egészen csütörtök reggelig ellenezte az alappal való együttműködést. A rossz hír, hogy a kormány igen homályosan fogalmaz azt illetően, hogy mit érhet el az IMF-nél, amint ezt a „növekedés korszakáról”, meg „a takarékossági intézkedések helyett a magyar gazdaság növekedését elősegítő, új típusú együttműködésről” szóló szavak mutatják. Ez nem az a nyelvezet, amelyet az IMF megért.

Mindennek még sírás lehet a vége.

***

Der Standard: Spekulációk Orbán lemondásáról vagy új választásokról

Az osztrák liberális lap gma jelzésű cikke: Egy felmérés a szélsőjobboldali jobbik pártot már a második helyen látja, miközben a baloldali ellenzék megosztott.

A kormány 180 fokos fordulata a Nemzetközi Valutaalappal szemben a fenyegető államcsőd miatt Magyarországon spekulációkat gerjeszt Orbán Viktor következő lépéseit illetően. Számos független megfigyelő szerint Orbán, aki egyelőre változatlanul kitart gazdasági minisztere, Matolcsy György mellett, sokat vesztett hiteléből.

Török Gábor egyébként óvatosan mérlegelő politikai elemző már merész forgatókönyveket vázolt fel arról, hogy milyen folytatás következhet. Eszerint már nem zárható ki, hogy Orbán „előbb vagy utóbb” lemond, és a miniszterelnökséget átadja a kormánypárt kevésbé elhasznált technokratájának, például Varga Mihály volt pénzügyminiszternek. Török szerint Orbán végül „még az ellenzék lényegi megerősödése előtt előre hozott választások mellett dönthet”.

Ez a forgatókönyv első pillantásra ugyan abszurdnak tűnik, tekintettel arra, hogy a Fidesznek a parlamentben kétharmados többsége van. A Nézőpont közvéleménykutató intézet szerdán nyilvánosságra hozott felmérése azonban más fényben tünteti fel a kérdést.

Eszerint a szélsőjobboldali Jobbik párt tovább növelte népszerűségét az aktív választók körében, és 19 százalékkal már a második erő a Fidesz (58 százalék) mögött. A 2010 áprilisában tartott parlamenti választások első fordulójában a Fidesz 52,7, a Jobbik 16,7 százalékot szerzett, és ezzel az utóbbi a harmadik lett a szocialisták (MSZP) mögött, akik 19,3 százalékot kaptak.

Mostanra a Jobbik már megelőzte az MSZP-t, bár még a Fidesz is szerezhet szavazókat. Az MSZP, amelynek parlamenti frakciója október 22-én kettévált, a friss felmérésben már csupán 13 százalékot kapott a szakadás előtti 24 százalék után.

A kilépett 10 képviselő, aki Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetése alatt Demokratikus Koalíció (DK) néven új pártot alakított, három százalékra számíthat. A Zöldek (LMP) 5 százalékot remélhetnek (2010-ben 7,4 százalékot kaptak).

Az MSZP a szakadással láthatóan elvesztette szimpatizánsai nagy részét. Ám a felmérés szerint ezek nem csatlakoztak teljes létszámban az új Gyurcsány-párthoz. Ennek ellenére sikerként könyvelik el, hogy a DK közvetlenül megalakítása után már mérhető volt.

A Nézőpont Intézet saját közlése szerint magasabb arányra számított, mert egy októberi felmérésben a szocialisták 51 százaléka fejezte ki Gyurcsány iránti bizalmát. Az eddigi szocialista választók egy része azonban a jelek szerint még kivár.

A baloldal töredezettsége egyfelől, a Jobbik és (még?) a Fidesz népszerűségének növekedése másfelől, továbbá az IMF-fordulat utáni hitelességi probléma már nem láttatja teljesen kizárhatónak, hogy Orbán újabb népszavazást keres.


Die Welt: Már Európa keleti része is inog

Daniel Eckert írása a német konzervatív napilapban: a varsói, prágai és budapesti tőzsdéken nagy a reszketés. Magyarország újabb valutaválságtól tart, csak az IMF-fel folytatandó tárgyalásokról szóló bejelentés akadályozza meg a magyar forint további lecsúszását – egyelőre.

2008 őszén, amikor a pénzügyi válság még elsősorban amerikai problémának tűnt, hirtelen tűz ütött ki Kelet-Európa tőkepiacain: az Oderától keletre elterülő boom-országok deviza- és részvényárfolyamai a feneketlenségbe zuhantak. Csak a következő év tavaszára sikerült nagy fáradsággal stabilizálni őket. Ómen volt ez, és azt jelezte, mennyire sérülékeny a régi világ gazdasága, még akkor is, ha a válság Amerikából indul ki.

Most a válság visszatért Kelet-Európába. Miközben a nyugat-európaiak azon fáradoznak, hogy megállítsák az adósságdominót, Kelet-Európában új válsággócok lobbannak fel: a héten különösen Magyarországon volt forró a helyzet. A magyar pénz átmenetileg 318 forintra zuhant az euróval szemben. Ez ugyanaz az alacsony szint, mint a 2009-es katasztrófa-tavaszon. Idén júliusban még 263 forint elegendő volt egy euró megvásárlásához.

Csak a hétvégi záráskor fújták le egyelőre a riadót: a forint és a részvények magukhoz tértek. Mint már az előző válságban, most is a Nemzetközi Valutaalap hozta meg fordulatot. A magyar forintot felsegítette már a puszta hír is, hogy a magyar kormány újra tárgyal az IMF-fel és az EU-val pénzügyi segítségről. Pénteken estére a forint érzékelhetően magához tért: 304 forintba került egy euró.

Magyarország  a GDP 76 százalékát kitevő államadóssága miatt a kontinens keleti részén a pénzügyileg legsérülékenyebb országnak számít. Másutt a kormányok kötelezettségei általában alacsonyabbak, mint Nyugaton. Az államadósság azonban nem az egyetlen probléma. Sok cég és magánember eladósodott, többnyire nyugat-európai bankok leánybankjainál. Ezek viszont kénytelen visszafogni az üzletet – az euróövezet problémái miatt.

„Az anyabankok finanszírozási problémái és a magasabb tőkésítettségre vonatkozó előírások, amelyeket a legutóbbi EU-csúcson fogadtak el, esetleg a helyi leányoktól való eszközelvonást vonhatnak maguk után” – figyelmeztetett Ronald Schneider, a bécsi Raiffeisen Capital Management alapmenedzsere.

Magyarország számára a magánemberek devizában való eladósodottsága is problémát jelent. Nem kevés építkező vett fel jelzáloghitelt svájci frankban. Elterjedt volt ez a gyakorlat Lengyelországban, Horvátországban és Romániában is, mert a svájci frank kamatai éveken át igen alacsonyak voltak. Most azonban elérkezett a rossz ébredés: az euróválságban a svájci frank menekülésre használt valutaként olyan mértékben felértékelődött, hogy a kölcsönök törlesztése alig fizethető. Összeomlás fenyegeti a háztartások ezreit.

A magyar kormány ez ellen drasztikus beavatkozással lép fel. A parlament szeptemberben elfogadott egy törvényt, amely lehetővé a deviza alapú hitelek idő előtti visszafizetését a piacinál jóval kedvezőbb árfolyamon. A piaci árfolyamtól való különbségből keletkező veszteségeket a pénzintézeteknek kell állni, ami nem feltétlenül tette népszerűbbé az országot banktelephelyként.

De Kelet-Európában nem mindenütt uralkodik válsághangulat. „Lengyelország és Csehország változatlanul szilárd gazdasági talajon áll”– mondja a Kelet-Európa-szakértő Schneider. Ezekben az országok Nyugat-Európához képest csak mérsékelten adósodtak el, és mértékletesek a fizetési mérleghiányok is. Lengyelország eladósodási mutatója 56, Csehországé 44 százalék.

A csekély eladósodás azonban természetesen nem véd a konjunktúra romlásától. „A térség gazdaságilag szorosan kötődik a Nyugathoz, és az EU legfontosabb államaiban bekövetkező, esetleges közepes távú fellendülésnek következményei lennének a kelet-európai országok számára is” – véli Schneider. Ez a magyarázat például arra is, hogy a prágai tőzsde a robusztus alapvető adatok ellenére miért zuhant idén 29 százalékot, és hogy ezzel még Budapest mögött is a régió leggyengébb tőzsdéjének számít.

Elvileg Kelet-Európa államai az alacsony bérek miatt továbbra is vonzó termelési helyek a nyugati cégek számára. Lengyelországban, amely idén 4 százalékos növekedést tervez, és Csehországban emellett a belső kereslet is erős, és jót tesznek az EU struktúrafejlesztő intézkedései is. Lengyelország esetében ez a támogatás mindenesetre az éves gazdasági teljesítmény 4 százalékát teszi ki.

„Ha mégiscsak sikerülne az euró-övezetet tartósan stabilizálni, akkor ez egyértelműen kedvező növekedési hatással lenne Kelet-Európa gazdaságaira” – mondja a derűlátó Schneider meggyőződéssel. Másfelől a fiatal kapitalista népgazdaságokra különösen kemény csapást mérhet a válság esetleges további kiéleződése. A kockázattól való általános menekülés ugyanis alighanem oda vezetne, hogy a tőkét nagy arányban kivonnák a fiatal piacgazdaságokból.

Magyarország sincs még túl a nehezén. A kormány ugyan jövő év elején meg akar állapodni a pénzadókkal, Budapest azonban azt is bejelentette, hogy nem akar további költségvetési szűkítéseket. Éppen ennek a megtagadása vezetett már 2010-ben az IMF és a magyar kormány közötti szakításhoz.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!