Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 18.
- Részletek
- 2011. november 21. hétfő, 02:06
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Arról szeretnék Önnel beszélni, amiről tulajdonképpen nem tudok semmit, de hallottam valamit, és zavar, hogy ilyeneket hallok. Nem látom semmi bizonyítékát, úgyhogy gondoltam, Öntől kérdezem meg. Ugye néhány héttel ezelőtt Christoph von Dohnányi, a világhírű német karmester lemondta operaházi vendégjátékát, szereplését, mégpedig tiltakozásul az új színházi kinevezések miatt, és az terjedt el, hogy valaki megpróbálta erre rávenni, ezért tette ezt, mégpedig azt hallottam, hogy Ön.
Fischer Iván: - Hát nem lep meg, hogy egy ilyen pletyka eljut Önhöz, mert hozzám is eljutott. Ez egy nagyon pletykás város és mindenféle őrületeket kitalálnak, de az ilyesmi nem jó, mert egyszerűen nem igaz. Én nagyon tisztelem Christoph von Dohnányit, ő különben tényleg egy nagy ember a szakmában, de sajnos még soha nem volt alkalmam vele beszélni. Életemben nem beszéltem Christoph von Dohnányival, nem is leveleztem vele, soha semmiféle személyes kapcsolatban nem voltunk. Tehát ha bárki azt állítja, hogy én beszéltem volna rá Christoph von Dohnányit, hogy ne lépjen fel Budapesten, ez egyszerűen egy nem igaz, ez egy szemenszedett hazugság, rágalom.
– És egyébként hogy létezik az, hogy két világhírű karmester valahogy elkerül egymást egy életen keresztül?
– Hát ez, ez sajnos egy magányos szakma, mert ugye egy karmester dolgozik valahol, akkor egyedül van. Hát ott vagyunk egy majdnem százfős zenekarral általában egy hétig, mert próbák vannak, koncertek, és utána elutazunk, és csak halljuk, hogy jönnek a többiek, meg hát természetesen a nézőtérről meghallgatjuk egymást. Én különben sok-sok kiváló kollégát ismerek a szakmában. Nagyon jól ismertem még fiatalkoromban Leonard Bernsteint, vagy most jó barátságban vagyok Simon Rettle-lel, a Berlini Filharmonikusok vezetőjével, tehát sok jó kolléga van, akivel jóban vagyunk, Claudio Abbadóval, de Dohnányival véletlenül nem volt még alkalmam találkozni.
– Úgyhogy ennyi alapja van ezeknek a pletykáknak.
– Igen.
– És vajon mire mehet ki egy ilyen pletyka, ha már elkezd terjedni?
– Hát én ezt nem tudom. Ezt én is hallottam, mégpedig fővárosi körökből hallottam, és ott ugye az a veszély, hogy folyamatosan tárgyalunk a fővárossal a Budapesti Fesztiválzenekar támogatásáról. Úgyhogy én írtam is különben erről egy levelet a polgármester úrnak, megírtam neki is, hogy én is hallottam egy ilyen pletykát, ebből egy szó se igaz...
– Ja, hogy ezt le is írta egy levélben a főpolgármesternek?
– Igen, ezt meg is írtam, mert az ilyesmit el kell oszlatni. Tehát megírtam Tarlós úrnak, hogy ez a pletyka nem igaz. Abszolút nem feltételezem, hogy bárki kapcsolatba hozná ezt a Budapesti Fesztiválzenekar támogatásával, ugyanis az egy sokkal fontosabb ügy. Hát a Fesztiválzenekar a világ egyik legjobb zenekara, Budapest büszkesége, nem kell sorolnom, hogy ez mekkora nemzeti kincs és ennek a támogatásáról tárgyalunk gyakran a fővárosban és ott is elhangzott egy ilyen híresztelés. Na most ezért írtam is a főpolgármester úrnak...
– Mert már egy ilyen tárgyaláson is valaki azt mondta...
– Nem, nem, én hallottam személyesen, csak nekem mondták. Ezért írtam a főpolgármester úrnak, hogy szeretnék vele személyesen találkozni, személyesen is elmondani neki, hogy egy szó se igaz ebből a híresztelésből. Mellesleg meg szeretnénk beszélni, hogyan lesz a Budapesti Fesztiválzenekar jövő évi támogatása, mert ugye ezt biztosítani kell, és tavaly volt egy jelentős elvonás, és most már egyetlen forinttal se szabad csökkenteni a támogatást, mert az nagyon komoly dolgokat veszélyeztetne a fesztiválzenekar működésében.
– Az, az eddigi tárgyalásokon voltak arra célzások, hogy a főváros újból csökkenteni akarja a támogatást?
– Én nem voltam még ott, kedden reggel hét órakor fogok találkozni Tarlós úrral, és erről fogunk beszélni.
– Ó, ilyen korán kezdi a munkanapját a főpolgármester, vagy önnek kell elrohannia egy koncertre valahova külföldre?
– Nem, nem, hát ekkor volt időnk, én is korán kelek, úgyhogy nekem ez nem okoz problémát.
– De ezek szerint akkor tisztázni akarja, hogy van-e bármi alapja ezeknek a pletykáknak, hogy a fővárosban ennek hitelt adnak-e, és ennek alapján akarnának valamilyen lépéseket tenni, vagy pedig miután ezt tisztázta, akkor arra akar rátérni, hogy viszont a fővárosnak is fontos egy ilyen zenekarnak a léte és megnyugtató működése.
– Ez szerintem két teljesen külön történet, és én egyáltalán nem feltételezem se a főpolgármester úrról, se senkiről a fővárosban, hogy a kettőt kapcsolatba hozná. Hát egy nagyon fontos támogatási kérdésről van szó, a Budapesti Fesztiválzenekar működéséről és van egy nevetséges pletyka, ami valóban terjed, és amit el kell oszlatni, mert nem igaz.
– Bárki olyan embertől is hallotta ezt a pletykát, aki összefüggésbe hozható a fővárosi vezetéssel?
– Hát a fővárosi dolgozóktól hallottuk, nem én, hanem az én munkatársaim, akik beszéltek velük, azután írtam én is levelet Tarlós úrnak, hogy ez egyszerűen nem igaz, ezt szeretném vele tisztázni személyesen, de azért is találkozni szeretnék vele, hogy egy sokkal fontosabb kérdést beszéljünk meg, a Fesztiválzenekar jövő évi támogatását.
– Magunk között diszkréten leszögezhetjük, hogy ne hallja senki, hogy a magyar országimázsnak talán az egyik legfényesebb része vagy csillaga a Fesztiválzenekar, ilyen jót magyar intézményről meg magyar szereplőkről, azt hiszem, az elmúlt egy-két-három évben nem nagyon írtak, mondtak, mint a Fesztiválzenekarról. Volt olyan fantasztikus kritika is, amelyik úgy fogalmazott, hogy az biztos, hogy azon az estén a világ legjobb zenekara a Budapesti Fesztiválzenekar volt. Ha jól emlékszem, ezt talán a New York Times írta nem olyan régen, és hát fantasztikus díjakat is kapnak. Ezek után elképzelhetőnek tartja, hogy a főváros azt mondja, hogy kérem szépen, válság van, rengeteg sok bajunk van, éljenek meg úgy, ahogy tudnak, hát ha kiválóan működnek, akkor biztos majd megfizeti a közönség ezt a kiváló teljesítményt?
– Hát egyrészt köszönöm a szép szavakat, másrészt nem tartom elképzelhetőnek, mert nem volna benne semmi ráció. A Fesztiválzenekar nagyon gazdaságosan működik viszonylag kevés támogatásból, sokkal kevesebből, mint nyilván a hozzá hasonló külföldi zenekarok, de a magyar zenekarokkal összehasonlítva is nagyon szerény támogatásból működik a Budapesti Fesztiválzenekar, a hasznossága viszont egyértelmű. Tehát nem gondolhatja senki azt, hogy egyetlen forint az adófizetők pénzéből rossz célra lenne elköltve.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő