rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 16.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, az MSZP elnökségi tagja


Bolgár György: - Nincs olyan nap, hogy ne valamilyen gazdasági drámára ébrednénk. Gondolok elsősorban arra, hogy például kiderült, hogy ismét 82 százalékra emelkedett az államadósság aránya a GDP-hez, a nemzeti össztermékhez képest. Orbán Viktor ugyan még a múlt héten Londonban egy előadásában azt mondta, hogy 9 százalékkal csökkentettük ezt a rátát, de ezek szerint semennyivel sem. Most akkor a kormány elsőszámú célkitűzése az államadósság csökkentés, ezek szerint nem ért semmit?

Katona Tamás: - Gyakorlatilag kudarcba fulladt ez is, mint az eredeti három gazdaságpolitikai célkitűzésük, a radikális adócsökkentés, a gazdasági növekedés felpörgetése meg a foglalkoztatás bővülés. Sajnos ezzel is kudarcot vallottak. Ez a nem ortodox gazdaságpolitika eredménye. Mondják, hogy a tankönyveket sutba kell dobni. Ezt a diákok is megteszik, csak előtte elolvassák.

- De lehet persze, hogy ha a forint árfolyama az euróhoz képest nem 315 lesz, hanem most merjünk nagyot álmodni 265, akkor ez a 82 százalék megint lemegy mondjuk 76-ra vagy 77-re.

- Valóban az összes államadósság 42 százaléka devizában áll fenn, devizában denominált, ezért függünk természetesen az árfolyamtól. Viszont ahhoz olyan gazdaságpolitikát kéne folytatni. Szóval azt gondolom, hogy most az a legnagyobb probléma, hogy a kormány olyan ámokfutással teszi tönkre a magyar gazdaságot, amit már követni is igen nehéz.

- Azért próbálják, itthon is, külföldön is meggyőzni arról – éppen most látom a Népszabadság online-on, hogy nemcsak Békesi László, hanem Bod Péter Ákos és Mellár Tamás is azt mondja –, hogy nem vált be, sürgős fordulat kell. Külföldön a Financial Times elemzője, aki az egyik elemző intézet Magyarországgal foglalkozó munkatársa, azt mondja, hogy le kell nyelni a keserű pirulát, el kell menni az IMF-hez.

- Igen, az a baj, hogy Orbán Viktoron kívül nagyon sokan látják ezt, de ő meg nem hajlandó, mert ha jól érzékelem, akkor ő ebből most már valamilyen presztízskérdést csinált. Valahol kiszivárgott, hogy állítólag azt mondta, hogy ha az IMF-hez kell újra fordulni, akkor neki távoznia kell.

- Ha az IMF jön, ő megy.

- Igen, igen, habár akkor két legyet ütnénk egy csapásra, ez nem egy rossz perspektíva a magyar gazdaságnak. De én azt gondolom, hogy kizárólag arról van szó, hogy mikor fordulunk újra az IMF-hez.

- Vagyis ezt nem lehet elkerülni? Nem tud elképzelni olyan szcenáriót, hogy egyedül talpon tudjunk maradni?

- Nem, mert egy tízmilliós gazdaság nem teheti meg azt Európa közepén, hogy mindenkinek hátat fordít, és valamilyen egészen sajátos gazdaságpolitikát folytat. Ráadásul olyan gazdaságpolitikát, hogy nincs növekedés, nagyon magas szinten stagnál a munkanélküliség, és folyamatosan emelik az adókat. Gyakorlatilag ez egy olyan gazdaságpolitika, ami nagyon szűk kört preferál, támogat és minden anyagi segítséget megkap, egyébként pedig a szociális hálót már annyira szétszabdalták, hogy azon már szinte mindenki kiesik.

- Igen. Ezek az áldozatok még nem mondom, hogy elfogadhatók volnának, de talán magyarázhatók volnának részben, ha sikerült volna a gazdaság növekedését felpörgetni. De annak ellenére, hogy a harmadik negyedévi GDP-növekedés jobb volt a vártnál, azért az még mindig csak 1,4 százalékos és egy mai másik rossz hír, a változatosság kedvéért a világbank jóslata és elemzése szerint jövőre mi leszünk a régióban a leglassabban növekvő ország. Vagyis ezek szerint ez a fontos terv is kudarccal végződik.

- Ez már az idén is így van. A környező országok növekedése magasabb, ráadásul a mi gazdasági növekedésünket most kizárólag a mezőgazdaságnak köszönhetjük. Olyan katasztrofális volt ez előző két év, hogy ehhez képest most 20 százalék körüli értékkel nőtt szerintem a mezőgazdaság hozzáadott értéke és ez növelte meg a bruttó hazai terméket.

- És persze ha a mezőgazdaságnak nagyon komoly szerepe volna a magyar gazdaságban, akkor akár jobban is megnövelhette volna. De ebből látszik, hogy egy 20 százalékos termelésnövekedés is csak mondjuk néhány tized százalékot vagy maximum egyet tesz hozzá a gazdaság növekedéséhez. De erre meg nem lehet építeni, mert lehet, hogy 2012-ben rossz lesz az időjárás.

- Így van. De egyébként is valóban a mezőgazdaságnak 5-6 százaléknyi részesedése van a GDP-ből. Erre nem építhetünk. Az Orbán-kormány axiómái hibásak, ezért aztán ebből kudarc következhet. Csak úgy emlékeztetek rá, hogy ez volt már tavaly nyáron a fixa ideájuk, hogy a forint árfolyamát gyengíteni kell. Ez volt az a híres Kósa mondás, hogy közel vagyunk a görög államcsőd-helyzethez. Most másfél év után azt kell mondanom, hogy most már tényleg közel.

- A próféta beszélt Kósa Lajosból.

- Igen. Vagy ő tudott valamit, csak ez egy öngyilkos gazdaságpolitika.

- Mi lehet ennek a következménye? Azt lehet mondani bizonyos számok alapján, hogy a helyzet azért nem annyira tragikus, a magyar eladósodás 82 százalék, nem 150-160, mint a görög. A magánnyugdíjpénztári bevétel miatt az idei államháztartási hiány formailag pozitív és jövőre is állítólag megtesznek mindent óriási spórolásokkal, hogy 3 százalék alatt tartsák. A külkereskedelmi mérleg az alapja ennek elsősorban, úgyhogy azt lehet mondani, hogy nem olyan rossz a helyzet, a nemzeti banki tartalékok, devizatartalékok viszonylag magasak, nem fenyeget itt azonnali összeomlás. De mégis mintha egy ilyen önmagát gerjesztő folyamatot látnánk, hogy a forint folyamatosan gyengül, a piaci várakozások folyamatosan és megállíthatatlanul romlanak. Egyre drágábban – és közben néha nem is tudjuk értékesíteni az állampapírjainkat. Lehet, hogy ezeknek a részben még jó számoknak az ellenére is jöhet egy nem várt és sok szempontból nem is indokolt piaci összeomlás Magyarországon?

- Ennek a veszélye sajnos egyre növekszik. Az kétségtelen, hogy a gazdaság statisztikai mutatóink sokkal jobbak annál, mint ami most tükröződik a pénzpiacokon. Ahogy ezt szoktuk mondani a szakmában, a fundamentumaink viszonylag jók. A probléma az, hogy a kormány olyan módon rögtönöz, olyan módon folytatja a politikáját, hogy elvesztettük a maradék bizalmat is.

- Tehát, hogy senki nem mer ide invesztálni, mert azt mondja, nem tudom, hogy mi lesz a pénzemmel. Holnapután az ellenkezőjét találják ki és akkor megint valami váratlan csapás ér. Hiába vannak bizonyos elfogadható fundamentumok, ha nem tudom, hogy mi lesz a pénzemmel. Ezért aztán nem adok.

- Így van. Tehát arról van szó, hogy a befektetők azt látják, hogy a kormány folyamatosan rögtönöz, szabadságharcot folytat az egész világ ellen, elzavarta az IMF-et, az Európai Bizottságnak ugyanúgy ajtót mutatott, mert ez egy közös delegáció volt, akiket elzavartak. Azonkívül folyamatosan olyan gazdaságpolitikai lépéseket tesz, amelyek Európában nem szokványosak. Sőt, megengedhetetlenek, például a visszaható hatályú adókivetés bizonyos ágazatokra, a pénzintézeti szektor ellehetetlenítése.

- Láttuk most épp az Európai Központi Bank nagyon szigorú figyelmeztetését Magyarországnak.

- Így van. A magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlása, ezek a bizalmat teljesen felőrölték. Na most ilyen helyzetben valóban senki nem hajlandó befektetni Magyarországba. Egyébként onnan is látszott már, hogy baj lesz, hogy tavaly a működőtőke beáramlása az országba kisebb volt, mint bármelyik korábbi évben, beleértve a válságét.

- A nagy válság événél is kisebb volt?

- Igen, sőt az idén, már az első félév adatait néztem, az idén az első félévben már működőtőke-kivonás volt az országból. Több működőtőke ment ki, mint amennyi bejött.

- Ez egészen drámai adat.

- Valóban. Ezek az igazán nagy problémák és jövőre így nem lesz finanszírozható az államháztartás. Azt nem lehet csinálni, amit ők gondolnak, hogy kimenekítik valahogy a devizahiteleseket, forintra váltják a hitelüket, és akkor majd elszabadulhat akár 340-350 forintig az euró.

- És ha elszabadul az euró árfolyama, akkor ez azt jelenti, hogy nem kell tulajdonképpen kivárni a jövő év közepét, amikorra már nem tudnánk magunkat finanszírozni, mert lehet, hogy a piac előrehozza ezt az ítéletnapot?

- Azt gondolom, hogy a finanszírozásunk nagyjából a jövő év első negyedévének a végéig rendben van. Utána nincs. Körülbelül 4800 milliárd forintra van szükség a jövő évi finanszírozáshoz. Bruttó módon, tehát ennyi kibocsátásra van szüksége az Államadósság Kezelő Központnak, mert például a háromhónapos kincstárjegyet többször meg kell újítani és rövidlejáratú kölcsönök is vannak. Na most 4800 milliárd forintot ilyen módon nem lehet bevonni a pénzpiacokról. Lehet kuruckodni, csak akkor tisztában kell lenni a következményekkel.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái