rss      tw      fb
Keres

Orbán: bejelentjük az IMF-nek, hogy biztosítás típusú megállapodást szeretnénk


Orbán Viktor a Magyar Rádió péntek reggeli műsorában. Részletek.


Matolcsy döntött az IMF „pénzügyi biztosításáról”

„Miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezártuk* – hiszen az államadósságot jelentősen csökkentettük és csökkenteni fogjuk, a költségvetésünk, mióta beléptünk az EU-ba, hét év után először az ott vállalt kötelezettségeknek megfelel, három százalék alatt lesz –, egy új korszakot kell nyitnunk, ezt mi a növekedés korszakának nevezzük. Mindenfajta nehézségekbe ütközünk, de most az a pillanat jött el, amikor érzékelhető növekedést kellene a gazdaságban elérnünk. A gazdasági minisztert a kormány megbízta, hogy egy növekedést erősítő, gerjesztő tervet nyújtson be a kormány elé, és a miniszter úgy döntött, hogy ennek fontos része egy pénzügyi biztosítás, amelyet az IMF-fel kíván megkötni.”


A kormányváltáskor Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország

„Hát nagyjából így képzeltük [a pályára állítást]… valamikor, talán egy évvel ezelőtt az egyik évértékelő beszédben föl is vázoltuk azokat az éveket és szakaszokat, amelyeken keresztül kell mennünk. Hát nézze, a legfontosabb dolog az volt, hogy szabad kezet tudjunk szerezni magunknak. Ne felejtsük el, hogy a kormányváltáskor Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, rá voltunk utalva mások segítségére. Az volt a célom, én úgy értettem, hogy a választópolgárok azért adtak nekünk bizalmat, hogy szerezzük vissza a szabad kéz lehetőségét. Tehát legyen mód arra, hogy úgy rendezzük be Magyarországon az életünket, ahogy a magyar érdekek megkövetelik. És ebben korábban kötött megállapodások, korlátok ne akadályozzanak bennünket. Ezért is volt az, hogy mihelyt lehetett, emlékeim szerint 2010. őszén, le is zártuk a régi együttműködésünket az IMF-fel, világossá tettük, hogy egy új tehermegosztást vezetünk be, bevezettük a bankadót, nemzetközi cégekre is vetettünk ki adót, most a devizahiteleseket is a tehermegosztás jegyében megpróbáljuk megmenteni az adósrabszolgaságból, szóval nagyjából így képzeltem. De boldog azért nem vagyok, Magyarország nem a legjobb helye a világnak. Még mindig sok a szegény ember, még mindig sokan félnek az egzisztenciális bizonytalanságtól, még mindig nincs mindenkinek munkája, még mindig nagyon sok háztartás van eladósodva, tehát a következő években nem maradunk munka nélkül.”


Az IMF-megállapodás tartalmáról majd a gazdasági miniszter beszél, de az biztosítás lesz

„Hát erről talán ma majd beszél a gazdasági miniszter, mert ha jól emlékszem, ma délelőtt jelenti be az IMF Magyarországon tartózkodó delegációja számára, hogy akkor egy ilyen biztosítás típusú megállapodást szeretnénk kötni az IMF-fel. A régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani. Ez volt az a megállapodás, amelyet még az előző kormány kötött velük. Nekünk sikerült akkor 3–4 hónap alatt leválnunk a nemzetközi intézmények pénzügyi segélyeiről, és akkor azt a célt tűztük ki, hogy ha azt akarjuk, hogy Magyarország ne függjön senkinek a jóindulatától, akkor a magyar gazdaságot a pénzpiacról kell finanszírozni. Az ugyan nehezebb, fáradságosabb, kockázata is van, de szabad kezet ad, abban az értelemben, hogy ha jó a gazdaság teljesítménye, akkor a pénzügyi befektetők adnak pénzt Magyarországnak, tehát nem kell politikai, gazdaságpolitikai tárgyalásokat folytatni másokkal. Az új megállapodásnak az volna a lényege, de erről a miniszter úr, gondolom, ma beszél, hogy mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni”.


„A kormányzati filozófia első számú törvénye”

„Olyan megállapodás volt az előző, amely korlátozta Magyarország gazdasági önállóságát. Többet Magyarország gazdasági önállóságát senki sem korlátozhatja, ez a kormányzati filozófia első számú törvénye.”


A nemzeti önállóság és a gazdasági önérdek alapján tudunk minden megállapodást alakítani

„Majd meglátjuk [hogy lehetnek-e feltételei az IMF-nek]. Nem nagyon hiszem, hogy a gazdaság mai állapota mellett, amelyet erős fundamentumok… jellemeznek, nekünk kölcsönre volna szükségünk. Tehát ha pénzre van szükségünk, kimegyünk a piacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, azt megveszik, a probléma csak annyi, hogy az euróválság miatt Európa szinte minden országában a hozamok emelkednek, tehát magasabb kamatot kell fizetni, mint korábban, de a pénzügyi biztonságunk megvan, ezeket a papírokat megveszik, a hitelezők bíznak abban, hogy ezeket vissza tudjuk majd fizetni, ehhez az kell, hogy a gazdaság jól is teljesítsen, remélem, hogy jól is fog teljesíteni, tehát összességében a nemzeti önállóság és a gazdasági önérdek alapján tudunk minden megállapodást alakítani, legyen szó Kínáról, IMF-ről, Szaúd-Arábiáról, Oroszországról vagy éppen Brüsszelről.”


A kormány rendkívül akítv gazdaságpolitikájával nem kell igazodnunk az eurózóna lassú növekedéséhez

„Ha a magyar kormány nem folytatna egy rendkívül aktív gazdaságpolitikát a következő évben, hanem csak hagyná, hogy történjen, ami a piacokon meg a gazdaságban magától is megtörténik, bajban lennénk, mert a mi gazdasági növekedésünk is igazodna az eurózóna tagállamainak rendkívül lassú növekedéséhez. Sőt, az eurózóna több országában visszaesés is lesz. Ezt el akarjuk kerülni. Ezért a kormányzatnak egy rendkívül aktív, növekedést támogató, serkentő gazdaságpolitikát kell folytatni. Ez a terv egyébként készül, és hamarosan a kormány elé kerül.”


Majd ha a németek, akkor mi is

„Már erre az évre is szerettünk volna egy háromszázalékos növekedést. Valahol a kettő környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint. A következő évben szerettünk volna egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a céljainkból. A magyar gazdaság legszorosabban a német gazdaság teljesítményével áll összefüggésben, ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy amíg németek a saját költségvetésükben nem határozzák meg a saját növekedési kilátásukat, addig nekünk is óvatosnak kell lennünk... Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék.”


A középosztályt kell felerősíteni, az adósságtermelő ágazatokat átszervezni (oktatás, egészségügy…)
„Mi három elv szerint igazítjuk a lépéseinket. Az első, az a tehermegosztás elve. Tehát a mostani nehéz helyzetet, illetve a megörökölt mostani adósságot nem lehet úgy kezelni az adósságot, hogy kizárólag egyetlen szereplő viselje a terheket, a háztartások, vagyis az emberek. Tehermegosztásra van szükség, a bankok, a vállalati szektor, a háztartások és a kormányzat között. Ez az egyik elv, ezt folytatni fogjuk. A másik a felerősítés politikája. Énnekem az a felfogásom, hogy egy gazdaságot azokra az emberekre lehet építeni, akik tudnak és akarnak dolgozni, ráadásul a munka mellett még gyermeket is vállalnak, és a családjukat is eltartják, ezt nevezhetjük középosztálynak. Őket kell felerősíteni. Tehát egy magamkorabeli 48 éves ember, akinek egy devizahitele van, és elgondolkodik a jövőről, annak ma azzal kell számolnia, hacsak a kormány nem segít rajta, hogy ő úgy fog meghalni, hogy még mindig tartozik. Sőt, lehet, hogy még többel fog tartozni, nagyobb összeggel, mint amennyi hitelt felvett. Mert ez a helyzet. Nem lehet embereket, egy egész országot ebben a helyzetben hagyni, tehát ebből ki kell őket vezetni. A devizahitelesek megsegítéséről szóló kormányzati törekvés ezt a célt szolgálja. Ezt a felerősítés politikájának jegyében tesszük. A harmadik dolog, amibe nem szeretnék változtatni továbbra sem, a szerkezetátalakítás politikája. Tehát én azt a célt tűztem ki magam elé, erre is kaptam felhatalmazást, hogy azokat a rendszereket Magyarországon, oktatási, szociális rendszer, munkaügyi rendszer, amelyek adósságot termelnek, át kell szervezni, hogy ne termeljenek adósságot. Mert az adósság lesz a legnagyobb istencsapás. Most is az, de a jövőben még inkább istencsapása az adósság lesz minden nemzet életében.”


Nemzeti iparpolitika kell, a járműgyártás ennek fontos része

„„A MOL-t valóban visszaszereztük az oroszoktól. A legnagyobb részvénytulajdonosa a Rábának az egy maláj – jól hallja egy maláj – csoport. És azt gondoltuk, hogy ha már a nyugdíjpénztár átalakítása során Rába-részvény került az államhoz, akkor nem az a jó politika, hogy a Rába-részvényeket eladjuk, hanem kivásároljuk a malájokat, majd utána olyan pozícióba hozzuk az államot a Rábában, hogy tudjunk rendes nemzeti iparpolitikát folytatni a Rába bevonásával is. Tehát én a nemzeti vagyon gyarapítását, különösen, ha nemzeti érdekkörbe történő visszavonásról, visszaszerzésről van szó, mindig is nagyon fontosnak tartottam, és a munkám legszebb részéhez tartozik. […] Magyarországnak szüksége van egy nemzeti iparosítási politikára. Mert a rendszerváltás után az ipari kapacitások leépültek Magyarországon. A multik még behoztak néhány nagy és nagyon fontos és korszerű technológiát képviselő gyárat, ipart. Ezeket mi kiemeltnek tartjuk, és továbbra is folytatni akarjuk az együttműködéseket, de szükség van nemzeti iparra is. A nemzeti ipart pedig fejleszteni kell. Vagyis egy nemzeti iparosítási politikára van szükségünk, a járműgyártás ennek fontos része. És a Rába ennek lehet ennek egy láncszeme, de erről majd a nemzeti fejlesztési miniszter készít előterjesztést a kormány számára.”


Mezőgazdasági termékekkel kereskedő kereskedőházakat „fogunk felállítani”

„A mezőgazdaságban… nem tulajdonszerzésre van szükség, először is jelentős állami földvagyon van még mindig Magyarországon. Az a mezőgazdaság biztonságát megfelelően szolgálja. Amire szükség lehet, az néhány mezőgazdasági termékekkel kereskedő, úgynevezett kereskedőház, amelyet vagy önállóan fogunk felállítani, vagy néhány más országgal vegyes vállalati formában, és amely segíteni fogja, hogy a magyar mezőgazdasági termékek, amelyeknek a minősége és a mennyisége is szerintem rohamosan nőni fog a következő években, külpiacokra kerülhessen.”

___________________

Forrás: fidesz.hu videó

* Lásd ehhez mai szemlénket. Részlet a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a német konzervatív napilap írásából: „
Orbán ’pénzügyi stabilitása’ azonban az utóbbi hónapokban a következőképpen nézett ki: a bruttó államadósság a másodikról a harmadik negyedévre a GDP 75 százalékáról 82 százalékára nőtt. A forint árfolyama fél év alatt rohamosan lezuhant, úgy, hogy egy euró a júniusi 266 forint után november közepén közel 318 forintba került. Magyarország két egymást követő alkalommal nem tudta eladni az állampapírjait.”



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!