Handelsblatt, Süddeutsche, Standard: A szakértők csak találgatnak, hogy is képzelte ezt Orbán kormánya


Handelsblatt: Magyarországnak az IMF segítségét kell kérni
Stefan Menzel írása a német gazdasági napilapban.


Magyarország gazdasági helyzete drámaian megromlott. Az országnak újra az IMF segítségét kell kérni – ez blamázs. Budapest csak tavaly mondta fel az együttműködést.

Magyarország újra az IMF támogatását kéri – erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami Magyar Rádióban. A hivatalos segélykérelmet még a hétvégén átadják az IMF-nek – mondta a miniszterelnök. Magyarország ezzel súlyosan megromlott gazdasági adataira reagál. A nemzetközi befektetők egyre inkább elfordulnak Magyarországtól.  A segélykiáltás egyben blamázs a magyar kormánynak, amely tavaly nyáron saját elhatározásából szakította meg az együttműködést az IMF-fel. Budapest azt hitte, meg tud lenni a Valutaalap nélkül.

Magyarország 2008 végén egyszer már kénytelen volt igénybe venni a Valutaalap segítségét. Az EU-val közösen az IMF 20 milliárd eurós gyorshitelt bocsátott rendelkezésre, mert a budapesti kormány akkor közvetlenül az államcsőd előtt állt. A pénzügyi válság csúcsán Magyarország magas eladósodottsága miatt az első ország volt Kelet-Európában, amelynek igénybe kellett venni az IMF segítségét.

Magyarország a szervezettel támogatási programot akar kialkudni, amelyben több a rugalmasság, mint a három évvel ezelőttiben. „Magyarország gazdasági szuverenitását nem lehet korlátozni” – mondta a miniszterelnök. A három évvel ezelőtti gyorshitelt szigorú gazdasági előírásokhoz kötötték: Magyarországnak meg kellett emelnie az adókat és korlátozni kellett az állami kiadásokat. A budapesti kormány most megpróbál olyan rugalmas hitelvonalat kialkudni az IMF-fel, amelyet kevesebb előírás és feltétel kísér. Hasonló programot dolgozott ki az IMF például Lengyelországgal is.

Az IMF először visszafogottan reagált az új budapesti segítségkérésre. „Még nem kaptunk hivatalos megkeresést” – mondta Irina Ivasenko, az IMF állandó budapesti képviselője. Budapesti megfigyelők számítottak az IMF óvatos reagálására. Miután a magyar kormány tavaly saját elhatározásából megszakította az együttműködést, az IMF először tartja a távolságot.

A múlt  héten drámai módon megromlottak a magyar gazdasági adatok. Hétfőn a forint abszolút mélypontra zuhant az euróval szemben: egy eurót 317 forintra értékeltek. A magyar államkötvények az utóbbi időben már nem találtak elegendő vásárlóra. Ezért a múlt héten egy kötvényaukciót le kellett mondani. Vásárlók csak néhány nappal később kerültek, amikor a budapesti kormány kész volt több mint 8 százalék kamatot fizetni a tízéves futamidejű papírokra. Írország és Portugália 7 százaléknál kénytelen volt az EFSF euró-mentőalapot igénybe venni. Magyarország nem tartozik ez euróövezethez, ezért az ország számára csak az IMF-hez vezető út maradt.

A minősítő ügynökségek, mint például a Standard and Poor’s ráadásul  jelezték, hogy a magyar államkötvényeket hamarosan leminősíthetik bóvliszintre, ami még jobban megnehezítette volna a kormánynak a hozzáférést a kötvénypiachoz. Alternatívaként az elmúlt napokban arról is spekulációk láttak napvilágot, hogy a nemzeti Bank megemeli a kamatokat. Ez azonban még inkább lefojtotta volna a gazdaságot, és főleg a vállalatokat akadályozta volna még inkább.

A pénzügyi piacokon megkönnyebbüléssel fogadták a budapesti bejelentést. A forint árfolyama az euróval szemben például elég egyértelműen javult. Pénteken reggel a devizapiacokon az euró ára már csupán 309  forint volt.

A  budapesti kormány az euróövezet tartós válságát, nem pedig a saját gazdaságpolitika hibáit  teszi felelőssé azért, hogy most újra kénytelen igénybe venni az IMF segítségét. „Az euróválság elzárja előttünk az utat a kötvénypiacokhoz” – áll a magyar gazdasági minisztérium közleményében.

A nemzetközi befektetők azonban felpanaszolják Orbán Viktor tavaly év közepe óta hivatalban lévő konzervatív kormányának részben nagyon nem ortodox gazdaságpolitikáját. Egy éve például államosították a magánnyugdíjpénztárakat. Orbán különösen magra vonta a magyarországi hitelpiacot uraló külföldi bankok haragját. A kormány alig néhány hete hozott egy törvényt, amely lehetővé teszi a Magyarországon különösen népszerű deviza alapú hitelek konvertálását forinthitelekre, szélsőségesen kedvező feltételek mellett. Az osztrák, olasz és német bankok magyar leánybankjai attól tartanak, hogy ebből milliárdos veszteségeik keletkezhetnek.

***

Süddeutsche Zeitung: Adósságválság Magyarországon – 180 fokos fordulat Budapesten
Cathrin Kahlweit cikke a német liberális napilapban.


Magyarország többször durván visszautasította a segítséget kínáló Nemzetközi Valutaalapot. Most mégis támogatást kér – de továbbra is hadakozik az IMF kemény feltételei ellen. A magyar kormány még hétfőn is visszautasította a gondolatot is, hogy újra szüksége lehetne az IMF segítségére, noha a három nagy minősítő ügynökség nem sokkal előbb a bóvli feletti utolsó szintre sorolta vissza Magyarország bonitását.

Csütörtökön aztán minden másképpen volt: a budapesti kormány bejelentette, hogy most mégiscsak újra tárgyalásokat kezd az IMF-fel. Ám ennek most „a kooperáció új fajtájának” kell lenni, amely nem érinti Magyarország függetlenségét. Az ország a pénzügyi válság első csúcsán, 2008-ban kénytelen volt felvenni 20 milliárd euró gyorshitelt az államcsőd elhárítására. Orbán Viktor kormányának hivatalba lépése után a miniszterelnök újra és újra mérgelődött az IMF feltételei miatt, és felmondta a Valutalappal való együttműködést.


A szakértők nem értik

Magyarország szanálni fogja az államháztartását, és megáll a saját lábán – mondta Orbán akkor. A jelek szerint ez nem működött. A forint árfolyama kitartóan esik, a bejelentett takarékossági intézkedések közül sokat nem valósítottak meg, vagy nem megfelelő hatással járt, és végül csütörtökön a magyar állampapírokat csak 8 százalék feletti hozammal lehetett eladni. Az államadósság egyedül a harmadik negyedben az előző negyedhez képest a GDP 75 százalékáról 82 százalékára nőtt.

Most tehát Budapest meghúzza a vészféket, ha ezt nem is mondja ki világosan. Matolcsy György gazdasági miniszter tárcájának közleménye szerint „a gazdaság megújítása után” most hálót akarnak kifeszíteni, és az IMF-től „biztosítási kötvényt” szeretnének kapni, hogy ezzel növeljék a befektetők biztonságát.

A szakértők csak találgatnak, hogy tulajdonképpen pontosan hogy is képzelte ezt Orbán Viktor kormánya: leginkább azzal számolnak, hogy Magyarország olyasféle rugalmas hitelvonalat (Flexible Credit Line) kér majd, amilyennel Lengyelország rendelkezik, s amelynél az ország szükség esetén a készenlétbe helyezett tőkéből hívhat le. Közben Irina Ivascsenko, az IMF állandó budapesti megbízottja tudatta, hogy jelenleg ugyan a szervezet küldöttsége vizsgálja a magyarországi helyzetet, de ez a delegáció nem tárgyalhat hitelekről. „Az IMF a magyar hatóságoktól eddig nem kapott megfelelő kérdést” – mondta Ivascsenko.

Orbán Viktor és kormányzó pártja, a Fidesz a kevéssé kedvelt IMF hitelei mellett még mindig Keletről is számít a segítségre. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert a héten Kínába küldték, hogy Pekinggel magyar államkötvények vásárlásáról tárgyaljon. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a nyáron magyarországi látogatásán megígérte, hogy az ország hóna alá nyúl az állami pénzügyek szanálásában. Fellegi most bejelentette, hogy megállapodtak magyar infrastrukturális projektekbe való befektetésekben. Konkrétumokat azonban nem közöltek.

A magyar gazdaság évek óta nyomás alatt áll. Legutóbb a bankok és távközlési vállaltok számára bevezetett különadó riasztotta el erőteljesen a befektetőket. Egy törvény, amely lehetővé teszi a magyaroknak, hogy deviza alapú hiteleiket forintra konvertálják és 25 százalékos kedvezménnyel visszafizessék, az érintett, többnyire külföldi bankok jajkiáltását váltotta ki. Tekintettel a legfrissebb adatokra a 2012-re szóló költségvetés most már mindenképpen makulatúra.

***

Der Standard: Éles fordulat – Budapest az EU-oroszlán barlangjába is be akar lépni
Nem csak az IMF-től, hanem az EU Bizottságától is segítséget akarnak kérni, írja az osztrák liberális napilap.

A magyar kormány bejelentette, hogy újra tárgyalni akar az IMF-fel, és a következő nap defekttel kezdődött. Az IMF és az EU Bizottsága közölte, hogy nem tud semmit Budapest kérelméről. Így Matolcsy György gazdasági miniszter kénytelen volt megnyugtatásul pénteken újra kifejezésre juttatni, hogy még aznap kérni fogja az IMF és az EU-Bizottság Budapesten tartózkodó küldöttségét a megfelelő tárgyalások megkezdésére, és az új megállapodást újév után kötik meg. A Népszabadság című lap jelentése szerint emellett Magyarország nem csupán az IMF húsos fazekaihoz akar hozzáférni, hanem az EU-Bizottságéihoz is.

Budapesten a legtöbb közgazdász és elemző dicsérte pénteken azt, hogy Magyarország az IMF-hez fordult. A Fitch minősítő ügynökség is kedvező fejleményről beszélt. A forint, amely az elmúlt hetekben erősen veszített értékéből, újra jelentősen megerősödött.


Szigorú megkötések

Matolcsi egyelőre arra hivatkozik, hogy nem klasszikus standby-megállapodást akar kötni, és ezzel már csupán egy Flexible Credit Line (Rugalmas hitelvonal), vagy egy Precautionary Credit Line (Elővigyázatossági hitelvonal) jön számításba.

A rugalmas hitelvonalat nem kötik feltételekhez. Ilyet használ jelenleg Lengyelország, Mexikó és Kolumbia. Ezek az országok az IMF mintatanulóinak számítnak, és szükség esetén gyorsan juthatnak IMF-pénzekhez.

Tekintve, hogy Magyarország nem gazdaságpolitikai mintatanuló, leginkább egy elővigyázatossági hitelvonalat vehet igénybe – véli Darvas Zsolt magyar közgazdász.

Ehhez azonban a kormánynak számos feltételt kellene teljesítenie, ami első pillantásra nehéz lehet. A bankokra, távközlési vállalatokra és energetikai konszernekre kirótt különadó nemzetközi elutasítást váltott ki. Az IMF bírálta a deviza alapú hitelek piaci érték alatti konvertálásának lehetőségét is.

Darvas azonban ezeket a vitatott intézkedéseket sem tarja lényeges akadálynak a tárgyalásokon. A legtöbb különadó kifut 2013-ban, a bankadó ugyan a tervek szerint továbbra is fennmarad, de – IMF-komfort módon – eleve csekélyebb lesz. A deviza alapú hitelek konvertálására való lehetőség 2011. december végéig áll fenn.

Magyarország a Széll Kálmán Tervnek nevezett, márciusban elfogadott takarékossági csomaggal az EU és az IMF sok előírását teljesítette már – mondja Darvas. Orbán Viktor kormánya drasztikusan csökkentette a munkanélküli segélyt, takarékoskodni akar az állami vállalatoknál és karcsúsítani akarja a közigazgatást.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!