Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 15.
- Részletek
- 2011. november 17. csütörtök, 02:47
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Az elmúlt héten beszéltem itt a műsorban két kormánybiztossal is, egyikük a Puskás stadion építését felügyeli, a másik a Fradi stadionét. Őket is megkérdeztem arról, hogy vajon mit remélnek, mennyire lehet eredményesen üzemeltetni két ilyen nagy létesítményt és elkerülni azt, hogy évente több milliárdjába kerüljön a fenntartónak. Ők mind a ketten optimistán nyilatkoztak. De gondolom, hogy más a remény, más a terv és más a mindennapi valóság. Itt van Győr, Magyarország egyik legjobban prosperáló városa, van egy viszonylag friss stadionja, ha jól tudom négy-öt éve adták át.
Klement Tibor: - Így van.
- Tizenhatezer személyes. Hogy működik ez a stadion? Mibe kerül, esetleg pénzt hoz?
- Több lehetőség is van a működtetésre. Az egyik, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy csak futballmérkőzések megrendezésével rentábilisan nem működtethető. Azonban vannak működési költségeket csökkentő tényezők. Nálunk van két gázmotoros minierőmű, ami az elektromos áramot termeli, illetve a keletkezett hulladékhőt télen fűtésre, nyáron klimatizálásra is egyaránt fel lehet használni.
- Magyarán energiatermelővé is váltak? Nem csak stadionná?
- Így van. Nyilván ez például nagyon fontos, hogy a pályafűtést saját erőből tudjuk megoldani, és ne kerüljön több millióba a téli időszakban felfűteni a talajt. De azt gondolom, hogy ma csak úgy érdemes stadiont építeni, ha azért optimálisan eltalálják, illetve figyelembe veszik a keresletet. Tehát, hogy mennyi néző az, ami várhatóan, átlagosan bejön. És egyetértek a KPMG ez irányú dolgozatával.
- Mert hogy készített egy alapos vizsgálatot, tanulmányt arról, hogy mennyire érdemes Magyarországon új stadionokat, létesítményeket építeni.
- Így van, hogy milyen nagyságú legyen, és egyértelműen az volt a megállapítása a befogadóképességgel kapcsolatban, hogy nem az egyes csúcsrajáratásokat kell megcélozni, amikor olyan esemény van, amikor biztos telt ház van, hanem inkább az átlagot kell megcélozni.
- Úgy, hogy tíz-tizenkétezres stadionokat javasoltak ők, ugye?
- Pontosan. És mobillehetőséget hagyni a bővítésre egy-egy eseménynél.
- Ezzel azt akarja mondani, hogy Győrnek például a tizenhatezres stadion egy kicsit nagy?
- Így van. Nálunk egy olyan adottság volt, hogy akkor pályázott a magyar kormány és a Magyar Labdarúgó Szövetség az Európa-bajnoki döntő megrendezésére Horvátországgal együtt, és itt egy olyan stadion engedélyezése zajlott, ami minimum harmincötezres. Ezt építettük meg mi saját erőből tizenhatezresre és időközben nem nyertük meg az Európa-bajnoki pályázatot, de ez egy adottság volt. Mi nem nagyon tudunk változtatni.
- Ezt már nem lehetett tízezresre csökkenteni.
- Így van. Ha most építenénk, akkor körbeépítenénk a stadiont, végig mindenhol fedett lenne, és ahogy Ön is mondja, nem lenne nagyobb befogadóképességű, mint tízezer.
- Volt vagy van olyan esemény, és mennyi egy évben, amikor megtelik a stadion?
- Legutóbb az ETO-nak volt ilyen, amikor a Bayer Münchennel játszott.
- Igen, arra emlékszem én is.
- Különböző más programokkal is összehoztuk ezt. Tehát TNT-koncert volt, illetve Fergeteg Party.
- Szóval évente egyszer-kétszer meg tudják tölteni?
- Igen. Azért a Fradi nagy biztonsággal nyolcvan és száz közötti telítettséget hoz, de ez függ az időjárástól is, és hogy hét közben vagy hétvégén játszunk. Illetve az előbb azt a gondolatot nem fejeztem be, hogy a mai tervezésnél mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy multifunkcionálisan kell megtervezni, tehát nem csak futballmérkőzések lebonyolítására.
- Például ez a győri stadion alkalmas egyéb eseményekre?
- Mindenképpen. Mi úgy is alakítottuk ki, hogy ha koncertet szeretnénk csinálni, akkor az egyik kaput a pálya egyik végén teljesen le tudjuk pillanatok alatt bontani, pont ott, ahol az energiacentrum van, oda kamionnal be lehet állni, színpadot építeni, energiát tudunk biztosítani. Ez vizsgázott is ezen a TNT koncerten. Mindig van ezzel kapcsolatban egy neuralgikus pont, mégpedig az, hogy a játékteret hogyan védjük meg a közönségtől.
- Nehogy tönkretegyék, letiporják, aztán hónapokba teljen a helyrehozása.
- Voltam ilyen típusú szakmai bejáráson, ott egy ilyen tízezres stadion van, de mások a pénzügyi viszonyok, mert azt mondják, hogy ha rockzenekar lép fel, akkor beengedik a nézőközönséget a küzdőtérre, és utána mintegy százezer euróért egy hét alatt kicserélik a füvet.
- Hoppá. De százezer eurója, gondolom, Önnek nincsen éppen kéznél.
- Illetve nehezen látok ma olyan rockkoncertet, amelyik megtermeli azt, hogy én utána ennyi pénzért cserét hajtsak végre.
- Hány esemény zajlik egy évben a győri pályán? Most mindent, focit, koncertet, mindent egybevéve.
- Olyan harminc.
- Harminc. És az átlagos nézőszám mekkora?
- Öt és nyolcezer közötti.
- Magyarán mondjuk akkor százötven-kétszázötvenezer ember látogat ki egy évben ezek szerint a győri stadionba.
- Így van.
- Szerény becsléseim szerint – amelyek most készültek az elmúlt tíz másodpercben – ebből nem lehet fenntartani a stadiont.
- Bátran ki lehet jelenteni, hogy ez ráfizetéses. Ez így van.
- Ki fedezi ezt? Győr városa?
- Nem, ez egy magántulajdonban lévő stadion. A tizenhét hektár, amin élményközpont, stadion, kollégium, gimnázium és hotel épült, a Győri ETO FC Kft. tulajdonában van. De alapvetően a Questor-csoport tulajdonolja.
- És a Questor-csoport évente mekkora összeget ruház be? Nagyságrendet körülbelül. Amit kénytelen kipótolni, hogy működhessen.
- Azt gondolom, hogy az elmúlt évben mondjuk a költségvetésünk húsz százalékát. De ez a korábbi időszakban nagyobb volt, azzal, hogy játékoseladás történt, illetve az Audi belépett, tehát a tavalyi év gazdaságilag kifejezetten sikeresnek mondható. Ez okozta azt, hogy nem több mint húsz százalékot kellett beadnia.
- Az Audi belépése mit jelent konkrétan?
- Hirdetőként, szponzorként, támogatóként.
- És a város semennyivel nem járul hozzá a költségekhez?
- A korábbi időszakban ez minimális volt, aztán Borkai Zsolt belépésével teljesen átalakult a sportfinanszírozás a városban. Azóta mi, kifejezetten csak utánpótlásra, olyan harmincöt és negyven millió forint közötti összeget kapunk évente.
- De mindezzel együtt húsz százalékot a tulajdonos beletesz a működési költségekbe minden évben.
- Így van.
- Végül is Győr nagyváros, ugyan magyar méretekkel nézve, de Budapest sokkal nagyobb. Úgyhogy ha itt felépül egy Fradi-stadion mondjuk huszonkétezer hellyel, és felépül egy Puskás stadion harmincöt-negyvenezres számmal, az Ön feltételezései szerint milyen összegbe kerülhet ezeknek a fenntartása, működtetése évente?
- Ezt nehéz megmondani, nekem csak a sajátunkra vannak ilyen számításaim. De azt gondolom, hogy olyan hatvan és százmillió forint közötti összegre tehető ez.
- A micsoda?
- Az üzemeltetése.
- Tehát százmillió forinttal lehetne működtetni egy Fradi-stadiont? Nekem kevésnek tűnik ez.
- Nem, nem.
- Most a százmillióra úgy gondol, hogy százmillió plusszal.
- Hadd mondjak egy példát. Mindenki azt gondolja, az esti mérkőzés attól drága, mert világítani kell. Na most mi elvégeztük ezeket a méréseket, körülbelül húsz, huszonötezer forintba kerül egy mérkőzés világításköltsége.
- Ez nem sok.
- Nem, nem brutális ez a dolog. Én azt gondolom, hogy a százmillió reális. De én inkább a Nemzeti stadionra gondoltam, a Fradiénak az üzemeltetése mondjuk ennél olcsóbb mindenképpen.
- Na de ha az üzemeltetés mondjuk százmillió forint, akkor azt miért ne lehetne kigazdálkodni néhány nagy eseményből?
- Mert szerintem nincs ilyen lehetőség. Most vegyünk egy koncertet. Egy eseménnyel megtölti mondjuk tízezer ember, ennek a jegyára körülbelül olyan hatezer forint körül mozog. Ennél drágábban nem lehet megcsinálni. Ez, ha jól számolom, hatvan millió forint, ugye?
- Igen. És azt mondja, hogy magának a rendezvénynek a biztosítása elviszi jelentős részét ennek a bevételnek?
- Így van. Ebből a bevételből, ha tízmillió forint nyereség marad, akkor azt gondolom, hogy kezet kell csókolni a szervezőnek.
- És a futballmeccseknél meg még kevésbé várható?
- Eleve sokkal nyomottabbak a jegyárak. Nem jön ki tízezer ember rendszeresen. Ennélfogva itt nemcsak az van, hogy meg kell fizetni a biztonsági szolgálatot, hanem itt ki kell fizetni a mérkőzésre a csapatot, a prémiumát, az ott dolgozók adott napi bérét. Ez is költség, ez még többe kerül, mint egy rockkoncert.
- Hány ember dolgozik az Önök stadionjában, akik mindig alkalmazva vannak, tehát nemcsak külön eseményekre veszik fel őket?
- Akik a pályát tartják karban, az egy olyan nyolc-tíz fős brigád. De nyilván dolgoznak itt karbantartók, akik a pályafűtéssel foglalkoznak, az energiatermeléssel, takarítással. Ez olyan húsz-huszonöt fő.
- Értem. Tehát az ő költségük van benne és természetesen, amikor egy-egy esemény van, akkor ennél jóval többen kell, hogy legyenek.
- Így van. Egy ekkora stadionba minimum mondjuk száz fő az, amivel biztonsággal ellátható vagy biztosítható. Ha egy kicsit kiemelt kockázatú, akkor a törvény arról úgy rendelkezik, hogy a rendőrséggel szerződést kell kötni. Ha ötven fővel köt az ember szerződést, az is több mint egymillió forint. Tehát ezek azonnal veszteségessé tesznek egy rendezvényt.
- Összegezve tehát az Ön véleményét, azt mondaná, hogy kicsit kisebb stadionok, amelyek többféle funkció ellátásra alkalmasak, jobban és eredményesebben volnának üzemeltethetők?
- Mindenképpen. Ez a véleményem. Egy picit még szólni akartam arról, hogy legutóbb Münchenben jártam, az egy más léptékű város, de ott is úgy van, hogy a két élvonalbeli csapat, a Bayern München és a Leverkusen – illetve most ez másodosztály – közös stadiont használnak.
- Ott is spórolnak.
- Hát igen, én biztos vagyok abban, hogy ha a budapesti csapatok egy stadiont vagy maximum kettőt használnának, és nem külön-külön tartanának fent önálló stadionokat, akkor ez rentábilisabbá, illetve kevésbé veszteségessé válna.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!